Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-02-16
bau 90,000 korona szükséges ahhoz, hogy az állami lunkeiók ollátását teljesítő közegek fizetése, amint az jogos és méltányos, ne a városi polgárság vállaira nehezedjék, hanem az állam közjövedelmeiből nyerjen fedezetet. A. terheket, melyeket a városok s igy a mi varosunk is az állam "helyet! visel, még a fentebbi felsorolással sem merítettük ki teljesen. Hiányos volna felsorolásunk, ha meg nem emlilenők, hogy nemcsak tisztviselőink dolgoznak az államnak teljesen ingyen, de a helyiségek s özek fenntartása is csak a városi lakosság terhét képezik, l'ápa városa egy nagy, ujabb áldozatot igénylő kérdés előtt áll: a városháza kibővítésének kérdése előtt, mely kibővítési nem a városi ügyforgalom tette szükségessé, hanem tisztán és kizárólag az a körülmény, hogy az áll.mi adó beszedéseié meglevő pénztárhelyiségei a fejlődés folytán elégteleneknek bizonyullak, s ha a város, hogy a bajokon segítsen, kénytelen helyi viszonyainál fogva egy egészen uj városházat építeni, vagy a meglevői, rendkívül nagy áldozatokkal kibővileui: sem az uj épilésl, sem a meglevő kibővítést nem a sajal szükségletei kielégítésére kénytelen eszközölni, hanem azért, hogy az állami funkciók végzésére megfelelő helyiségei legyenek. Meg vagyunkgyőzöd veJiogy mitnlen igazságosan és méltányosan gondolkodó ember belátja a mai helyzet tarthatatlan voltát, belátja, hogy a városokra tolni az állami természetű teendők egész seregéi anélkül, hogy ezeket megfelelő ellenszolgáltatásban részesítenék, nem egyeztethető össze az igazság és méltányosság legelemibb követelményei vei; belátja, hogy ha azt akarjuk, hogy a városok tovább is teljesítsék a "maguk nemzetépítő nagy munkáját, meg kell szabadítani őket a leherlől. mely ólomsulykéut gátolja emelkedésüket s akadályozza fejlődésüket. Az igazság és méltányosság szempontja egyrészt, n nemzet, valódi érdekeinek figyelembe vevése másrészt, lehetellen, hogy meg neszüljék törvényhozóinkban azt az elhatározást, hogy a városoknak jogos kérését sürgősen teljesíteni kell. Ebben a reményben mély tisztileltei kérjük a t. Képviselőházat: méltóztassék az ÍOOS. évi költségvetés tárgyalásánál ugy határozni, hogy a városok egyelőre legalább oly mérvű segélyhez jussanak, amekkora számukra a fogyasztási adók átengedésével kilátásba helyeztetett. Kelt Pápán, a v. képviselőtestületnek H)0S. évi jan. 12-éu tartott közgyűléséből. Csoknyai Károly Mészáros Károly ! Salamon a győri püspök uvoilalma volt s a papi .birtokok tárgyalásánál ajáulotttam föleserélését Gecsével i'U82 lián, mely a szombathelyi papnevelőé: a küiömbözet TUS hár, szabad birtokkálett volna alakítandó a birtok felparoellázásával salamoni ás néhány pölöskei lakos közt: felszabadult az egész, de a győri püspök már nem eommassálbatja Gecsét Vaszarral i21G4 k. h.). t IV. A veszprémi járásban ! IS községben van közbiitok. melyek leguagyobb része a kisoell-szókesíéhérvári vasat mentén húzódik, és pedig Városlöd községnek v .u SG3 k h. • használatlan és erdőterülete Szentgál közbirtoko^ainak 16751 k. h. V. l'őjl'ü'V/.fi. piil^'áriiiC'Kter. Veszprém vármegye birtokviszonyai. V1I Társas birtokok. Ide soridőm a