Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-02-09
XXX7. évfolyam. Pápa, Í908. február 9. 6. szám. Papa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidókegi yesületnek megválasztott közlönye. M e g j e 1 e n i k m i n d e n v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldherg Gyula papirkemskodéso, l-'fi-tér 23-ik szám. e»yezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Flirdi'téHoket , Főmunkatárs: BARÓDI GÉZA. A szerkesztésért felelős laptulajdimos: GOLDBERG GYULA. lilűtizelésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 0 k,, negyedévre 3 Ic Nyilt-tér soronként 40 fillér. — ligyes szám ára 30 fi11 Pápa-D6V6CSGr~SüniGP'Í ! sokfelé van vasul, sőt a sokfelé elágazó j kai olcsóbb bécsi tarifája, mint Pápáé, VPKllt ! vasul ilyenekéi makrához vonz. [ezért a gabnát. drágábban vásárolhatjuk, | Sajnos, a pápai városi-képviselőkj A bánliitlai vasutat szidják, mert ogy esak j io.(.,i , Ui oy része fázik minden uj vasúti |állítólag megkárosította ti várost, mert Általánosan elismert ténv, azon városok fej lödnek, gyarapodnak és! tervtől 7h a múltban elköveletl hibák [a vám azóta 1809 K-val apadl. Ez mingaztlagodnak, melyek sokfelé elágazó dacára; most is azt mondja: nem kellI den belátással biró ember előtt ismerevasutla-l biruak. Ennek igazságát la- vasul és nein akarja egy uj vasút lé- les volt, mert a vasút mentén, az cmpaszlaljuk mái- évtizedek óla hazánkban, tesiléséhez szükséges áldozatot megf<za-ibérek inkább vasúton jönnek a városba vazni. Pedig nincs bcfeklelés, mely oly I""»* kocsin; de azért ezen vasút más bőven kamatozna, mini az uj vasul. ' I" 10 " ftgahibb százszor annyi hasznot Azt hozzák 'fel nálunk minden m" 1 ! 1 " 2 n ván)HÍ lakosságnak, mint a monyngy mint a külföldön és mégis igen nagyon sokan vannak, akik ezt résziül föl ül élességből, részint elfogultságból, elismerni nem akarják. Aliit isom bizonyítására elősorolom hazánk virágzásnak indull városidnak egy részéi, melyek legalább ölrendbeli vasútnak gócpontjai, de van köztük olyan város is, vasút ellen, hogv a csornai vasul meíí-' nyi kárt lelt a vámnál. Ismeretes, hogy a vasút mentén idővel a termelés és a nyílása óla a Rába-köz piacunkról el maradi. Ez teljesen haníis megfigyelés: jiogyaszlás nagy mértékben emelkedik mert a Rába-köz elmaradt Pápáról IH7«| ÓS bizonyos, hogy 10 vagy 25 év múlva nia. mikor a Győr-Csorna Soproni nagyon fog örülni az akkori lakossága melynek (j, 7. S, vagy 9 felé van vas-j vasul megnyílt. Én többször kérdeztem jbánhidai vasútnak. Akik azt akarják, ulja. Ilyenek Győr, Csorna. Üeldíimölk, a nTbakö^^'iaC'lulíJy íiiiért nem jönnek j 1 ^* í'öglön legyen lálszaija egy uj" Szombathely, Székesléhérvár,Kaptisvár,jPápára? A felelel mindig az volt: nemi vasul hasznának, az éppen olyan,; ki Pécs, Pozsony. .Miskolc, Kassa, Debre-j megyünk Pápára, meri Csornán a gab?(-^y most eUiUetelt facsemetétől azt várí'cmi. Nyíregyháza. Szatmár. Xagyvárad,] nánkal 10-20krajcárral drágábban meg-j K b'W mindjárt hozzon gyümölcsöt. Prassó, Arad, Temesvár, Verset.*, Sza-; veszik mini Pápán és még azért sem.j Nézzük csak Győr városát, mely badka. Kell-e ennél hatásosabb és,jobb! meri Pápáig 5-ször kell fizelni vámol, J legközelebb van hozzánk, mely várost bizonyíték? jpl. egy szaiiyi ga>Pi fizet vámol Vár-1valamennyien jól ismerünk. Mielőtt a Jól tudom, hogy vaunak más té-'keszőn, MareaHőnf Pajtán J l(> dig urad.!magyar nyugali vasul megépüli, Pápá4 nyczoic js. medvék* képesek:* egy varos! Vámol.' városi va"ní"i t ; s h'eíypéiizi. Kzeri t ró; icgaiabb ü(f ezer kocsi ment éveugazdaggá, virágzóvá tenni. Ilyenek aj nagyon világos, hogy miért maradtak ként Győrbe és nagy jövedelmei hozott sok katonaság: sok gyár: sok állami jel a Rába-köz józan gazdái