Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-03-08

alá való remek „Demokrata osárclás"-át. IV. „A szóimalom" cimü érdekes jellamdarabot Mann I).től. Elismert tény, liogy annyi zenemüvet s a legjobb hazai ós külföldi szerzők ki váló újdonságait csak 6—S koronáért szerezhetni meg külön kiadásokban, amennyit egy füzete ad e pompás zeneinüfolyóiratnak, mégis rendkívül elterjadtsége miatt (j kor. félévi előfizetésért 12 ilyen gazdag tartalma füzetet s azon félti! a 20 kiváló becses, 40 kor. bolti árt képviselő, zenemüujdonságot tartalmazó „Húsvéti zenealbum"-ot teljesen ingyen adja féléves előfizetőnek. Előfizetések a most folycrjanuár-júliusi félévre a ..Zenélő Magyarország" (Klökuer Edei zenemükiadóhivatalához, Budapest, VIII. éózsei körút 24 .intézendők. — Verekedés. Biró László és Orbán Sándor gergelyi lakosok külömböztek össze a farsangi hangulat hatása alatt, ogy, hogy egymásra kést rántottak. A harctéren Biró László maradt. A bicskázó Orbán Sándort a bíróság fogja a parbajozás miatt kérdőre vonni — Rókát lopott. Mint közöltük is a lóvászpatonai erdőkben a kártékony vadakat mérgezik. A méreg hatásától egy róka az erdőből kitántorgott s a mezőn elhullott. Nagy István, kiskajári lakos meg találta a dögöt, hazavitte, megnyúzta, a bőrét eladta, az árát beitta. Ily itias állapotban eljárt a szája, a prédáról eldicsekedett. A veszedelmes lopás kiderült, most a lopásért kóter vár a tolvajra. — Talált tárgyak. Találtatott egy szál vas rud, továbbá 2 tejes kanna is. Tulajdonosai kellő igazolás után a rendörkapitányi hivatalban átvehetik. — Öngyilkosság. Kntu Ferenc sertés herélő mult hó 29-én, reggel a Csóka vendéglő padlásán felakasztotta magát mire észrevették már megvolt halva. Tettének oka ismeretlen. — Az uj ipartörvóny-tervezet ismertetése. Szabó Gyula szegedi kereskedelmi és iparkamarai II. titkár) tekintettel arra, hogy az uj ipartörvény hivatalos kiadása csaknem hozzáférhetetlen, abból a szempontból, hogy minden ijjarosnak és kereskedőnek alkalma legyen részletes tájékozást szerezni az uj törvénytervezet intézkedéseiről és hogy megkönnyittessék a változások és uj intézkedések felösmerése, az uj ipartörvénytervezet anyagát olcsó, kisebb füzetekben mag3arázatokkal ellátva és a változásokkat feltűnően megkülönböztetve — kiadta. A munka két kötetben jelenik meg. Az első kötet már megjelent, ára postai szétküldéssel 1 kor. 60 üli. A második, mely áprilisban jelenik meg 1 kor. 30 fill. Az I. kötet anyaga füzetekben is megszerezhető. I. füzet: Az iparjog változásai. Ára 80 üli. II. füzet: Iparoktatásunk ós a tanoncképzés. Ára 50 fül. III. füzet: A munkaviszonyok rendezése. Ára 80 fill. Megrendelhető a minden iparos ós kereskedőnek ssükséges tudnivalókat tc.rtalmazó könyvek és füzetek a győri kereskedelmi és iparkamarában, valamint az ipartestületnél is. — Mit nyújtanak az állam ós a város az iparnak ? E cimen Su>rár Ottó, a „Houi Ipar1 szerkesztőjének tollából érdekes könyv jelent meg, melynek előszavát Szterényi József á'lamtitkár irta. A mii hézagot pótol iparfejlesztési irodalmunkban, mivel mindazokat a gyakorlati tudnivalókat tartalmazza, melyeknek ismeretére okvetlenül szüksége van annak, aki Magyarorsztgon iparvállalatot akar létesiteni, avagy vállalatát állami és községi támogatással ki akarja bö'iwiii. A mű tartalma a követkesö: Az iparf -'tési törvény, annak kommentálása", az iparfejles., ú törvény végrehajtási utasításának magyarázata, mindazon gyakorlati ntbaigazitások kapcsán, melyek az állami támogatás kikérésére v'ona

