Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-05-09

XXXVI. évfolyam. Pápa. 1909. május 9. 19. szám. PÁPAI LAPOK Papa város hatóságának es több pápai s pápa-- ideki egyesületnek megválasztott közlönye. 5 g j a 1 i n i k minden vas á r n n p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : nTSlsJVJy Gyv.lt papirkereskedése, Kö-tér 38-ih szám. Hirdetésekot egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Kőmiinkiii.i i *. MOLNÁR KXLMÁN A szerkesztésért felel, -i la| tulajdonos: GOLDBERG GYULA Klöli/olések i s hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A tan ár» : egész évre P2 kor., félévre fi k.. negyedévre .'i k Nvilt-tér loronként 40 fillér. — Kgves szám ára !!0 fill Pangás mindenfelé. Egy politikai áramlatból kifolyó változás, legyen az kormány, vagy dinasztia változás, nagy megrázkódtatásják. hogy mindenI megteremtsen, ha a De nemcsak pénzintézeteinkkel és ivaros polgárai maguk is hozzálátnak, pénzembereinkkel vagyunk igy, hanem hogy mielőbb a fejlődés magaslatára igy vagyunk magával a várossal is. Mindig jussanak. -olyan dolgokat akar létesíteni, amelyek Nekünk is vaunk, úgynevezett borribilispénzáldozatbakerttlnekdeolyan nak teszi ki az országot, panggá teszi | pénzembereink, akiinek módjukban dolgokról, amelyek a városnak egy-egy annak iparát és kereskedelmét. [állana az építkezésnél lendületet adni, ujabb jövedelmi forrást nyitnának^ Kicsiben városunk is olyan képetj

n<u,wn sajnos, azok ;i énzemberek élire nem gondolkodik. Pedig első sorban az rakják a pénzüket s ,'a.jmi keveset tö-1 képezné fő felatlatát, hogy anyagi erőt rődnek azzal, liogy varosuk fejlódik-eJteremtsen, hogy alkotni tudjon, vagy visszaesik. Hogy esak egyet említsünk, i váPéiuintézeteinkrőj pedig egyáltalán jrosi takarékpénztárakat hozzuk íel pélbeszélní sem lehet. \/.az. hogy igen dának. Valamennyi pénzintézet leginkább a városuk által igénybe vett kölcsönük és az azok által gvümölcsözőleg ellieinutat. mintha egy erős rázkóiltatás minden eddigi alkotó képességétől megfosztotta volna. Nem halt ki. csak teremtő ereje, munkálkodó élete van felfüggesztve. megbénulva. Pedig mennyi tenni valóitokat lehetne beszélni Itt van például volna! Sokan és sokfelé keresik okát)a Papai Takarékpénztár, amely nem annak, hogy miért nem tudunk mi olyan produkciókat felmutatni, mint nagyon sok. hozzánk hasonló város? Ennek az oka sok leié ágazik. Hogy fsak egyet említsünk, az építkezést, kevesebb, iiiiut 150 170 °o osztalékotjlyezett pénzekből gazdagodnak meg, juttat részvényeseinek vagyis a rész- nem tudjuk tehát megérteni, hogy az a vényesek minden 1<HI koronájuk után pénzjövedelem, mely igy a pénzintéze150—170korona kann ií élveznek éven- kel nyereség számláját gyarapítja, miért ként. Az Ilyenekről s • il a közmondás, uem maradhatna meg a városnak, amely igazán Bzomoruan törpülünk el másIhogy „a saját zsírjába fog megfulladni.''