Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-04-25

Megjelenik minden vasáru • p, Szerkesztősé); és kiadóhivatal : Soldberg Gyula papirkaraakadéM, FS-lér S3-ih Man Hirdetéseket Bgy

»Sief szerint felvesz a kiailóinvatal A városok állami segélyezésének felosztása. Irta: D . Lövy László. Több izbea hoztak a helyi lapul' ikkekel ezen ügyről ; mindannyiai negegyeztek abban, hogy A belügy ninÍ8zter által, a városok segélyezésére avaslatba hozott két millió korona na <yon is kevós; sőt a kilátásba helyezel íjahb két millió is kevésnek lóg bizo lyulni. mert erre a célra legalább is ha nillió korona kellene évente, llatekin étbe vesszük, hogy, ugy szólván, csal s a városok kulturvivői és a művelő lés terjesztői bazáukbau és hogj h. ekintetbe vesszük, hogy mily sok mii iókat költünk meddő, haszontalan cé okra. és hogy ha tekintetbe vesszük logy hazánknak legtöbb városa nagyon ;<">! túlságosan meg van terhelve adók cal, ha tekintetbe vesszük, hogy a vá •OSÍ tisztviselők mindenütt rosszul van iák fizetve és fizetésük a jelenlegi drá rasa«; mellett elégtelen a megélhetésre 's ha tekintetbe vesszük, hogy a vám ;ok legnagyobb része nem képes tisztvise «"• i t jobban fizetni, mert a reájuk sulyosodt lagy terhek miatt erre nem képesel •s haladásukban már is megállapodá ön létre : akkor be kell látnia minőén ;inek. hogy AZ évi hat millió koron; ssakugyan nem sok. mert ha EZ álta IZ állam a városok terheit némileg ine^ Lönnyebbiti. csak AZ ország élvezni nmek hasznát, mert a városok a kulin TÁRCA. Petőfi és a censor. -A »Papel I. e p • k" eredeti t I r r a j a. Feleki Miklósnak, a inagvar sziuuiíivészcl un uár nettedé' jetaeéeafc luftrahaejjrott Írásaiból közöl uk az. alábbi epizódot, amely irodalomtörténeti ér lekü már osak azért is, inert hőse — l'etöfi Sandoi Nem nagyfontosságú epizód az, —• írja Felek — a mit itt leírok emlékeim tarhazából, de min lenesetre érdekes vonásokat tartalmaz IVlőfi jel nmének megítéléséhez. Petőfi lo4ö-ik év szeptember vairy oktohe avabun leverten érkezett Erdődről Debrecenbe ugem még az este felkeresett. Feljött a »zinpadr« iiegölelt mint regi buraiját s első szava volt hoz ám : — Te! Kii holnap szavalni akarok! Nagyon örulök — mondani, kapva az a! almon — de hát mit? — Majd reggel megmondom, esak tétesd I, i szinlapra: l'etöfi szaval. Ivögton a nyomdába küldtem s a már kisze lett szinlsp tetejére nagy belükkel rányoinatlam 'etőti Sándor a felvonások között szaval. !• Barna tatirt: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelés laptulajilorioa: t GOLDBERG GYULA i rában sokkal gyorsabban haladnának. A segély megosztását illetőleg külön félék a vélemények. Némelyek azon né Izetben vannak, bogy a nagy városuknál aránylag is több segély jár mini a ki* városoknak: mások épp az elleukez> nézetet vallják. En részemről sem a; egyikhez, sem a másikhoz nem esatla kozom; mert egyedül méltányosnak ét igazságosnak azt tartom, ha i városoka megterheltetésük szerint osztályozzuk Kn legigazságosabbnak tartanám ; következő osztályoz isi. AZ első osztálybi volnának sorozainh'k azon városok, me Iveknek pótadója löVnál nem nagyobb Kzen városok nem kapnának semmi se tgélyt. mert pótadójak oly csekély, hogj ' könnyen kiegészíthetik tisztviselőik fize tését. A második osztályba kerülőénél azon városok, hol i pótadó lő és .'50" között van; ezek kapjanak segélyt. . harmadik osztályba soroznám azon v.' rosokat. ahol a pót t lő .'10 és .10•» közöt van: ezeknek 2*».- :*\ 'öbbet kellen .nini. mint a második oszlálynaknak. . negyedik osztályba kerülnének azon vi rosok, ahol A pótadó 50 ós 70% közöt van : ezeknek ~>0"e-kal többel kellene adni mint A második osztályuaknak. AZ ötfl dik oszlálvba tenném azon városokai melyeknek pótadója 70 és |00"» közöl van: ezeknél A segély 75 £-kai voln több, mint a második osztálybelieké Végre a hatodik osztályba kellene -i rozni AZON városokat, melyeknek pól adója 100?»