Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-12-13
fapai. Lap ok 3 az egész- dunántúli evang. egyházkerületre is súlyos veszteségét jelent. Nagy magyar érzelme, áldott jószívűsége messze löldöu- ismeretes volt. Az ö áldozatkészségének egyik maradandó bizonysága a kőszegi leánynevelő intézet is ós még számos nemes cselekedet,- amely nevét és emlékét hosszú időkön át őrizni fogja. Hathalmi •B lörintei uradalmait mintagazdaságokká tettes a külföldi kiállításokon is a legelső kitüntetéseket nyerte. Varmegyénknek sok éven át a közigazgatási bizottságban igen tevékeny tagja volt s ebbeli működéséért 0 Felsége a Ferencz Józsefrend lovagkerasztjóvel tüntette ki. Legtöbbet köszönhet Ihásznak mégis a magyar evangélikus egyház, melynek számos emberbaráti intézményét ö teremtette meg; meg is választották az egyház legfőbb méltóságára, a kerületi felügyelői állásra s mint ilyen foglalta el helyét a főrendiházban. Az utóbbi időkben már sokat betegeskedett ós éppen e miatt lörintei birtokáról el sem mozdult, ahol áldott, jó szívű, nemeslelkü neje, Jókay Etelka mindaddig gondosan és a legmélyebb szeretettel ápolta, míg e hó 6-án reggel 5 órakor szenvedéseitől a halál meg nem váltotta. Haláláról a gyászbaborult család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Ihász Lajosná szül. Jókay Etelka kimondhatatlan fájdalomtól megtörten jelenti gyámfiuk Jóka}*- Miklós Móric és nénjük Özv. Petiné szül. Váli Mari nevében is, hogy imádott jó ura, a páratlan jóságú gyámapa és rokon: Ihász Lajos a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelője, főrendiházi tag, a Ferencz-József-rend lovagja, Veszprómvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, nagybirtokos áldásos életének 58-ik, boldog házasságuk 20-ik évében, ma reggel 5 órakor visszaadta nemes lelkét a Teremtöuek. Porrészei e hó 8-án délután 2 órakor fognak Lörintén megáldatni, s onnét Iiathalomra szállítva, ott 9-én délelőtt 11 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Lörinte, 1908. évi december hó 6-án. Szeretteid ós minden jók áldása legyen veled! A következő, külön gyászjelentést adta ki a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület is: A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület fájdalommal jelenti, hogy hőn szeretett felügyelője méltóságos Ihászi Ihász Lajos egyházkerületi felügyelő, főrendiházi tag, a Ferencz-József-rend lovagja hosszas szenvedés után, életének 5S. évében f. december hó 6-án elhunyt Lörintén. Az osztatlan tisztelettől környezett felügyelőnek hamvai f. december, hó 8-án délután 2 órakor fognak Lörintén megáldatni s onnét Hathalomra szállítva, december 9-ón délelőtt H órakor a családi sírboltban a vógnyugalómnak átadatni.. iPápa, 1908. december 6-án. Áldott legyen az egyházkerület nemes szívű, lelkes vezérének emléke! Hamvait Lörintén e hó 8-án délután 5 órakor áldotta meg Gyurátz Ferenc evang. püspök, mely alkalommal a rokonságou kívül jelen Voltak az elhunyt jóbarátai, tisztelői, hatóságok képviselői, Veszprómvármegye alispánja stb. . . . Gyurátz püspök könnyeket fakasztó, a szivek mélyéig ható 'gyászbeszéddel és imával búcsúztatta el a megboldogult egyházi móltóságot s megáldván, a holttestet Hathalomra szállították, hogy e hó 9-ón délelőtt 11 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztessék. Szerdán, e hó 9-ón reggel 9 ós fél órakor egy külön vonat állott a temetésen résztvevők rendelkezésére, mely mikor elindult, teljesen meg volt telve azokkal, akik a nemes lelkű urat Utolsó útjára elkísérték. A. különvonat 10 óra 20 perckor ért Iiathalomra Az állomáson 44 fogat várta az érkezőket. Bent Hathalmon akkor már föl veit állítva a ravatal s a barna órckoporsó alig látszott ki a virágok ós koszorúk erdejéből. A ravatalnál láttuk Antal Gábor ref. és Gyurátz Ferenc evang. püspököket, dr. Hegedűs Lorándot, szentmártom Radó