Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-10-25

Pápai Íjaitok 1908. október 25. Városi közgyűlés — 1908. október 22-ón. — Október ±}-éu d. u. fél 4 órakor tartatta városunk képviselőtestülete közgyűlését Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés eredetileg délután 3 órára volt kitűzve, de Szenté János volt tiszti főügyész temetése miatt léi 4-re tűzetett ki. A múlt ülés jegyzökönyve felolvastatván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a polgármester Győri Gyula, Lippert Sándur, Böhm Samu és Gyetiese János képviselőket kérte Jel. Elnöki bejelentések. Ezután polgármester megemlékezett Szenté János v. tiszti ügyész elhunytáról és indítványozza, hogy emlékét jegyzőkönyvileg örökítsék meg és a családhoz részvétiratot intézzenek, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Egyben elnöklő polgármester jelenti, hogy az ügyészi teendők ideiglenes vezetésé"el a városi tanács Dr. Baranyai Zsigmond h. ügyészt bízta meg, mivel pedig néhány hónap múlva ugy is tisztújítás lesz, indítványozza, hogy az ügyészi állást véglegesen addig ne töltsék be. A kö/gyülés ez indítványt is elfogadta. Dr. Lc'hvy László indítványozza, hogy a város szakadjon el Veszprém megyétől, mivel elégszer kellemetlenséget, okozott: már a városnak a j megye és kéri, hogy ez indítványa már a legkö'zelebbi gyűlésen tárgyaltassék. A közgyűlés azt elfogadja, előbb azonban .kiadja az illetékes szakbizottságoknak véleményadás végett. Polgármester jelenti, hogy az alispán Adamovics Lázárt választás alá nem eső városi képviselőnek az 11)09 évre a városi képviselők lajstromába ibivette, Kransz Gyulát pedig a tagok sorából törülni rendelte. Városi képviselők választása. A vánisi képviselők választásánál működő szavazatszedö bizottságok megválasztására került a Sur, melynek eredménye, hogy az I. ker. Kende Ádám és Hanauer Zoltán, IT.. ker. Bottka .Jenő | és Aes Ferenc, III. ker. Kovács János és Pordos 'József. IV. ker. Dr. Körös Endre és. Halász Mihály választat ott meg. Polgármester válaszol ezután Halász Mihálynak a múltkori közgyűlésen hozzáintézett interpelláeiójára. amelyet ugy Halász Mihály, mint a {közgyűlés tudomásul vett. j Napirend tv/után áttértek a tárgysorozat tárgyalására. A malom utcai lakosuk vízvezetéki kutat kérlek, de a kö/.gyülés ennek teljesítését megtagadta. Több pápai lakosnak a vízvezetéki csőhálózatoknak a Temető utcára leendő kiterjesztése iránti kérelmét a képviselőtestület teljesiti oly I képpen, hogy csak az utca közepéig vezettessék be a vízvezeték és ott egy tüzkut állítassák fel. Az egész utcába csak abban az esetben vezettetik, ha az utca lakosainak többsége kötelező nyilatkozatot ad, hogy a vízvezetéket a lakásába is bevezetteti. Kisasszonynapi vásár. A kisasszonyuapi országos vásár áthelyezéséről. E tárgy körül élénk vita indult meg. Oszszeütküzött itt az agrávizmus a kereskedeleminél, az iparral. Az áll. választmány határozata, hogy a kisasszonyuapi vásár tétessék át október elejére. Vágó László, Marton Antal, Hajuóczky Béla, Koréin Vilmos, Kovács Sándor és Keresztes Gyula a javasl.it ellen beszéltek és-a régi állapot megtartását kérték. Dr. Kende Ádám indítványa, hogy az 0, M. K. E-., továbbá az ipartestület és gazdaközönség képviselete külön hallgattassák meg a tárgyban ós a közgyűlés azután határozzon a tárgyban érdemlegesen. Steinberger Linói; hozzájárul ez utóbbi indítványhoz, de nem külön kéri az illető körök meghallgatását, hanem együttesen. Böhm Samu szintén a régi állapot megtartása mellett szólal fel. A közgyűlés szavazattöbbséggel a régi állapot fenntartása mellett határozott. Fnebert Miksa házbérszerzödésének mego_ nek tudományos-irodalmi és művészeti oktatása nem mondhat csődöt, és ahol oly Indvágyó közönség van mint Pápán ott minden előadónak akad elég hallgatója. Ha más városuk hirdető oszlopait figyelemmel nézzük, szégyenkezve kell tapasztalnunk, hogy oll majd minden napra van a nép számára valamely tudományos, irodalmi vagy művészeti előadás hirdetve és ha egy-egy ilyen meghirdetett előadáson ott akarunk lenni, hát bizony jókor oda kell mennünk, hogy helyet kapjunk. Ám lm ezt az állapotot összehasonlítjuk a mi állapotainkkal és párhuzamot vonunk aközött amint másutt gondoskodik az erre hivatott elem a nép szellemi fejlesztéséről és értelmi színvonalának emeléséről és a közöli, ami ez érdemben minálunk történik, jobban mondva nem történik, hál bizony arra ti következtetésre jutunk, hogy mi bezzeg csak a traseologiában vagyunk a dunántul Athénje. Hogy tényleg a dunántul Athénje legyünk, érdeklődnünk kellene a népnek iskolán kívüli oktatásit iránt, törekednünk kellene a népnek utat, módot és alkalmat, nyújtani szellemi es értelmi lálkörének kibővítésére és ez csak ugy lehetséges, ha mindazok, akik tudásuknál, képzettségüknél és műveltségüknél fogva erre hivatvák összefognak' és teljesen önzetlenül, tisztán pusztán a nemzet és a nép szellemi jólétének megteremtésére, emelésére, növelésére és fenlarlására gondolva, vállalkoznak a népnek a tudás ígéret íüldére való bevezetésére. Beszélik a rósz májnak, hogy micsoda nagy pártfogói vagyunk mi ti népnek, micsoda kedves elem nekünk a nép, micsoda kedvvel élünk, micsoda lelkesedéssel halunk, ha kell. a népért. fl 111 _ •IUI »III ^fMMil Hl I IUI. — Az ispán ur . . . — No, nyisd ki az tijtót ... — sürgeti az anyjti. Kinyitja az ajtót és bemegyünk az alacsony szo