a pápai pi- Győr város vámjának. Ettől a város telhivatal: igen sok iskola, vagy ha egy város valamely közlogyaszlásra haszna acl'ól; nem áll tehát az, hogy a csornai jjeson eleseit és mégis annak dacára, vasul ville el ezen vidéket. Mivel Csorna; hogy Győr tudta, hogy minél többfelé élelmi-szert nagyban produkál. De mind-:J54 kmrrel közelebb fekszik kivitelünk,'épit uj vasutat, annál jobban fog esökezek c sak oly hel yen létesülnek, aliollg óoponljához Bécshez, mint Pápa, sok-l kenni váinjövcdclme, mégis azóta megi Ismerem a természetemet. Nem a családi idill, haTÄRCÄ» Dalaim. fiQi lesz maja a ti sorsoíoh, Ha majct sziuom már nem ctobog. Ki fitHja, ráfol; hogv nti vár, Napf ón?, vag? kö3, zoräon, siuár? Sitimtől?, mint futó homok, S rátolj gondolni l?i se fog, tpagv olyan is ahací talán, Ki csüng a hölfö rossz Halán? Ko szóljon oft az én Halom, Hol liangzil? cnol?, i-u'galom, Kol fon? ragyog, kin csaló, Ofla bús nótám nem valo. No is oluassa senkj azt, Ki jókűölubou keres vigaszt. CJsak ki csalóHotf, szeificHetf, Kinek köd ül szíva feloff. Ku nem is jön divatba majc!, S fölötte siirű moll kihajt, SgV sziv, ha sírt, egv köny, ha foltf, Dalom már nem Ipába volt- ,,,„., Feleki Sándor. Feledni, csak feledni! — A „P á p a i f J a p n k" e r e d e l i t á r <• á j a. — Irta : Prém József. I. Gyönyörű, holdas csillagos éjen száuuldott a gyorsvonat. Dübörgése ínég jobban kiemelte a váltakozó tájuk megható es-öndjél. A termeßzet ünnepli) évszakának örvendett. Mindenfelé l'ri-ss erdei illat, nkáevirágok étles lehelletc. Útitársaiul rettentő' közönséges eszmecserét, folytattak. Elfordultam tőlük és hajadonfővel,' kij bájolva az ablakon, mohón élveztem a salzburgvölgyi liíj éji lilknit. I Gondolataim visszafelé, a távoli otthonba huI zódtítk, egyszerre csak előttem a'll a kacér Vera, i ugy ahogy utolszor láttam a végbuc.siniál. Piro? | i<:li- ajkán hivalgó mosoly, tuelylyel osak a fajdalmát akarja palástolni; sötét szemeiben kiolthatatlan láng, de halvány vonásaiban a lemondás küzdelme és egy nagy elhatározás, mely kitios, de melytől már el nem a'll. Es mintha hallottam volna utolsó szavait, melyekel hozzam intézet: — tízereini ? — meglehet, hogy szeretem Jenő. 8<"t majdnem bizonyos bogy igazán szererem Legalább mást senkit sem kedvelek ugy, mim maiját. De tt feleaége? Nem az nem lehetek! nem a nagy világ vonz engem. Szerepelni akarok, ünnepeltetni, hódítani. Hires énekesnő akarok lenni, és ön mellett, a féltékeny poéta mellett, aki mindenben akadályoz, teljesen elpusztulnék. De maga is szegény Jenő, mennyit .szenvedne. Dolgozni sem tudna, nem kereshetne semmit, pedig éu élni akarok' Démonja lennék, pazarolnék és tönkre jutnánk mindaketten. Nem barátom! Sokkal jobban beesülöm, semhogy férjemül óhajtsam, hadd legyen Wülfrath ur az áldozat. Mi másra való egy öreg, de gazdag őrnagy. Hahaha! Ez a lnieaja most is a szivembe nyilait. Nem birtain el ä csapást és útra keltem, hogy feledjek. Vájjon lehetséges-e? Hisz ime, titkon el[ kisér Vera, mint ntitárs, mindenkinek látliatnt'tnn, csak nekem nem — Hol lehet most'.' Hol éli világát, hol tiiri Wolfráth ur csókjait, lud pazarolja a gazdag őrnagy kincseit. Egymásután intéztem a kérdéseket ki a/, ablakon i\z éjbe, a zsongó természetbe. Tudtam, bogy Vera is utrakclt. Nászútra! A mézeshetek még tartanak . . Még tart a kábultság, a dusgazthiság győzelme, a poéta szegénysége ötött . . . De vájjon rám gondol e ő is? mint éu ő reá, minden lépten, minden pillanatban, éjjel álmomtól elkerülve, nappal álmodozva őróla V w Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Hoche 1 ' ereiirii. cnomagolást. F. lEoSTmaun-íLa ttoch« & Co. ííascl fSyáJcl. Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Uvcecnkint 4.— korona.
