Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-05-09
Színház. Péntek. Hiába! A mi szép, jó ós kellemes, az csak felkelti a figyelmet és megnyeri a maga hatását. Má* darabok ismétlése unár a másodszori ismétlés is) nem számíthat oly méltányló elismerésre, mint az Erdészleány operetté Negyedik előadásakor is telt haza volt úgyszólván. A kedves ídylikus história, a fülbemászó zene a körühnéiiyekbez képest jól rendezett szin és sikerült játék Kormos, Déry, Báthory művészete ez este is szép számú érdeklődő közönséget vonzott a színházba, s azt hisszük, ha még néhányszor színre kerül az Erdészleány, mindig lesz szép szánri hallgatósága. Szombat. Komédiások operetté, a lehetetlen helyzet.-k láncolata, az ürességek netovábbjai, igazán hasztalan is lett volna bágyadt kadvü ssineaseinknek minden buzgalma, úgyse lehetett volna valamire való sikert ezen silány darabbal elérniük. Tán meg a Milücker zene nyújtott egy kevés kárpótlast a gyér közönségnek, a melynek so raiból sokakut visszatartott a ssővőgyárí Kedd. A Szép Gárdista í{ fahr, operett* nem volna rossz darab. Néhány jól aoeuirosott hatású jeleuet • lég tiszta, légkör, művészi él fülbemászó muzsika elegendők arra, hogy kellemes színházi estét szerezzenek a közönségnek. I>e tan a rossz idő. vagy a csekély közönség a szereplőket zsibbadtakká, bágyadtakká tette és az egész előadás kissé lomhán, kedvetlenül folyt le. Borbély Lili a gárdista elég nagy szerepében kielégítő alakitást végzett s megjelenése, kellemes, i .w hangja teljesen kielégítette a hozzá fűzött kívánalmakét. Kormos és Fábián biztos ég tinóm hangjukkal szintén fé-] csak az alak persze kissé Fogyatékos. szétol. ha csak a kedvezőtlen időjárás nem menten.'' némileg a közönség eme távolmaradását. A szereplök gyorsan bár, (Iáztak is) de elég jó kedvvel játszották le a databot és igen hangulatos, mulatságos jelenetekkel szórakoztatták a csekély szánni érdeklődőket. A peches léij szerepét Déry nejéét. Verő, apóst Kovács, anyóst Tömbömé játszották egyformán jó alakitással. Kedves volt Sinkó a kis tanítójelölt és igen ügyes Gyenis Itenssky Borúi szerepében. Vártea az athléta .szerepben szintén igen sikerült ugy a hsagbordo* zásf, mint a mimikát és a taglejtéseket tekintve, nyeskedtek. Fábián és Borbély csókjelenete nagyon ügyes és melegsége' -ugar/..') volt. Kormos p.-dig Báthory vei együtt csinált nagyon eleven, kedves jeleneteket. Kormot minden mozdulatának baja, kitűnő játéka párosulva Báthory komikumává] s nagyon ügyet játékával; igazán nagyon tetesetöa tsinpadi jelenség. Jók voltak még kisebb szerepeikben Tarnaí ét Vértea, Szerda. Szerdán d. u ifjúsági előa lásképen a saison, . ugyszóivan egyetlen jelentós sikert elért operaiban fr- , , le|et, Az ardéasleányt mu'atták be a tanuló severseny. Különben tőlük telhetően igyekeztek! , . . .......... , .. .. r . . ,, , regnek, umelv végig gvonvorkodott a bajos hisvolna B darabból valamit kihúzni Kormos, S/.al- , ., *,. , , ,.. ,. .,. . ' I torian s a kellemes seneu, bar az előadás elog kav, Inke, Medgvaszav. Gyenis. de hát hasztalan:,.. ,. T , .. ... , .. . , , ' hianvos voit s Inke távolléte valamint Gyenis ex nihilo nihil fit. ... . . ... . , .. .. . Ede gvenge helyettesítési vállalkozása huvusitelVasárnap. .. , , * ' r tek B hatást. Vasárnap délután a szociális izü Forradalmi j Kste Schillernek hatalmas érzések, indulatok nász színmű, este pedig a Komédiások operettéj 1)n , zt . ito küzdelmét tajzoló drátnáját Ármány és újíttattak fel, mely darabról már megjegyzésein- 8Z( , re i eln választotta jutalomjátékául Déry Bélának •HZ igazgatóság. Höl