f

kozü»k. Különösen becses és teljesen uj a könyvJii i a része, mely a városok és a községe' ipain_jiesztósi tevékenységére vonatkozik. Ebben a szerző hosszas ós fáradtságos anyaggyűjtés alapján átnézetes formában kimutatja, hogy milyen város vagy község milyen iparvállalat léte?''' 'sere alkalmas ós hogy az egyes városok ós községek milyen kedvezményeket nyújtanak az iparv- ''"latoknak. Több mint száz város külön e célra bekért nyilatkozatát találjuk a könyvben, melyek te '-'s felvilágosítást nyújtanak városaink és községeink iparfej leszi ési hajlandóságára vo uatkozólag. Végezel ül a szerző közli a koresko dehni miniszlérium által a legközelebbi évtizedre megállapított iparfejlesztési programul tömör kivonatát, mely úgyszólván irányt szab a vállalkozásnak, konkrét számítások alapján kimutatva, hogy az egyes ipari szakmákban milyen tőkebefektetéssel milyen iparvállalatokat kell létesiteni, jelezvén ezzel azt is, hogy milyen uj alapítások számíthatnak az állam messzemenő támogatására. A könyv, melyben az iparfejlesztés jeletöségét egy a szerzőhöz intézett levél formájában Gelléri Mór kir. tan. méltatja, nemcsak annyiban végez hasznos munkát, hogy — mint Szterényi József előszavában irja — „az állam és a városok össz;hangzatos működését mozdítja elő az iparfej tesztés terén" — hanem annyiban is, hogy a magyar iparosságot lelj»sen ellátja mindazokkal a gyakorlati tudnivalókkal, melyekre szükségük van azoknak, akik a gyakorlati iparfejlesztés terén keresnek boldogulást. A mü 4 koronáért mindem könyvkereskedésben, valamint a „Boni Ipar" kiadóhivatalában (Epést, VI, Király-u. 34.) kapható s legközelebb német nyelven is megjelenik. — Selyenxfcenyósztós. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség az 1907 évi jelentésében városunkról, illetve annak selyemteuyésztéséröl eképpeu nyilatkozik: Pápa városban 1907. évben közterületeken ós közutak mellett volt: lombszedésre nem alkalmas szederfa 1177 drb lombszedésre alkalmas szederfa 169 darab. A szokásos csonkítás után 150 darab lombszedósre alkalmas szederfa állt rendelkezésére a selyem tenyésztők nek. Jutott egy selyem tenj'észtöre átlag 16 j'a^j A magántnlajdorban lévő szederfákon kívül a fenti szederfáknak köszönhetjük a selyem teny ész tós sikerét. Ezen évben fcénj'leg 9 család vállalt selymérpetét. Ezek közül 7 család 57 kilogramm gubót termelt és 118 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 16 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 31 koronára rúgott. Ezen tenyésztőnek neve Bánócy Vilma. Gondatlanság miatt 2 családnál nem sikerült a tenyésztés. A selyemtenyésztés megkezdése óta 2608 koronát fizettünk ki a városban, Szederfaállománya: Az országos selyemtenyójztési felügyelőség kiosztott részint a városnak, részint a városban lakó magánfeleknek 1907-re 2000 db. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a. városban 1136 db. kiültetésre alkalmas szederfát; 62679 db. 2—3 éves szederfacsetnetét. Ez évben a városi faiskolából kiültettek 100 db. szederfát. Kiültettek ezen kívül közterekre és közutak mellé 200 db. másnemű fát, dacára annak, hogy fentebb kimuttatuk, milyen nagy mértékben veszi hasznát a szegény ember a szederfának. Elhelyezhető volna még a városban pótlás gyanánt utcákon, tereken 147 db. szederfa. Ez évben tönkrement 144 db. fiatal és 3 db. öreg szederfa. A faiskolának állapota jó. A divat. — A Divat Ujság-ból. — Általános panasz hangzik mindenfelől, hogy a gazdasági viszonyok soha még nem voltak olyan kétségbeejtően rosszak, mint most ós napuap után valamely szomorú bizonyítékával vannak tele a lapok hasábjai. Meglehet, hogy igy van. de az már egészen bizonyos, hogy a mostaninál nagyobb fényűzésre csak a legrégibb emberek emlékezhetnek talán, a melynek ellensúlyozására megteremtették a biedermáj

er divatot. Nem is említem meg. a bálokat, az előkelőbb hangversenyeket. Csak nézzünk körül egy-egy fényesebb szalonban olyan egyszerű fogadó napon, a milyenből minden hónapra legalább kettő futja ós bátran állithatjuk, hogy valósággal szemet kápráztató az a kép, mely elénk tárul. Eégi közmondás: Ruha teszi az embert. Es ez talán soha sem volt annyira igaz mint most, mert, hogy ennyire szép minden nö, abban feltótlenül része lehet a sok szebbnél-szebb ruhának és kalapnak. Mindamellett ha valaki azt a kérdést intézné hozzánk, hogy mi a divat és