Lajost, az Artner családot Sopronból és még számos notabilitást. Képviseltették-továbbá magukat Pápáról: a ref. főiskola, a theológiai akadémia, a reí. hitközség, az evang. hitközség, az evang. nőegylet, a ref. internátus, a ref. nőegylet, Pápa város hatósága, a pápai járás szolgatjiró.sága stb. Az egyházi hatóságok képviseletében jelen voltak Lörintén: az egyházmegyei felügyelők képviseletében Szeniozey Géza tolnai egyházmegyei felügyelő, az esperesi kar részéről Horváth Sándor paksi, Varga Gyula vünüeki és Hofbauer Pál bakonyszonibathelyi esperesek. A bányai egyházkerület képviseletében Zsilinszky Mihály nyűg. államtitkár, egyházkerületi felügyelő, a duuáninneni kerület képviseletében Geduli Henrik egyházker. főjegyző, nyíregyházai lelkész, a soproni theológia részéről Pröhle Károly theol. tanár, a soproni főgimnázium részéről Bochár Dániel a tanítóképző részéről Papp József igazgatok valamint a bonyhádi gimnázium részéről Gyalogh István igazgató ; Hatlhalmon : Horváth Sámuel téthi esperes, egyházker. főjegyző, Kund Sámuel répcelaki esperes, Hofbauer Pál bszombathelyi esperes, a lelkészi kar részéről: Bognár Endre lovászpatonai lelkész, egyházker. aljegyző, továbbá Izsó Vince győri, Madár Mátyás felpóci, Mohácsy Lajos gergelyi, Kovács Mihály mórichidai, Pócza Ferenc sikátori lelkész, Baldauf Gusztáv püspöki titkár és Czipott Géza pápai másodlelkész. Azonkívül rengeteg nép városunkból és Hathalom környékéről. A gyászháznál Horváth Sámuel téthi espere» mondott gyászbeszédet, melyben megemló. kezett Ihász Lajos nemes szivüségóröl, ember1 baráti szeretetéről, intézményeiről, egyéniségéről : ós vallásos érzületéről. A könnyeket'fakasztó 'gj'ászbeszéd után a pápai ref. gimnázium énekkara Gáthy Zoltán zenetanár vezetése mellett gyönyörűen előadott gyászdalt énekelt, melynek elhangzása után megindult a több ezer főből álló menet a temető felé. Künn a temetőben 'Bognár Endre lovászpatonai evang. lelkész, 'egyházker. aljegyző mondott megható imát, Tatay Lajos bakonytamási lelkész pedig búcsúztatót s ezzel Iliász Lajos földi maradványait lebocsájtották a sírboltba édes apja ós édes anyja mellé. A temetést, mely mindvégig a legpóldásabb rendben ment végbe, Schvarcz Miksa hathalmi bei-gazdasági intéző rendezte. Az elhunyt egyházkerületi felügyelő rövid életrajzi adatait a következőkben foglaljuk össze : Ihász Lajos született 1850-ben Hathalmon. Iskoláit Pápán ós Sopronban végezte, mely utáu a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte el. Az egyházi élet terén elsőbben mint bakonytainá->i felügyelő tűnik fel. Csakhamar az egyházmegye választja meg felügyelőjévé, a kerület pedig gyámintózeti elnökké. Ezt az állását mindaddig megtartotta, míg az 1899-ik évben a dunántúli evang. egyházkerület felügyelőjévé nem választja, mely diszes állását sok jeles egyéniség közül nagj' szótöbbséggel nyerte el. A felügyelői állásba 1899. nov. 29-én iktattak bo fényes ünnepség keretében, mely-állását halála uapjáig megtartotta. sohabem hoz a marehaude-de-modes, mert az nem „mutat"; ha ezt tudnák, hiszem, hogy ők is igy tennének. A párisi művelt nő csaic délután és csak kocsiban hord smietollas kalapot. Utcán, gyalog soha. Mihozzánk, a Balkánra, hozzák a félvilági hölgyek kalapjait, mint a színházaink a nekik való színdarabokat. A választójogunkkal várjunk addig, mig mi is a kalapunk mellé tűzhetjük a kortestollat és azt nem takarja el ott a structoll. „A ruha teszi az embert." Nézzük hát meg eloszol- a külsó'iiket: az öltözködésünket. Szégyenletesen oktalan az európai nő ruhája — épen a kevély európaié! — a khinai, a japán, a török mellett! A célszerűnek meg épen az ellentéte. A szépuek a torzképc. Vastagítja a vastagot, sováuyitja a soványát. A japáni, khinai khiton, a régi görögökéhez hasonlóan, kiegyenlíti hossza vonalával a kövér test formátlanságát, kitölti a csontos