SZere. uns es kit Üllő drámai Péntek. Verő Janka jutalomjátékául a színtársulat SS Ideges nök o" lelv. vígjátékot hozta színre. A helyzet komikumból, a félreértetekből álló, tehát nem annyira a jellemhibákra fektetett, mindazonáltal nagyon hatásos és jó vígjátékban a divatIárasnő Sídonie) eléggé-alkalom nyílt, hogy ttép, fejlődő tehetségét Verő Janka ez irányban is bemutassa az öt tisztelő és szerető közönség előtt, a mely hálás tapsokkal és szép virágokkal, de a lelkekben az elismerés adójával ünnepelte a fiatal, talentuinos művésznőt. Szerepét mindvégig kiváló temperamentummal és pompás felfogással játszotta meg. Játékához jelos keretet, alko'tak Sinkó, Toiiiborné. Ssalkey, Kovács, Dery, kik a náluk megnokott korrektséggel úgyszólván hibátlanul végeztek alakításaikat es derűs szórakoztató órákat szereztek Bt elég szép számban összegyülekezett intelligens közönségnek. ket megtettük. Az előadás a szokott mederben folyt la S a szereplők tehetségükhöz és a szind nab adta szerepkörükhöz mérten helyt állottak. Hétfő. Báthory Béla, a közönség kedvenc komikusa jutalom játékául Moser 4 íeiv. vigpitéka, A könyvtárnok vagy Ket Róbert lett szánva. Igazán különb darabot is lehetett volna e célra kiválasztani a vigjátekok dus raktárából. Ez a erejű színésznek elég megtelelő szerep arra nézve, hogy szép tehetségét bemutassa. Játékában izmos drámej erő, az érzések, indulatok variatiójátiak kitűnő felismerése és vis«zatükröztetese. • csak nagyon elvétve,, csekély ti lzás és homályosság volt. ássre vehető, ez is égessen elmosódott. A kitűnő fdietsegü es derék -ziiiesz 1 a szerető közönsége sokszori színpad elé. hívásban, soktapspdenlegi I , , , ... . . , , 1 ,, „ , ; bau. meleg ovgtiuban res/esitette. Jelet partnere nagyon is a gyengébbek köze tario/ik. ( lelekmenye élettelen, szakadozik, indokolatlan helyzetek es megjolenések sorozata. A kitűnő komikusnak pedig éppen nem tag. BŐI nem is elegendő terrénum szolgál csekély szerepében tehetségének, mindazonáltal amit játszott, az kitűnő és elismerésre méltó volt. UnnepléeS es jutalmazása színpadon kívül ment végbe. Annál nagyobb szerepeket töltöttek be Déry, Inke, valamint Sinkó és Verő mindnyájan nagyon szimpatikusuk és elegánsak voltak. Inke nagtóku eredetiséget öntött .-zerepébe. Kovács töröl metszett nyers angol; jók voltak még Tarnaí. Gyenis. Medgvaszay. volt Verő Janka iLujza;, ki drámai erejének legjavát ragyogtatta. Pompát és jeles alkotás volt Kovácsé és (iyeiusé. Sinkó, Báthory és Vértes szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a nagy stylü I Schiller darab teljes megelégedésre adatott elő, Csütörtök Blutiieuthal és Kade.buig már több bohózat után ismert szerzők Haltai Jenő által magyarosit ott müve a Mozgófeiiyképek li felv. bohózat került színre majdnem teljesen üres haz előtt. Igazan rendkívül lehangoló hidegseguek kellene ezt a távolmaradást tekintenteiii a közönség réval. Ma gbizolt benne, mert l'aula korán elvesztette anyját s már serdülő kora óla 8 vezette a hazat. Az apa lázasan folytatta munkásságát. Még felében sem volt a laktanya eoitésével, mar a galainboevari református templomot tervezte. Ebbe senkinek beleszólása uiues, seuimileic egyházi szakembert nem küldenek a nyakára. Egész szenvedéllyel tervezgetett, alkotott az öreg ur Paula etaiatt édes tiUol rejtegetett a szivében. Megstereite Harmatos dvillat, aki maga is lobogó szerelemre gyulladt a bájos lany iránt. De lehetett-e reményük, hogy a katonagyülülö apa esak meg is hallgassa őket! — Elő kell készíteni apuskat. Majd éu beszélek vele, szól Paula. Óvatosan és olyankor, ha igazán jókedve