5

, erre határozott választ várna, nem tudnánk rá megfelelni, mert a divat annyiféle, ahány féle az izlés ós divatos minderi, a mi szép, tetszetős és nem közönséges. Gyakran egy ügyesen feltűzött redő nagyobb hatást kelt, mint a legszebben varrott ruha, amelyben semmi eredetiség sincs. Hölgyeink bodros, fürtös fejőkkel, merész kalapjukkal, eredetien szép ruhájukban olyanok, mintha csak ideig-óráig, egy-egy vendégnapra szálltak volna ki a rámából, hogy aztán vissza helyezkedjenek oda sejtelmes, szépséges képnek . Mire ezek a sorok napvilágot látnak, éppen vége a farsanguak is. Elég hosszú volt, voltmulatság bőven, talán soha sem ennyi, mint az idén. De aligha érik be vele a mulatni vágyók, mert hiszen még a böjtre is szokott telni a jóból elég, bár a bálok idejének akkorra vége. Néhány jótékonycélra rendezett mulatság, egypár házi est. ennyi az egész. A március a farsang végét hozza meg és meghozza a tavaszi divatot is. Vájjon mit hoz?' Lesz-e valami olyan, ami még nem volt? Ne búsuljunk-, ha nem is lesz. A legjobb, ha megmarad olyannak, amilyen most: sokféle, változatos és egyéni. A mint azt már most is javában észlelhetjük, a japán divat teljesen letűnt. A mostani himzósiuinták perzsa és a hibásan töröknek mondott indiai modorban készülnek, amelyek a kasmír- vagy long-sál révén ismeretessé vált kagyló1 mintáikkal ugy a rajzban, mint a színek összeállításában művészien értékesek. Ezek a minták különösen a inellónyszerü betétekhez alkalmasak, melyeknek az angöT visel otnol mindnag) obb szerep jut. A kosztiim-ruhu, melynek egyforma szövetből készül a szoknyája s a kabátja, ssökkenti a kabát, köpeny s átvető fontosságát. E. helyett még egyre izgatja a kedélyeket az ujj. kérdése, vagyis, hogy milyen formájú és bosszúvágy rövid legyen e. Nos, valamelyes megoldásra eljutottunk ebben is: hosszú, sima kabáthoz az egyszerű, hosszú soukaujj felel meg: díszes rövid kabáthoz a félhosszu, redős ujj, mely közepesen bő és díszes kézelője van. A mi a szöveteket illeti, fenntartjuk, amit már máskor is megmondtuuk: a bordüvös (szegélymiutás) kockás és csíkos szövet marad divatos a tavaszra is. Az olyan csíkos szöveteket, melyeknek kockás szegélymintájok van, kompozészöveteknek nevezzük és ha a szabó ért ennek a szövetnek a feldolgozásához, nagyon szép éseredeti hatást érhet el vele. A blúzokhoz való szoknyák közt a még mindig kedvelt berakott szoknyának most már komoly versenytársa akadt a harang- és tuuikás aljban. De még nagyon ragaszkodnak a berakott aljhoz, csak a ráncok szabadabbak, nincsenek annyira lotüzve, ami erösebb csípőjű hölgyeknek kevósbbé alkalmas viselet. Épp igy vagyuuk a könnyetlén redözött tunikával is. A milyen szép viselet miudakettö a sugár termetüeknek, a kövérebbeket óva intjük tőle. A kalapot illetőleg még nem jutott dűlőre a dolog. Mindenesetre elkeseredett harc folyik a nagy s a kis kalap között. A nagy kalap remek dísze volt minden arcnak, minden ruhának, különösen ha a viselője tudott kellő mórtéket tartani. Mindenesetre feltűnik majd a tokk- ós különösen, a barett-forma, az oly régen elhanyagolt amazon.és háromszögű kalap. Egyik képtelen formája a várható divatnak a magas, egyenes szélű vagy lekerekített kalap. Határozottan nem szép és ezért agyon díszítik tolllal, selyemmel, szalaggal és virággal. Reméljük, hogy nem akad sok kedvelője. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó i negyedévre postán való szétküldéssel, két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divafc Üjság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házában van.