megyénkben birtokos, következő politikai tagozatokat: községek, közbirtokosok, telkesek, gazdák, úrbéresek és zsellérek. Mint társas birtokuk, 4& ugy is. mint, feltörekvő osztályok erőviszonyai, ezek a esuportok méltók a leguagyobb figyelemre. Eiheiyezkedésnk a legegyetlenebb az egyes járásokban, mexL_ I. a deveeseri járásban van Ajka községnek öld k. h. erdeje Csékut községnek ö73 k. h. erdeje Kislöd községnek ö44 k. h. legeiöje Xoszlop közbirtokosainaK 113 k. h. .egelöje iVsszö.wi: 1771 k. h. II. az enyingi járásban Balntonfóknjnr úrbéreseinek 4729 hár használatlan, adómentes területe Enyhig közbirlokosainak S91 k. h. szántója Mezőkomárom községnek (508 k. h. szántója összesen : G22S k. h. III. A juipai járásban Pápateszér közbirtokosainak Söö k. legelője és erdeje. : Márkó községnek 1042 k. h. ! li;'uót községnek ' Rátóti gazdáinak j Kárdárta úrbéreseinek j Haj máskér kö/séguek Szentistván gazdáinak Vihjnya községnek lan felülete I VÍIOIUM úrbéreseinek J Papkeszi községnek , Pereinarton községnek ; Usi községnek i O.skü községnek l Várpalota községnek 3430 A járás déli részén Vámos — alperesi birtokos "2183 i Fáész községnek Nagyvázsony küzséguek Xemetbarnag gazdiinak Vüröstó községnek Jegelője erdeje 114 k. h. legelője 12L4 k. h. legelő, erd. 507 k. h. legelője G7S k. h. legelője 2GÖ k. h. legelője 3SG k. h, hasznáhrI4U k. 119 k öőü k. 518 k. h. erdeje h. legelője h. szántója h. leg., cid. Ö18 k. h. leg., erd. h. erd , leg. h. leg., erd. 114-2 k. h. erdeje 1U24 k. h. leg., erd. 45Ü k. h. leg, erd. Ö04 k. h. leg, erd. ! összesen : 32.882 k. h. {Ugy an ily örvendetesen, mint a veszprémi járásiban, halmozódik a társas birtok. I V. A zirci járásban ,is, csakhogy kisebb testekben, de végig nyuiik j az egész járáson, 23 községben, • A pápa-kisbéri országút mentén IRománd gazdáinak 147 k. h. e., szánt. Lázi községnek 103 k. h. szántója 13.-magyar-szoinbathely közs. 142 k. h. használatlan területe ! Bársonyos községnek 2S3 k. h. szántója JA b.-in.-szombathely-várpalotai községi ut ínen| tén a következő helységekben: |Acsteszér gazdáinak 322 k. h. legelője Csal ka gazdáinak 247 k. h. legelője Sur telkeseinek 322 k. h. erdeje Eu meg a Raj ki Vei a vagyok a szomszéd [ elhangzottak, megindult a menet a pa'sk um felé. faluból, s azért jöttem át most Hajduháza'ra, mert egy szegény embernek az életét szeretném meg menteni. , — Egy ember életét? Hogyan'.' nii történt? ki az az ember? — kérdé megdöbbenve a jegyző. — Ott lakik a szomszédunkban husz esztendő ótit és jaj Istenem, teremtőm, meghal,- oda lesz az élete, ha egy. kic.iint is meghűli magát. Tegnap járt nála a kisbíró, hogy merje meg a páskumbeli kutat és ő elfogadta, ped : g olyan beteg a szegény, hogy napok óta már az ágyat, nyomja, de mivel fogytán van már a kenyérit! valója, nagy szüksége van pár hatos keresetre, s ki tudja, haraphat Ü még abból, amit a pásknmbelí kittmeréssel Keres. Könyörgöm, esedezem, imádkozom: ne mérjék meg azt a kutat, inert én tudom, érzem, hogy annak a kútnak a vize egy ember életébe kerül. —. ífem, ezt nem lehet elhalasztani. Annak a kutmerésnek meg kell ma lenni — szólt a jegyző — mert annak a vize egészségtelen, do ha az az ember beteg, ugy