Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-04-11

után rá szállott a tatai hitbizouuiny élvezete is. 1898-b*n felestül vette Prágában Lobkovitz Anna Berta hercegnőt. Házasságából három gyermeke származott: a most tizenöt éves Ferenc Miklós, a tízéves Mária Anna és a nyolcéves Tamás Pál. Esterházy Fereuc grót leginkább családjának es gazdaságának élt. Védője volt a devecseri gazdakörnek, pártfogolta a híres tatai lóverseny-egyesületet s neki magának is volt verseny-istállója. Nagy pompát és fényt fejtett ki 189f-ben a tatai várban, amikor két lejedelini vendége volt: Vilmos német császár és Ferenc József király. Készt vett a politikai életben ia s 1895-ben szabadelvű párti programmal a tatai kerületben föllépett képviselőjelöltnek, de Vilaghy Gyulával széniben kisebbségben maradt. Az elhunyt gróf néhai Esterházy Pál gróf és Esterházy Ilona grófnő harmadik fia volt. Idősebb bátyja, néhai Esterházy MÓrio gróf veszprémmegyei főispán volt. Testvére Esterházy .Jenő grófnak, aki a jezsuita-rendbe lépett. Esterházy Pál gróf külügyminiszter osztályfőnök és Esterházy Sándor gróf főrendiházi tag, Mária Anna grótno, aki apáca a budapesti Szent Sziv kolostorban, szintén a testvérei. A mi fiatal grófunknak pedig Esterházy Pálnak, aki harmadfél hónappal ezelőtt kötött házasságot Andrássy Ilona grófnővel, nagybátyja volt. Holttestét e hó ;{-án délután hat. órakor szentelték be Bécsben az atisztokrac.ia részvétele mellett. A templomban megjelentek: az Esterhttzy-I.obkovitz Berta gyermekeivel és az Esteiliázy hercefi és grófi család többi tagjával. Koller Sándor, Veszprém varmegye alispánja, Csóti Gáza orsz. képviselő, a papai, tatai és devecseri uradalmak tisztikara és erdészei, valamint több százra menő előkelő közönség. A holttestet a templomban ismét ravataha helyezték, azután megkezdődött a temetési szertartás, melyat Serinanu János gannai plébános végzett papi segédlettel. A szertartás befejezése után az éuuekkar gyászdala mellett levitték a koporsót a kriptába, ameiynek kettős oltáránál a noszlopi és devecseri plébános mondott csendes misét, melynek befejeztével Serinann plébános imát mondott az elhunyt grot lelkiüdveért, azután a koporsót örök nyugv ohelvére tették s ezzel a temetési szertartás véget ért. Grófunk és nemes szivü grófnőnknek Esterházy Ferenc gróf elhunyta fölötti mély gyászában mi is a legőszintébb részvéttel osztozunk. A gyermeknap — iprlilis 8. és 4 Ritka szép sikerrel fo!n le városunkban e hó o. 4-én a gyermeknap. A varosnak ta'au valamcnnvi lakosa megnyitotta e uapon erszényét s kisebb-nagyobb adományaival mindenki hozzájárult az elhagyott gvermekek megmentéséhez. A gviijtés eddigi eredménye 8ö4 korona 4'i fillér. Ebből az állami polgári leányiskolában összegyűlt 28 kor., az izr. hitközség polg. iskolájában kor. .'»<• fillér, zárdában •> kor. 44 fillér, a szövőgyár alkabnozattai között lí.'l kor. .">8 tiliér. a szövőgyár! önképzőkör április ho 4-én rendezett előadó Aehrenthal báró külügyminiszter. Paar Ede grófi .... , , ... . , .., „

A , -., .. •» b ülésének jövedelméből _'0 kor. .)() tiller, a Hungária lohadsegéd, liigot de Saint Üilentiii urof föud- , . - , . ír . . . i •- i • ... *» ' *» ~ ™ kávéházban tartott Kabaré-estely jövedelmiből 1(( vaimester. Beliegarde gróf tökonyhamest

er, , tr i, e \t m • i • *» . I kor., Krausz Jozset M. 1' ia e- 1 arsa -eg adomnn\a W'indiséhgraetz herceg és Choloniewski gróf. A beszentelési szertartás után a holttestet Devecserbe vitték, a honnan e hó ti-án délelőtt tjikezett meg vele a halottaskocsi Kisgannáru. l>evecserböl az elhunyt grót tehérpalastos huszárjai kisérték a koporsót egész Kisgannaig, a koporsó előtt pedig a tatai lóverseny-egyesület haladt fekete tüllel bevont hatalmas zászlója alatt. Kisgaunán a temetési szertartáson jelen voltak : az özvegy grófné a 15 éves Ferenc 5 korona. A többi az utcai gviijtés eredinéuve. A kiadás mindössze f> korona volt. A gyűjtésben a következő hölgyek vettek részt: Szombat délelőtt: A ref. főiskola előtt: G«.rstl Leone, Goldherg Irma, Moinar Kalmaiiné, Peutz Eliz. A Kossuth Lajos utciiban: Csizmadia Jolau. Geböek Berta, Karcsay Istvántie, I ..imp-i • Irén. A városháza elölt: Aesay Ferenené, Faragó Jáiiosné, Kiss Ilonka. Koritschoner Margit, Lazar Miklós giottál, Esterházy Miklós herceg. Ester-| Vilma házy Sándor gróf és neje, Estei házy Pál gróf] és neje, Széchenyi Péter gróf és neje. ul Es terházy Pál gróf és az Esterházy grófi családok A cukrászbolt előtt: Galann Laura, Geiger Edith, Lázár Boriska, Tar Gyiilane. Trainier Margit. A Korvin utca sarkán: dr. Fehér De/sőné többi tagja, a patronatusbeli összes papság,

1 Einher Gyuláué, Mayer lstváuné, S/.okoly Margit. A Flórián szobor előtt: I>ely Margit, Sz. Galamb Böske, Horváthné, Mészöly Anna, Kiss Jolán. Szombat délután i A ref főiskola előtt: Rottka Emma és Hona, Haupt Irén, Koritsehoner Ili. Kossuth Lajos utcában: Gyurátz Linus. Kakas Iréu. Mattus Linus, Mayer Annus, S/okoly Margit. A városháza előtt: Dvorzaák Lászlóné, Karlovitz Adolfné, Kiss Jolán, Weisz Henée. A cukrászbolt előtt : Burg Józselné, dr. Fehér Dezsöné, Fisoher Gyuláué, Kiss Ilonka. Koritschoner Margit. Sült Józselné. A Korvin utca sarkán : Go'.dherg Irma, Molnár K almáimé. A Flóriáii szobor előtt: Aesay Ferenené, Lázár Boriska és Vilma, Trainier Margit. A dohánygyár előtt: Blau Annus. Eibenschütz Etelka, Fürst Sándorné, Sz. Galamb Böske. Vasárnap délelőtt: Az állami polgári leányiskola előtt: Gaál Ilonka. Keseh Margit. A ref. főiskola előtt: Fürst Sándorué, Hanauer Zoltántié. Az ag. hitv. ev. templom előtt: Gyurátz Linus, Kakas Irén, Mattus Linus. A Kossuth Lsjog utcában: Bottka Emma. Haupt. Íren. A S/t. Benedek rend templománál: Dvorzsák Lászlóné, Kiss Jolán. A varoshaza eiött: Blau Anna, Eibeuschütz Etalka, Geböek Berta, Karcsay Istvanné. A ref. templom előtt: Csizmadia Jolán, Lam • pérth Inn. A cukrászbolt előtt: Galamb Laura, Sz. Galamb Böske, Geiger Edith. A pléháuiai főtemplomnál : Dely Margit, Mayer lstvánue. Peutz Eli/., Szokoly Margit. A Flórián szobor előtt: Fischer Gyuláué, dl. I' 'eher De/.solle. Vasárnap délután: A Kossuth Lajos utcában: Faiagó Junosné. Kiss llouko. Koritsehoner Marg-t, Molnár Kálmátiué, tioldberg Irma. A varoshaza előtt: íSz. (ialainb Böske, tialamb Laura, Geiger Edith, Tar (iyuláne. A cukrászbolt elöt:: Dely Margit, Gersli Leone, Kiss Ilonka, Koritseliouer Margit, Peutz Anna. A Korvin utca sarkán: Fekete Magda, Horvathne, Mf»/oly Anna. Kanovilz Adolfné, Weis» Ueuéa. Küszöneinyüvánitás. A bizottság nevében, uicly a gyermeknapon reiidezriidjő gyűjtésre a hogy hölgyek a zoiigoiahoz kezivus kezsel üljenek le és ruhájukat egy kézmozdulattal ugy igazítván, hogy a szek lábat eltakarja mikor leülnek s azutau szép csendesen lehu/zak a keztvut. uem idik kipirult karokkal fellépni, ha rövid ujj ti a ruha. A hallgató közönség elébb a játszó egyént nézi meg és veszi futólag bírálat ala, psr másodpercig ruháját, alakját nézegeti végig, csak akkor ker.il ügyelni a zenere; a keztyü lehu/as epen erre elegeudö időt ad; jobban veszi ki maga', miut ia azonnal beieosap a zongora billentyűzetbe. A szavalatra nézve soha se engednem meg, hogy a műkedvelő s/avaló nő olyan arcjátékot használjon, a mi a< ar <ot eltorzítja, rutta teszi. A