Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-08-30

alatt a gyors, néha meg is botló,, meg is akadó beszédet kell értenünk, mikor is" néha egyes hangok, néha egyes szók elharaptattnak, nem ejtettnek ki s igy a hadaró beszédének hallgatása kellemetlen a fülnek. Oka az, hogy a gyermek beszódszerve még tökéletlenül fejlett s gondolatait nem birva követni beszédével, ugrik abban. Ez a tünet a gyermekeknél elég gyakori, sokszor elmúlik magától, de meg is maradhat. A javítás egyszerű: le kell szoktatnunk a gyermekei a gyors beszédről. Lassan beszéltetünk vele és szótagolva olvastatunk. Unalmas persze ez az eljárás ugy a tanítóra, mint a tanítványra nézve is, de hát az eredmény csakis ezzel a módszerrel van biztosítva. Lélegzési, kangoztatási'és szótagoló gyakorlatokat is végeztetünk vele, hogy megtanuljon mondatai előtt gyorsan mélyen belélegezni, a kibocsájtott levegővel ta karókosau bánni, a szók elején lévő magánhangzókat nyújtani, minden szótagot szótag után, szót szó után, s mondatot mondat után hiány nélkül tökéletes pontossággal kiejteni. Legjobb a hadaró gyermeket családjától elkülöníteni, mert hiszen a szülő már nem tudja javítani, mert megszokta gyermeke beszédét, meg is érti annak hadarását; elkülönítve azonban minden" hibára figyelmeztetve lesz s szorgalmas gyakorlással 3 hét alatt, leszokik a gyermek a hadarásról. Egy súlyosabb s ezen könnyebb módszerek egyikével sem gyógyítható beszédhiba a dadogás. Oka a beszédszerv egyes részeiben időnként fellépő izomgörcs. Nem tartozik ez a baj azok közé. a miket felemlíteni célom volt, de mivel gyakori s mivel gyógyítása sem lehetetlen, mint. érdekes dolgot felsorolom a Gutzmaun félejavitó eljárás szabályait. Ezen szabályok betanítása, megértetése és folytonos betartása, maga az egész javító módszer. Persze a részletekbe nem bocsájtkozom, csakis az alapot tüntetem fel e szabályokkal. Ezek a következők: 1. ) Nyitott szájon át gyorsan ós mélyen lélegezzél be, lassan és hosszasan lélegezzél ki. 2. ) Beszélj lassan és nyugodtan. 8.) Beszélj elég hangosan, sem tulhangosan, se nagyon halkan. 4. ) A magánhangzókat mindég nyújtsad. 5. ) Légy mindég tisztában azzal, hogy mit akarsz mondani és hogyan akarod az kimondani. 6) Ne akarj mindent egyszerre kifejezni, hanem hangoztass ós különböztess meg egymástól minden egyes szótagot, minden egyes szót, minden egyes hangzót Ezen szabályok betanítása kapcsolatos a légzési ós tornáztatási gyakorlatokkal, majd a hangotadó, majd azután a szótagoló izmokat gyakoroljuk s ugy megyünk át a szabad beszélgetésre. A melyik dadogó e szabályokat mindég pontosan betartja, le fog szokni beszédhibájáról. Ezek lettek volna azok a beszédhibák a melyekről szólani óhajtottam s a melyek olyan természetűek, hogy kis utáunajárással, egy kis türelemmel a tanitó könnyen megjavíthatja a gyermeket. Kivételt a dadogás képez, mert ez súlyosabb baj, nem is gyógyitható oly gyorsan mint a többi, a tanitó sem érhet többi munkája mellett rá arra, hogy egy gyermekkel oly sok ideig foglalkozzon. Midőn a gyermek 6—7 óves korában az iskolába kerül beszéde még nem tökéletes, beszédfejlődése még korántsincs befejezve s a tanitó feladata őt a helyes, tiszta ós hibátlan kiejtésre szoktatni. Nagyon sok kis gyermek jön fel egyes kisebb-nagyobb beszédhibával az iskolába s nagyon gyakori eset, hogy a tanító vagy nem értve a javítási módhoz meghagyja hibájában a gyermeket, vagy rosz uton indulva javitni akarván öntudatlanul is ront a gyermeken. Vannak tanítók kik nem is törődnek azzal, vájjon van-e a gyermeknek beszédhibája. A tanítóknak s a mi még gyakorlatibb hasznú: a tanitóképzöintézeti tanároknak ezirányu továbbképzését és a beszédhibák javítására Pápai Lapok . való képesítését célozzák azon tanfolyomok, a melyeket a vall, ós közokb. minisztérium évenként rendez. E tanfolyamokon a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket nyernek, megtanulnak a beszédhibás gyermekkel szeretettel és módszeresen bánni ós könnyűszerrel elsajátítják a javítási módszerek majdnem mindenikét. Mily üdvös ieuue, ha tanítóink s •tanitóképzőintózeteink tanárainak mindenike kiképezné magát ez irányban. A tanitó megtanulná már a képzőben a beszédhibák javításának elemeit s mikor mint kész tanitó menne fel a nevezett tanfolyamra tökéletesítené magát a javítási módokban is. A szülő nyugodtan, aggodalom nélkül adhatná gyermekét az iskolába, mert ott akkor oly kezek közé kerülne a melyek kigj'ógyitauák öt, minden hibájából. A

7

ógül azok meggyőzésére kik a tanerőknek ezen irányú kiképzését talán fölöslegesnek mondanák álljon itt néhány szám: 1899.-ben a vall. és közokt. m. kir. miniszter kérdőíveket boosájtott szót az ország nagyobb (2000 leieknél többet számláló) városaiba a beszédhibák tárgyában. 53 város adatait dolgozták fel, mely adatok a következők: dadogás és egy ib 4396 fiu; 1650 leány = 6046. hebegés ., „ 1297 JI 700 „ = 1997 selypités ., 5884 n 6113 „ = 11277. orrbeszéd„ „ 1435 ;> 959 „ = 2394. r-törós ., „ 4037 n 1889 „ = 592G. gammacismus „ 803 ÍJ 576 „ --= 1376. más beszédhiba 101 » 42 „ = 143 Tehát 17958 fiu és 11209 leány szenvedett beszédhibában a mi 29162 tanulót tesz ki. Á'tlag véve tehát a gyermekek közül dadog 27.6?ó, selypít 88.7?o, r-törés 20 3?

o

, orrbeszédú 8.2?á, gammaeismusban szenved 4.7?a és egyéb más beszédhibáju 0.1 %• Érdekes, hogy a selypités és az orron át való beszéd a leány gyermekeknél uralkodik a leginkább, míg a fiuk a dadogásban vezetnek. Még igensok tanulságos és érdekes statisztikai adatot tudnék ezen összeszámlálás eredményéből felsorolni, de azt'hiszem ez a pár szám mely azt mutatja, hogy a gyermekek 8.6 ?e-a beszédhibás és az az adat, hogy 29192 beteg gyermek közül iskolai tanulmányaiban hátráltatva volt 6761 (23ez meggyőzi mindazokat, kik fölöslegesnek tartanák a tanítóknak a beszédhibák javítására való kiképzését. Csakhogy ez is nehezen megy, mert tanitóiuk se igen érdeklődnek ez ügy iránt s a koimány sem áldozhat égetően szükséges más kiadásai mellett erre annyit, a mennyit kellene. Válasz „Pronomen"-nek. A ..Pápai Közlöny" mult számában megjelent „Rovás" e lapban megjelent cikkemmel foglalkozva, az újságírói tiszt komolyságával semmiképen sem összeegyeztethető hangon mesélget a szabadgondolkodásról lezajlott tollharc külső ós belső képéről. Az egószjszabadgondolkodási mozgalomban feltűnő a gyors köpönyegforgatás, valóságos Fregoli játék. Csodálatos mennyire megloj'álosodott a szabadgondolkodók vagy mondjuk — „Pronomen" — természettudománya. Pronomen haragszik, mert reprodukálni merte valaki a szabadgondolkodók alakuló gyűlésének hangulatát. Legyünk csak igazságosak. Tény az, hogy sem a pápai szabadgondolkodók, sem „Pronomon" hangjukat sem hallatták, mig csak fel nem zúdult a közvélemény, különösen azok, kiket tudtuk ós akaratuk ellenére az alakuló gyűlésen tisztviselőkké választották. S mivel észre veszi „Pronomen," — már csak róla beszélek, mint a szabadgondolkodók szócsövéről, — liogy ilyen módon itt nem érhet el semmit, büszkén ós „logikus férfiassággal" jelenti ki, hogy „ők nem foglalkoznak sem Istennel, sem vallással, hanem természettudományt akarnak tanítani ós előitén O leteket ós babonát —(persze értsd — keresztény világnézet, keresztény tan) — irtani" Ezeket | csak irthatják, mert „utóvégre ez sem szebb ós hasznosabb állat, — (talán katholicismust akart mondani) — mint a sáska, pedig azt állami költségen pusztítják." Ugy látszik elfelejtette „Pronomen" az alakuló gyűlés előadásait, mert hogy ezeu gyűlés után is igy beszéljen, az egyszerűen bámulatos. Hát a kereszténj'ség legszentebb érzelmeit gúnytárgyává tenni, lepiszkolni, ez a vallással való uem törődés, ez az a puszta „természettudomány" V Risum teneatit! Állítani, a mi jól esik ós bizonyítani — semmit, ez „raetafisika." Ezt különben is monopóliumává teszi a szabadgondolkodóknak, pedig a theologusok is értenek hozzá és igen jó hasznát veszik a hitvédelemben. Persze „Pronomen" sajátos „filosoíiai magaslatáról" más képet nyer ám az ember. Ugy látszik cikkem csak első néhány sorát olvasta, mert csak erről beszélget, pedig sok mindenről van ám ott szó. lia elfogadják a szabadgondolkodók Isten létezését, hogy akkor hogyan tagadhatják az annyira emiitett „filosoíiai magaslatról" az auynyira monopóliumukká vált „metafisikai1 tudással a világnak Istentől való teremtését, az akarat szabadságát, a lélek halhatatlanságit, hogyan hihetnek oly magas természettudományi képzettségük mellett, a túlhaladott és agyoncáfolt állásponttá vált faji kiválásban, — ezt is csak arról a bizonyos filosoíiai magaslatról érthetné meg a magunkfajta jámbor halandó. „Prbm^en^^^naiv polgárának — véleménye, annyira naiv, hogy igazán ismeretlenül sem akarom Uraságodat annyira megsérteni, hogy ezt sóját véleményének tulajdonítsam. Az ökrökről szóló mese könnyen végzetessé válhatik .,Prouomen"-nek, mert önkénytelenü az a gyanú támad az emberben, hogy álnevét az önidézte ökröktől való félelme diktálta. Még egyet! Nagy vallásosságukat, Istenben való hitüket, miért nem mondták meg nyíltan gyűlésükön Fáber Oszkárnak, kit annyira ünnepeltek, megtapsoltak és mint természettudományi celebritást messiásként hallgattak. Gorombasággal gorombaságot arathat, de a szabadgondolkodók igazságát be nem bizonyítja soha. Maár János. A Magyar NMsMa Könyve. Ezt a büszke cimet érdemelné meg az a két kötetes munka, amely most jelent meg a Lampel Ii. (Wodianer P. és Piai) r. t. köuyvkiadóvállalat kiadásában. A jeles munka azonban beéri ezzel az egyszerű címmel: „Falusi Iskolások Olvasóós Tankönyve." Szerkesztette több vidéki tanitó. A mag}'ar népiskola könyvének két okból mérnök nevezni a szóban levő muukát. Először, mert az egy- ós kéttanitós népiskolák számára készült, tehát a tulajdonkópen való magyar népiskola számára; ugyanis a hivatalos kimutatás szerint tizenhetedfél ezer népiskolánk közül majdnem tizennégyezer az egy- és kéttanitós iskola. Ezektől a szűkös viszonyú kulturintózetektől pedig, noha rendkívül mostoha a helyzetük, a nemzet és a kormány ugyanolyan kulturmunkát követel, mint a kedvezőbb helyzetben levő városi, többtanitós ós jól fölszerelt iskoláktól. Majdnem lehetetlenség ez a követelés. Mégsem szabad a mértéket lejebb szállítanunk, ha nem akarunk hátul maradni a nemzetek kulturversenyóben. És másodsorban épen azért nevezzük ezt a munkát a magyar népiskola könyvének, mert a magyar népiskola súlyos helyzetének megkönynyitósére és nehéz munkájának eredményesebbé tételére bámulatosan alkalmas. Számolva a falusi iskolák viszonyaival, röviden, velősen összefoglalja mindazt, amire ott szükség van és fölöslegessé tesz minden más iskolai könyvet. Ez a két kötetnyi munka: a magyar népiskola enciklopédiája'