1 ába. AE ispán kalapján a tollbokréta éppen a mestergerendát éri. Az asszony i'ólkel a kályha mellől i nincs abban egy csöpp tűz sem, csak szokásból ülhet otti és bóliugat a lejével, mikor köszön. — Mi baj V - • kérdezi az ispán. Pestről kaptak liirt V Onnét, tekintetes ur. onnét . . . Az este gyiitt mög a levél, a tauitó urnák küldték. — De pár hete jó hírt adtak az öregről . . . — Mög is van a nyomorúságban, •— izúl a számadó fia. — Hát akkor nincs baj. Majd kigyógyítják, ha ma nem, holnap. Kap az öreg olyan lábat, hogy nn

;

g táncol is majd a Gyurka lakodalmán. — Van bizony azér' baj , tekintetes ur; — panaszkodik a Gyurka. — Még hozza' nagy, ki se hevergyük. Itt a levél róla. A mécs mellett alig lehetett kibetűzni. Az ispán megkérdezi, mi van a levélben, Helyet mutat az asszony és a iia elmondja a bajt. — Az édesapám talán inog se gyüu többet, azt irták az ispilábnl. Hát mi bele is törődnénk a veszedelembe, de van még nagyobb bajunk is, A tekintetes ur jó szívvel vau hozzánk, nem is takargatjuk a dolgot. A Körösztös Pétert, azt tartom ismeri a tekintetes ur, Asztagrakó volt itt a nyáron. A lányát, a Vicát el akarom vonni feleségülmicsoda berekedésig és torokszakadtáig kiáltjuk, hogy a nép szava isten szava, addig amíg vállaira' szükségünk van (hogy azokon a kívánt magaslatra feljussunk, aztán ha fenn vagyunk, onnan 'csak hwJink és ugy distiiigválunk, mint 'a színlap teszi a főszereplők felsorolása 'után — iKpsóy katonaság, cigányok slh. Nos hát cáfoljunk a rosz májunkra és mutassuk meg. hogy nekünk a nép és annak jóléte mindenkor szent, a választási zászló bevonása után ép ugy. mint az előtt. Utóbbi'időben sok szó esett minálunk egy népkonyha létesítéséről, hogy a nép testi táplálkozása olcsóvá tétessék. A népnek azonban szellemi táplálékra, értelmi frissítőre is szüksége van. Hogy ehhez juttathassuk, sem anyagot vásárolnunk, sem az anyag kiszolgáltatására helyiséget bérelnünk nem kell. vagyis ehhez nem kell egyéb, mintegy kis adag — \6 akarat. Tehál egy kis jó akarat az egész és a nép teljesen ingyen juthat megfelelő szellemi erőhöz. Mutassuk meg tehát, hogy nem hiányzik belőlünk a jóakarat, hogy tiszta önzetlenség lakozik bennünk, és hogy tudásunk fájáról készséggel hullatjuk a gyümölcsöt a nép Ölébe. Nyissuk ki egy szellemi népkonyha kapuit és hívjuk meg, lássuk sziresen, és vendégeljük meg terített asztalainál a népet, ingyen, belépő dij nélkül, tálaljunk fel jól, üdvöset, egészséges szellemi táplálékot, és a nép áldani fog érte bennünket és d'csőiteni fogja az eszmét, melyei megvalósítótI ti - szellemi népko)iijk<i. Jómódú, takarékos népek, az édes anyám is azt mondja, hogy egymáshoz illünk. De most az édesanyám is az én kenyeremen el, hát én akartam számadó lenni az édesapám után. — Ugy is dukál, — biztatja az ispán — az édesapád az öregapád után lett számadó-juhász. — De az öregapám adott örökséget az édes apámnak, ami fölér ezer jószággal is. Az édesapám meg nein bízza rám, pedig megillet engöin. — Erről szól a levél V — Erriil. írattunk a tanító úrral az ispitába a legelső doktornak, hogy kérdözze mög az édesapáimul, mibiil csinálta nyíráskor, usztatáskor a birkáknak való orvosságot, amitől mögszünt minden belegaég. Az édösapám a levelünkre mög azt mondta hogy nem bizza ő idegen emberre a titkot. Nem tudja azt az orvosságot még a megyei felcser se. A füvet a reketyésbeu szödte hozzá, de három patikában is vött hozzá port, a botosnál mög kámfort, mert a patikárus előtt is takargatta a mesterségit. így vagyunk most. Pestre én uem möhelek, másra mög nem bízza az édösapám a titkot. Nem is löszök én számadó itten . . . Az ispán fölkel a helyérői és valami vigasztaló szót akar mondani, — Majd elmondja az öreg az orvosságokat. Megyünk már kifelé, az öregasszony szomorúan motyog. — Nem njjan erubör az. Nem lőhet azt vallatni ...