test hiányait. Legfőbb érdemét pedig alig merem szóvá tenni, mert ez egy egész kötetet involvál: nincs alávetve divatnak! Mégis mindenik asszonyon más. Egyéni. Eredeti! Viselhetüuk mi oly becses, valódi nehéz selyem és művészileg hímzett ruhákat, mint ők, akik azokat anyáik, nagyanyáik, dédanyáiktól kincsek gyanánt öröklik? Mi? Szánalmas életünknek egyharmadát a szabóinkkal való küzködésben töltjük cl, hogy féligmeddig sikerült vagy nem sikerült rongyainkat tő-1 lük szörnyű pénzért kicsikarjuk. Először a szabóinktól a ruháinkat, azután férjeinktől az árát! És sokszor milyen áron 1 Es ez a lelki testi gyötrelem minden évadban ismétlődik! Elégtelen fizikumuuk összes energiáját utálatos „divatos" rongyaink beszerzésére vesztegetjük. Fiatal férfiak emiatt a csapás miatt nem mernek idejében megházasodni. Kísértsük meg elképzelni, mi európai nó'k, mennyi megtakarított időt és pénzt jelent a keletiek változatlan formájú ruhája? És mily valódi, értékes szöveteket viselhetnek, nem máról-holnapig tartó, örökös utánzatokat, szégyenletes olcsó cafatot, ami okvetlenül visszahat a lelkületünkre, a jellemünkre is. A jelszó : csak sokat mutasson. Olcsó pénzért sokat mutasson. Piha! milyen lealázó csalás, örökös csalás! Nevetségesek és rabszolgák vagyunk divatrougyaink révén. „Nagysád kissé „erős" csípőben", — mondja markába nevetve a szabónk, mert azt a kifejezést, hogy „kövér" meg „vastag", ami az igazság, azt nem bírjuk meg. És azt kívánjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket? Vagy törekszünk komoly emberi jogokőrt és akkor nem maradhatunk irrezonal ilis bábuk; vagy szétkőeoljuk a hajunkat, mint. a vadak, madarakat, bogarakat tüzünk bele és keressük a férfiak kedvét, akik eddig ilyeneknek neveltek bennünket. Igy is vették hasznunkat. BEK — Ihász Lajos utóda. A dunáutnh ág. ev. egyházkerületben máris megindultak a mozgalmak az iránt, hogy lei választhassák meg Ihász Lajos örökébe a duuáutuli ág. ev. egyházkerület világi felügyelőjévé. Hír szerint e diszes méltóságra sok kilátása van dr. Barzscnyi Jenő celldömölki orsz. képviselőnek, az egyházkerületi gyárnintézet elnökének. — Szinószjubileum. A székesfehérvári színtársulat, amely ép ugy a mi társulatunk is, i-folyó hó 10-én ünnepelte Szalkay Lajosnak, a társulat derék igazgatójának szinészkedóse 25 óves jubileumát. Ez alkalommal a szókestekórvári sziuházbau a jubiláns tiszteletére ünnepi előadás volt. Szinre került az „Ideges nők" cimü 3 felvonásos vigjáték, melyben Szalkay direktor Chapelout cukrász kitűnő szerepót játszotta. Az ünnepségre a rendező bizottság a Színész egyesületet, a színész egyetemet, Pápa város szinügyi bizottságát valamint lapunkat is meghívta. A jeles direktort és kitűnő színészt a Pápai Lapok nevében lapunk főmunkatársa üdvözölte. Az ünnepi előadás után, ugyancsak a jubiláns tiszteletére a Magyar Királyban nagy bankett volt. — Estély a leány egyesületben. Mulfc vasárnap este 8 órakor élvezetes estély volt a leányegyesületben, mely alkalommal a közönség zsúfolásig megtöltötte az egyesület helyiségót. A műsort Weisz Lipót zongora játéka nyitotta meg. A játék, tekintve, hogy az előadó a szó szoros értelmében még gyermek, annyira pompás és elragadó volt, hogy Weisz Lipótnak nagy jövőt merünk jósolni, mert játékában határozottan tehetséget láttunk. Utána Lázár Vilma ügyes szavalata, majd Losonczy Jenő remek felolvasása következett. A művészetekről tartott felolvasás, mely a művész ember alapos és széleskörű tudásáról tett bizonyságot, mindvégig lekötötte -a hallgatóság figyelmét, melynek befejeztével zajosan megtapsolták. A felolvasást lluzsás Lajos szavalata követte, aki egy komoly és humoros költeményt adott elö, a töle már többször tapasztalt szavaló művészettel. Az estélyt Pfeilí'er Laura remek zongorajátéka zárta b§, aki egy Reinhold-dai abot játszott pompásan élvezetes.ni.