[minden erejét arra áldozza, hogy a vásárosok mellett. Mi. pápaiak, mindig lel Kz az intézet, ha esak 70 80 s ins fejlődjön és viruljon, a pénzintézeszoktuk mosolyogni szomszédainkat, a'osztalékot adna osztalékul, 70 ÍM) ffltek pedig mindezektől hidegen elzárMszpiémieket, mikor arról hallottunk, nyereséget pedig különböző célokra, kóznak. hogy mily rohamosan fejlődik, l'edig például építkezésekre fordítaná, akkor De említsünk meg egy-két olyan egy parányi okunk sincs azon mosó-1állana csak azon a magaslaton, amelyenIközszükséget képező dolgot, amelyek lyogui, mert az a város, mely jóval hivatásánál lógva állnia kellene. letété nem is követel valami nagy pénzkisebb mint mi. ma rohamosan ráépül. | Mas városokban az ilyen nagy nye- áldozatot, mégis a fejlődéshez tartoznak, fejlődik. Lázasan emelketlnek ki a lóid- reséget felmutatni tudó pénzintézet pa- Városunk tevékeny és alkotás képes hol palotaszert] házai, melyek neki mü- lotákat emel, földbirtokot vásárol s abból polgármestere, amint azt a tisztújító veit. nagy városi jelleget adnak. Igen. tisztviselő-telepet létesít, mely egy város közgyűlésen mondott beszédéből olvasmert a veszprémi polgárok nemcsak a | fejlődésében . szociális szempontból is'tuk. egyik legfontosabb programmvárostól, miut erkölcsi testülettől vár- megbecsülhetlen értékkel hir. |pontjául a város csatornázási kérdését TÄRCÄ. Madár halál. i. Volt egyszer egy dalos madár. Napestig édesen dalolt, Kiesi, pelyhes, puha fészke Egy kis tulya-bokorba volt. Lány volt a kis dalos madár. Az anyja csalogány-anya S hogyha jött a rózsahajnal. Igy keltegette ö maga: Khredj kicsikém S csattogj, amig én Eleséget, Pici férget A leánynak, Tubicáuinak Hamarosan hozok én. Jött aztán egy kis legényke S a lánynak szerelmet, dalolt, De annak a puha fészke A harmadik határba volt. Jer, jer édes, vár a fészkem, — Igy dalolt a kis legény — Hagy el értem ösi féssked, Uj hazába viszlek én. Szálj, szálj, de ne télj, ( sattogva beszélj ; Majd meglátod Sohaa bánod, Hogy a fészket Elcserélted . . . Jöjj csak édes és ne fé j. Es a lányka menne is, de Igy teleit a jó anya: .Hogy leánykám messze menjen. Nincs szivemnek hajlama." S a szerelmes kis legényke Nagy busán csak elrepült, Isten tudja, merre szállott. Vissza többé nem került. Es utáiina jött a varjú, Egy fekete, csúf madár, Hangja rozsdás, nem dalos hang. Csak kialtoz: „jaj be kár." A lányka csak nézi. uézi, .Jaj be szép egy nagy madár* Es a varjú vis8zakárrog: „Ot* kicsiny vagy, szinte kár.S egyszer szép virradatkor Már a lányka sem dalolt, Mert a fészke varjtiíészek, S párja a csúf varjú volt. II. Tulya-bokroii két madár ül; Leereszt ve szai nyaik, N in dalolnak, kis szemükből Apró harmat-könny folyik. A legényke rázza tollát Es elszáll egy perc alatt, Másnap aztán megtalálják Halva ott a lak alatt. Molnár Kálmán. -ifi.s érc-lra.l=cas— A .Pápai lila Prém József. Lapok" eredeti I. t á r r á j a. — Meghi/hatutlaii madár a kakas. Már Péter apostolnak is háromszor okozott kellemetlenséget. Nem csoda, ha (ialainbosvar uj kálvinista templomának építőjét is megtréfálta. Volt az épito urnák, Barnabás l'imót uramnak nagyon, de nagyon szép leánya, Paula. Allel» szőke esoda, mély tiizu. sötét tekintetű szemekkel, nevetgélő szájjal és mintegy százezer forint hozománnyal. Az öreg Barnabás sok hazat, templomot es kaszárnyát épített. Különben ki nem állhatta a katonákat. Meg* osontosodott 48 aa volt. Készt vett a szabadságharcban s mint huszárkapitány csodákat miiveit, amit maga is legkevésbbé tagadott. Nem tudta később se becsülni azokat, akik ellen valamikor vitézkedett. Kendes szavajárása volt: