Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-04-04

Papai l.a|>olk 44 Rllér, tehát vagyoni helyzete, is olyan, mely g várost, minden elfogultság nélkül, magasabb közjogi helyre minősíti. Pápa városának fontos okai vannak. Nyugdijalapra, ellenszolgáltatás nélkül fizettünk 10 év alatt I KM)?* kor. 7-"i fillért, székházépítési adóban -l')~!t-"> K. 17 fillért, katonaheszállásolási dijban K. 4.i fillért, amely összegekből jogtalanul fizettünk 120<)S K. 27 fillért. II v illetéktelen kiadások melleit. hogy egyenesen a magas kormány íeíü-j32071 K. 98 lilléri. elöfogali dijban 15295 gyelete alá jUSSOtl, hogy előretörekvésében ne álljon a vármegye jó, vagy rosszindulatú gyámsága alatt A városnak a vármegyéhez felterjesztett ügyei ] esakugyan lehetetlen azoknak a törökJiem részesülnek gyors elintézésben, mert a vármegye ügyviteli szabályzata évenként csak 3, mondd három közgyűlést ír elő, igy a város ügyei hosszújkodást, mely most bilincsekbe veri s időkön át fekszik elintézetlenül a vár-[szabad röptében akadályozza. réseknek megfelelni, melyek a város közönségének lelkületét áthatják. Heg kell tehát szüntetni a város feletti gyámmegye asztalán, holott azok gyors elintézést igényelnének. Az önálló törvényhatósággá való válásra azonban a fentieknél sokkal nagyobb súllyal esik a mérlegbe azon indok, hogy a városok önkormányzatuk mellett nagy hivatalnoki létszámmal teljesíthetik csak az állatni természetű Alakotokat, anélkül, hogy ezért bármiféle ellenszolgáltatásban részesülnének. De nemcsak az állam támaszt követeléseket a várossal szemben, hanem a vármegye is és pedig oly célokért és intézményekért, amelyek városi érdekeinket egyáltalán nem szolgálják. A vármegyének fizetünk évente útadóban 1?2!*17 Ív. 28 fiII. székházépítési adóban 9240 K. 41 fillért, megyei Anyagi szempontból nem lehet az átalakulás ellen érveket felhozni, csak rosszindulatból. A vármegye területe és lakosságának száma, az átalakulással alig változik, mert a 20000 lélek és 11000 kat. hold terület a vármegyéből kivonatik, terület nagyság szerint az ország vármegyéi között még mindig28-ik, lakos-{

l)au ság szerint pediga3l-ik helyet foglalja el. A fentebb elmondottakból napnál világosabban látszik, hogy Pápa városa ugy szellemileg, mint anyagilag elég őrös arra, hogy önálló törvényhatósággá 1909. április -1. mar az első évben elhall Sfl 7. mig Norvégiában csak {»7. Svedoiszágbau 10-'. Írországban 10*8, Skótországban 12*8, Dániában l.'l!», Finnországban |4'2, Svájcban 14!), Angliában 1.V4 Hollandiában 1ÖS. Franciaországban 16*8 százalék. Főleg a hélhurut és a veleszületett gyengeség azok a betegségek, melyek a legtöbb halalesetet okozzák. Az orvosok által megállapított halálokok sorában pl. l'.MJfi-ban a veleszületett gyengeség közel H njj-a] s a különféle bélbetegségek 10 *#-kal szerepelnek a két éveu aluli gyermekekie vonatkozólag az összes halálesetekhez viszonyítva Az összes (ertözö betegségek pedig a giimókorral együtt hét éveu alul csak H Jf-Ot tettek ki. De mig a fertőző betegségekkel szemben az orvosnak nagy eredményeket elérni nem lehet, addig a veleszületett gyengeség s a bélbetegságek által okozott halálozás orvosi beavatkozás által nagy mértékben csökkenthető volna. És ezen múlik elsősorban az ország jó egészségének kérdése. Mi módon lehetne ezt elérni? Veleszületett gyengeség és bélbajok ott is nagy mérvben pusztítanak, ahol a nép az orvoshoz könnyen hozzájuthat. Különösen a bélbajok pusztítják az Alföldön a szinmagy arság csecsemőit es nemcsak a falvakban, hanem még a városokís. Krre a kérdésre éppen az orvosok eloszlásának tanulmányozásából lehet helyes következtetésre jutni. Az orvosok száma ugyanis azon megyékben és varosokban kevesebb, amelyekben aránylag nagy a lüldmivelök és ott több, ahol aránylag nagy az iparosok, kereskedők, közleke}alakulton s a varmegye gyámkodása alul j

(Jt!si „i

ka

|

milZ(

,

UaKt értelmiségi kereslettel birok kikerüljön, anélkül, hogy ezzel akár ma-1 gának, akár a vármegyének kárt okozna. Szőnyegre hát ezzel az üggyel s a nyugdíjalapra low K.58 fillért, megyeiIj^g^

u

^

»fau-aUalpárosultmunka katonabeszállásolási adóban 5019 K. fi) fillért, elől'ogati díjban pétiig 27(i2 K. 70 fillért, összesen 4l,0.'l0kor. 78 fillért. Ha ezeket az utóbbi tiz esztendőben összegezzük, fizettünk a vármegyének útadóban, kerek összegben 841.688 K. ~>2 fillért, mely összeggel szemben fenntartotta a város határában levő 17 kilométer kiterjedésű Utalt, melyek fenntartása évenként Í.'JSVIO korona. 10 év alatt 13H.1O0 koronára rúgott, e cimeu t«-hát;

p

"i~

itli I megfogja teremni a maga Ki, a gyámság alól! gyümölcsét. Cometa. Magyarország egészségügye. ii. és tőkések száma. Knuek az a magyarázata, hogy a földinives nép veszi igénybe legkevésbé az orvost és ha igéuybe veszi is, az inkább csak a látszat kedvéért történik, nehogy megbüntessék. Valójában pedig az orvossal szemben bizalmatlan es nem követi az orvos utasításait. Az ipari, kereskedelmi és közlekedési alkalmazottak ellenben sokkal gyakrabban fordulnak az orvoshoz, meit a inunkásbiztositó pénztar tagjai lévén, az rajuk nézve semmi külön kiadással nem jár. Ezért az orvosban is jobban megbíznak es rendeléseit betartják. Kz az oka unnak, hogy a gyermekhalandóság a földmives népnél aránytalanul nagyobb, Hefcjc/ő közlemény. A fertőző betegségek ellem küzdelemnél is toiitosabh a gyermek-halandóság csökkentésére inert sem a veleszületett gyengeség, sem a bél törekedni. Az európai országok kozt a gyermek- ] hurut nem olyan betegségek, melyeket egv orvosi halandóság tekintetében Magyarország az utolsó-| rendeléssel és egypár kanál orvosság beadásával áll. Utána már csak Oroszország j gyógy itant lehetne. Itt rendszeres kezeltetésre a Vármegyének 102,788 kor. ~)2 fillérrel j következik. A mult szazad utolsó évtizedének ! van szükség, erre pedig • töldmives nép nem hajadóztunk. adatai szerint nálunk minden száz újszülött közül | laudó, mert fél a költségű korben, uekiink is kellene tudnunk, un áll jól és még, az ilyeneknek a járásábau nincsen összhang, mi rosszul arcunkhoz s tauuljuuk meg rajta ural- azt is tanulmányozni kellene tükör előtt, kod in es s kellő kifejezést használni. Némelynek | Némely lóbálja a karjait, minden lépésre mozhsragos arca vau, pedig sir és szomorú akar lenni . ' dul a dereka és a nyaka, mintha gyenge volna, mikor gyászol seuki se állhat a tükör elé tauuliuá 1 Hát a ruhát, milyen kevestn vannak nők. a uyozni árost, de na nevelve vau az arckifejezés, kik csinosan tudják fogni, hogy csakis a lábfej lás- ' nőnek való, jó napol, ez attól függ milyen hangon A legszebb a néma meghajlás és a meghajlás különliözősdge fejezze ki szt a tiszteletet, melyet a köszönlendö iránt érezünk; annál is uikáhb, hogy miknek illő kifejezés kevés v-n a magyar köszöntésben: Alászszolgaj:., msgaiuat ajánlom, nem igen önként eltalálja a kellő formát. A művész a nevető arcból egyetleu vonással síró arcot tudott testeui. Egy szál vonallal rajzol emberi alakot és kifejez vele minden érzést; bátorságot, félénkségét, örömet, Ijedtséget slb. Milyen fimun árnyalatokból állhat az ember arcának, uiozdulataiuak változata, mikor annyiféle kitejezese lehet egy hajszálnyi vonalnak. Abráuyiiié Katona ( leiututiti jeles irőiiö az tu, " ii arcon 27 féle mosolyt különböztet meg s ö sem számlálta el miud. Vettük-e magunknak a taraiitsagot valaha ezek tauulm.iuyozas.ua arcuukoii, hogy ue használjunk gúnyos vagy keserű mosolyt, vagy gőgösét, leuézőt stb. mikor nem akarjuk, alig isin. inni. uégyet-otot belőle, ezt is a mások arcán vesszük észre, mikor sértve érezzük magunkat. sék ki. A párisi nőkről allitják, hogy ket ujjukkal kifogástalan BsiaoSSSggal fogják mindig Az utcai magaviseletről eszembe jut s köszöntés, a miről szintéu sokat ehetuc mondani. Angliában a nő köszön elébb az utcán, ennek meg van az a jó oldala, hogy nem kénytelen minden tolakodó köszöntést fogadni. Kitekintve attól, hogy u jó modorú ember nem néz le senkit, m tidcukivcl szemben udvarias; tuilvcu kellemetlen mégis ha valakivel szépen társalogva megyünk és egy-egy olyan köszöntést kell elfogadnunk, a mit szívesen elengedtünk volna. Kpeu adat •! asztalnál a házi asszony örökös mondjuk, mert kicsinylő lehet. Van szerencsém, ez miniszteri irodákból ered s van benne valami leereszkedő. Epen ezért aSm talál mikor kereskedő segédek úrnőkkel szemben is használják, szerinte feiti növel szemben nem is használhatja, hogy jól álljon. Az ifjúság mindkét nemben s a férfiak használhatják „Csókolom kezét* kifejezési, de megtenni utcán nem illik, minden érzelem nyilvánítás a falak közé való, sokfele elem találkozik az. utcán, leiuosolyogják, megjegyzéseket t-szuek rá, jobb elhagyni. Valaki azt itta egy lapban, hogy a nő csak a fejet hajtsa meg köszöntésnél, én pedig az erdélyi arisztokrália iiötagjainál láttam, hogy utcán is a kinálgatása megzavarja a legszebb társalgást j amiért j lehelő legmélyebben meghajolnak köszöntés ,.. ezt az ariszlukráliauál teljesen el is hagytak ; oda Hát járásunkban, mozdulatainkban hányszor VISZI a tálat az inas meg egyszer, egy kézmozduuiucs meg az o-szliaug. mint ezt a párisi nőről mondják, hogy járása muzsika. Igen,« mint s zeuébeu olyan összhangnak kellene lenni minden mozdulatunkban, hogy szebbek legyünk általa. Némelynek bátor a feje. tartása, törzse, lábai mával. Társaságban pedig az arisztokrália azt laitja, hogy nem illik az archoz nyúlni csak is zsebkendővel : igy tehát a bajusz pödrésc is illetteti és a toilette szebába való. Egy öreg grófné majdnem lattal ein,i.mk vagy vesz az illető vagy nem, ha nem vesz, kicserélik a tányért; de némán történik in.nő ez; mert a háziasszony nein szól bele, al szolga személyzetnek meg nem szabad szólni semmit elájult, mikor behallatszott a szomszéd szobából fiase, csak némán szolgál tel Visszatérve a köszöntésre a kisztihaud nem let lenség. lal leányok hangos nevetése, hogy milyen nagv ilpedig olyan félénken lépkednek, unullia nem is az.szép köszöntés, van ra magyar kifejezésünk, ne ger A kezeket zsebre dugni, mint ez nálunk sok övé lenne. Némelynek a törzse előre halad, lábai inánizáljiuik; most már a külvárosi gavallér is ugy : fiatal embernek szokása, társaságban a legnagvobb elkéstek, csak ugy vonja maga után, pedig fiatal koszon vasárnap délutáu ha nőket kísérget. f illetlenség, a melléu keresztül fonni pedig pö/olas;