nem kell eljönnie, hiszen van még itt ember elég, aki akutba le mer ereszkedni. És Vara hiába könyörgött, hiába rimánkodott, szavai pasztába hangoztak el, 8 mikor már látta, hogy rimánkodást!, könyörgése hiábavaló, arcát kezeibe temette és jajveszékelve hagyta cl a szobát. • A jegyző pedig lcit't íróasztala mellé, s tovább dolgn/.ott. Délután, mikor a könyörgésnek véjr« lett és Csigákat, kapákat, vödröket vittek és künn a páskumbeli ktituál hozzá láttak mindnyájan a kutineréshez. S mikor már annyira kimerték a vizet, hogy csak az iszapja maradt, létrát eresztetteit a kut fenekére, amelyen az öreg Kaszab János, aki a Vera által elrimánkodott betegség dacára mégis csak megérkezett, egy Istenhez való fohászkodás után lassan leereszkedett. Es mig olt javába folyt a munka, a szomszédos kukoricatáblából egy leány dugdosta ki selyemkendős fejét, s mereven vadul lángoló szemeukel tekintett a kitt felé. Maga előtt folyton kiséri eteket látott, kik fülébe rémes szavakat mondtak és ha futni akart: egy láthatatlan kéz mindig vissza tátttá, s kisérteti hangon suttogta neki: ne fuss cl . . . itt kell maradnod, végig kell né/uéd . . . viszont kell látnod . . . hiszen a tied volt ... a tied most is . . . tied lesz mindörökre. Ezalatt a kutnál nagy ijedelem támad. Az emberek ide-oda kapkodnak, futkosnak, lármáznak, mindenkinek az arcán a borzalom látszik, s a következő pillanatban valami ruliákhi gönygyöll kis valamit hoznak fel a kútból, mclv középen leeres/.üil van kötve valami kötél félével, s a kötél végén két, darab nehéz kő himbálódik. &. földre teszik, kibontják ... és óh Uram ! a rongyukba egy kis csecsemő, egy kis gyermek, — a Rajki Vera bűne volt le kötözve. 'Igen, a Rajkí Veráé, aki ott leselkedett ;i kukorica közölt .és aki midőn rongyokba kötött lattá, letépte magáról selymes ruháit, melyeknek mind-ín darabjához egy-egy bűne tapadt és elborult elmével, rohanva menekült a helyről: űzte, hajtotta a vádló lelkiismeret. A nap alászállott. Vérvörös sugarai eltűntek. a nyugati láthatáron, éjjel lett. Az égboltozaton nem gyúltak ki a csillagok milliárd szemei és igy a sötétség Istene liáboritlanul teregethette a földre sötét, fekete szemfedőjét. Sehol egy élő lény, csak egy megőrült leány, a Rajki Vera bujkált a zsombékok között, haja kibontva, összekuszálva, ruhája foszlányokra lépve, mezítelen lábai megsebezve, megvérezve. Háta mögött folyton üldözőket érzett, szemei előtt pedig egy kisded gyermeknek a képe lebegett, akinek keserves sírása, fájdalmas nyüszörgésc hivtíi, csalogatta. Es Vera ment, futott a hang után, mig végre elérte a helyet a honnét a gyermeksira's hallatszott. Reátámaszkodott a kut kávájára és lángoló szemekkel nézett a mélybe, a honnét az ö gyermekének két kis kaesőját látta felnyúlni utána. Vera periig hívogatta az édes anya szerető szavaival: jdcsikétn ... 1 lelkem . . . ! ugy-e ne fázol . sit-j . többet ? ugye hideg van oit lenn . . .-? ... ! nem hagylak cl veled maradok ...» ! lemegyek érted . . '. veled leszek Aztán ál vetette magát a kut káváján, s Hajdulnízán harmadnapra megiu kntmerés lett. a tcmploui falai között az ének ulobó hangjai is' gyermekét;'holtan, élettelenül, még egyszer viszont