van — De mire való a félelem f Nincs-e tisztességes állasom ? Nem előkelő e a családom ? Férfias ságom nem tűri, hogy . . , — Csitt! Jobban ismerem apuskat. Még aznap este, amikor faradtau hazajött Barnabás uram s ledőlt a divánra, hogy a vaosoin előtt pihenjen : Paula, mint a hízelgő eiea odasimult a torzonborz, szakállú emberhez, simogatta a haját, csókolta a pirosas arcát s kiesi kezébe vette az ő súlyos öklét. — Apuskám, édes jó apuskám! Hat mikor hagyod már tbbt? Gazdag vagy, hiies vagy, mert nem pihensz mar" Elmennek utazni, bej.unok a ku 1| földet, mennyi gyönyörűség várna rank ! — De iiát kire hagyjam az mietet? Ha volna segédein, ha volna jobb kezem . . . De ki lehetne méllö utódom? Lasd, ez. a Harmatos Gyula, ez a mundérba bujt építész ur, ez értene hozzá, de hát katona a boldogtalan. — Boldogtalan ! Nagyot sóhajtott Paula. Na már erre felugrott Barnabas uiaui. Ez az áruló sóhaj m n leni elmondott neki. Egyenesen rátámadt a lányára. — Szereted? — De apuskám ! — Szereted? Mondd ki! Szereted? — Szeretem. 0 is szeret. Ugy-e megengeded? l'gy-e hozzáadsz ? — Katonához? Soha! Többet ez estén nem is beszéltek erről. Paula egész éjjel nem hunyta le a szemét. A legfurcsább tervek merítitek fel agyában. (Vak arra uem gondolt, ami a legtermészetesebb volt s ami másnap délelőtt hirtelen az eszébe jutott, a niker a déloeg termetű Harmatos Gyula belépett hozzá s a láuy szeme megakadt a főhad nagyi egyenruhán. — Föl biruá-e cserélni ezt a cifra öltözetet az egyszerű polgárival ? Ha igen, akkor boldogok leszünk! Harmatos Gyula szó nélkül átölelte Paulát. (Kolyt. kür.) Müvészestély. A Petiitz-gyáii alkalmazottak önképző köre ritka élvezetes estélvbeu részesítette közönségünket e hó elsején. Ez alkalummal a Gritl'-száiloda nagytermét zsúfolásig megtöltötte a diises és előkelő ko/.öiiseg, amely ebből a uiiivészliaiigversenybol igazan reszt követeit magának abból a szempontból, hogy az eng nagy termet az utolsó helyig elfoglalta. A műsort Pödör Bela vezet.,,- mellett az Önképzőkör énekkara által előadott llutiyadyíndnlő nyitotta meg. mely ugy előadásban, mint vezetésben a közönség legnagyobb elismerését vívta ki magának. A prograinin második száma dr. Flesch Emil zongorajátéka volt. aki Grüufeld egy románcát és egy keringőt adott elő igen hatásosan. Előadását, gyönyörű, könnyed játék és igazi művészi technika jellemzik, amelyért a hálás publikum viharos tapssal honorálta. Az utána következő szam Gy. Alexander Erzsié volt. aki kellemes, iskolázott szép hangján előadott opera részletével, valamint a haugverseny első részének befejezéseként előadott énekszámaival a közönséget valósággal meghódította. A legnagyobb élvezetet mégis dr. Vajda Emil hegedüjatéka nyújtotta; akit közönségünk már régebbi idő óta ismer. A győriek eme nagy mesterének játékához, a melyhez Gerstl Leóué szolgáltatott diskrét zongorakiséretet, külön jelzőket kellene keresnünk, hogy méltóan megdicsérhessük. Természetes, hogy zúgott a taps, csak ugy rengett bele a vén Griff szálloda, ami a közönség elragadtatását és tetszését leginkább bizonyítja. I'tána ismét Alexander Erzsi énekelt három dalt Kiss Vilma precizitásáról ismert zongora kísérete mellett, azután a műsorban tiz perc szünet következett, amely letelvén, lelket műkedvelők Ábrányi Emil egy felvonásos vígjátékát, a Végrehajtót adták elő kacagtatóan. Játékukkal és ügyes mozdulataikkal igazi meglepetett tartogattak azok számára, akik a darabot illetve az előadást végig élvezték. Az előadás után természetesen tánc következett, mely a legnagyobb jókedvben, ugy halljuk, egész reggelig tartott.