-nál több; ezeknek duplái lieixm'l korán széthordták a szinlapot a a ki zönség mohiin kapkodta a jegyeket. KII a sz.inház épületében laktam s vártai Petőfit. A költő nenisi.kara meg is jött s látva közönség tödiilását, igy kiáltott fel : • - .Jertek esak. ma|d szavalok nektek olya hogv szétszeditek ma a Nanásv színházát.! Kn elmosolyodtam az önbizalom e merést k fejezesére s újra kérdezem tőle : mit fog szavalni — Az nem tartozik reád. — Nem tartozik? Hát hogy a inenyköb« 11 tartoznék, hisz én vagyok az igazgató. — Kii besöpröui a publikumot, te beaöprö a pénzt, aztán nagyot vacsorálunk, punktum. — Jó, jó, de nálunk cenzúra is vau és éu b zonvos koriilinénv következtében nem a legjob lábon állok a cenzorral. Az öret pedáns embnr újra megteheti velem, amit már egyszer meglét A cenzor kenui igazgató urat. tessék hoza jönni — szakit a léibe egy ham; társalgásunkat. — Ahá, itt a farkas! — szólott l'etöfi. — Azonnal. Ez. bizonyára a szavalatért le* — mondáin én. — Menj csak — Matatott Felőli — ha szült ség lesz rá, majd magam is elmegyek. Néhány perc múlva mar otthon voltam. — A ceuzor okvetlen akarja a szavalat h adását, máskép meg nem engedi. Klőlizciesok és hirdetési dijak a lnp kiadóhivatalához küldendők. ar> ára: eijész. évre IS kor.. félévre í> k.. negyedévre I k ilt-tér soronként 40 fillér. — Rgyaa szám ára 30 tili annyit kellene adni mint a második osztályba sorozott városoknak. Nem lehet mellőzni, hogy meg ne említsem a szabad királyi városokat A jelenlegi teljes jogegyenlőség után iráu!'. és demokratizáló áramlat teljes helytelennek, elhibázottnak és eélszerütleimek tartja a városok közötti különbBéget. Valamennyi várost l'el kellene menteni a megyei gyámkodás alul, mert manapság már teljesen indoktalan, hogy esak a szabad királyi városok részesüljenek ezen szerencsés privilégiumban és a többiek nem; holott a viszonyok itt is. ott is ugyanazok. Nagyon szükséges, hogy az országgyűlés hozzon egy városi törvényt, mely minden városra nézve egyforma legyen. Az esetre, ha ezen törvény a külföldi, különösen a Németországban érvényes Itörvény mintájára lenne megalkotva, akkor hazánk kultúrája és műveltsége hatalmas léptekkel haladna a felvirágzás felé. Városi közgyűlések. — 1909. április 19. és 21. — Az elmúlt hét folyamán Pápa város képviselőtestülete két közgyűlést is tartott és pedig április 19-én egy tisztújító és április 21-én egy rendes közgyűlést A tisztújító közgyűlést megelőzőleg a képviselőtestület alakíttatott meg és esak azután, fél tiz órakor vette kezdetét a jtisztújító közgyűlés, melyek mindegyi— Micsoda? Jerunk ! L'iry és régóta elletem a cenzorokra. A szent Anna utcai conviktus hosszú folyosóján végig menve, csakhamar K . . . cellája előtt állottnak. Kopogni akarok. — Ej mit! — szólt dühösen l'etöfi —sohase ItOpl igtass. Az ajtó robajjal föltarult s nn a szoba közepén állottunk. — Uraságod a cenzor ? — Igen is, kihez van szerencséin? — Szerencséje van l'etöfi Sándorhoz, ki a mai előadáson szavalni akar. A jó öreg K . . . kissé fölingcrnlt a „szerencséje van" kitételre, de elnyomva neheztclését, lehetőleg nyájas mosollyal kérdezte: — Es mit akar szavalni uraságod, lia kérdeznem szabad ? — Kérdezni szabad, de nem mondom meg. — Nem mondja meg? Akkor nem sz.ava'bat. Igazgató ur — folytatá felém fordulva — én a szavalatot jogomnál fogva betiltom. — Tilt bizony as nr . . . majd megmondom mit! — szólt a heves költő. — Ej, ej, kissé csendesebben, ha kérnem szabad, hát akkor miért tetszett hozzám fáradni, ha nem akarja megmondani ? — Miért? Hogy elmondjam önnek s önben