színésznőknél az már jobb, meit ok sokai lauiiluiányo//ak. Csak a un szépít, a víg, kedves mosolygós arc tesz. jó benyomást , a lobbit elengedném. A szavaló annyira ál kell értse a szavalatot, mintha ö maga irta volna az egészet, egyetlen szónak uem szabad előtte homályosnak lenni. Akkor nem kell hozzá arejálék, legalább alig valami egyéb, minthogy szórnom szavalatot komolyan adjon elo és vigat mosolyogva. Ujabb időben a budapesti színművészek is vitatkoztak ezen és sokan kozulök ugy is szavalnak, hogy arcjáték és taglejtés nélkül a legkitűnőbb hangsúlyozásnál elmondjak s a hallgató képzeleten' hízzak a többit, mert egy ember ugy se játszhatja e| azt, a mi egy szavalatban benne foglaltatik. A rossK hangsúlyt pedig csak ronthatja az arcjáték, de helyre nem hozza. A jó modorról en itt csak vázlatot adhattam, miiith igy felhivatu becses figyelmüket arra, menyuvire el van ez nálunk hanyagolva a családban ép ugv, miut az iskolában, a hol meg eddig meg se próbálták külön tanszékről tanítani: a tanárok eleget tesznek a kötelességnek, ha időnkint figyelme/telik valamire növendékeiket, de ez nem elég; erre sokkal több időt és gondot kellene fordítani : epeu ugy a családban is: a gyermek modora olyan, amilyen a családé mikor nincs idegen, az idegen azt észre veszi, hogy most ö érte akarnának ügyesebbek lenni, de nem sikerül, mert megismerszik. Az illemtanok uem érnek semmit, ugy vaunak leírva, mintha egész eletünket a szalonokban töltenénk, mint a ki esak tortákat, cukorsüteménreket tud sütni es a mindennapi kenyeret nem ismeri, vagy nem tanítja meg. Csupa frakk,Tililinder, illatszer és virágnyelvből áll, abg veszi hasznát az életben az, a ki favágójával szemben is jó modorú szeretne leuni, vagy a kom hau és kamrában is úrnő akarna maradni, mint voltak nagyasszonyaink a maguk idejében, a fonó leányok kőzött is a legnagyobb tiszteletet érdemlő matrónák A jó modort egész életünkben tanulmányoznunk kellene, mert minden koibau éa helyzetben másként kell viselkednünk. A naiv, fiatalos modor nem illik az idősebb hölgyeknek, hanem a komolyabb méltóság. A díszesebb öltözethez elegánsabb modor kell, mint az egvsterühez; de mindkettőbe lássék meg az uruö modora; legyen összhangzó ue csak járásunk, hauem a ruházathoz illő modorunk ia. A inasok megfigyelése emberismeretre tanít ; a magunk legyeimezéae, modorunkon való teljes uralkodásunk, jó kedélyünk pedig mások szeretetébe, jóindulatába ajánl bennünket, mert csak a jó modorú ember valóban szeretetre méltó. Azt moadja a biblia: ..a mord asszony alatt megmozdul a föld", tehát kedélyünket őrizzük meg késő öregségig, a jő modor megmondja, hogy a kor szerint mi módon nyilvánuljon az meg bennünk. A tapintat a jó modornak kisugárzása, nem is tudom delejtűnek nevezzem-e, vagy miut a rovar csápjai vigyázva jar elől mindenütt és megmondja mely irányban haladhatunk társalgásunkban s egyéb tetteinkben. Valaki azt is kérdezhetné: azt hiszem-e magamról, hogy nekem jó modorom vau? azt felelném rá „nem tudom", mert ember magát megbírálni nem tudja, de a mióta emlékszem, a iádig figyelemmel kísértem az. emberek modorát és igen érdekesnek találtam arra nézve, hogy megismerjem a lelkületet. A lelkeket, akikkel együtt élünk és láthatatlanok, azokat kerttstem és kutattam az emberek modorán és részben igen gyakran meg is találtain ; némi emberismeretre tettem szert s ha az én modorom nem volna is tökéletes, ha sok Inba találtatnék is benne: még is van jogom rámutatni a jóra, a helyeare, mert hiszen a jó pap se tökéletea és Istenhez hasonló, mégis igaza vau, mikor azt mondja: „legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes.'"