Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-08-30

alatt a gyors, néha meg is botló,, meg is akadó beszédet kell értenünk, mikor is" néha egyes hangok, néha egyes szók elharaptattnak, nem ejtettnek ki s igy a hadaró beszédének hallgatása kellemetlen a fülnek. Oka az, hogy a gyermek beszódszerve még tökéletlenül fejlett s gondo­latait nem birva követni beszédével, ugrik ab­ban. Ez a tünet a gyermekeknél elég gyakori, sokszor elmúlik magától, de meg is maradhat. A javítás egyszerű: le kell szoktatnunk a gyer­mekei a gyors beszédről. Lassan beszéltetünk vele és szótagolva olvastatunk. Unalmas persze ez az eljárás ugy a tanítóra, mint a tanítványra nézve is, de hát az eredmény csakis ezzel a módszerrel van biztosítva. Lélegzési, kangozta­tási'és szótagoló gyakorlatokat is végeztetünk vele, hogy megtanuljon mondatai előtt gyorsan mélyen belélegezni, a kibocsájtott levegővel ta karókosau bánni, a szók elején lévő magánhang­zókat nyújtani, minden szótagot szótag után, szót szó után, s mondatot mondat után hiány nélkül tökéletes pontossággal kiejteni. Legjobb a hadaró gyermeket családjától elkülöníteni, mert hiszen a szülő már nem tudja javítani, mert megszokta gyermeke beszédét, meg is érti annak hadarását; elkülönítve azonban minden" hibára figyelmeztetve lesz s szorgalmas gyakorlással 3 hét alatt, leszokik a gyermek a hadarásról. Egy súlyosabb s ezen könnyebb módszerek egyikével sem gyógyítható beszédhiba a dadogás. Oka a beszédszerv egyes részeiben időnként fel­lépő izomgörcs. Nem tartozik ez a baj azok közé. a miket felemlíteni célom volt, de mivel gyakori s mivel gyógyítása sem lehetetlen, mint. érdekes dolgot felsorolom a Gutzmaun félejavitó eljárás szabályait. Ezen szabályok betanítása, megértetése és folytonos betartása, maga az egész javító módszer. Persze a részletekbe nem bocsájtkozom, csakis az alapot tüntetem fel e szabályokkal. Ezek a következők: 1. ) Nyitott szájon át gyorsan ós mélyen lélegezzél be, lassan és hosszasan lélegezzél ki. 2. ) Beszélj lassan és nyugodtan. 8.) Beszélj elég hangosan, sem tulhangosan, se nagyon halkan. 4. ) A magánhangzókat mindég nyújtsad. 5. ) Légy mindég tisztában azzal, hogy mit akarsz mondani és hogyan akarod az ki­mondani. 6) Ne akarj mindent egyszerre kifejezni, hanem hangoztass ós különböztess meg egymás­tól minden egyes szótagot, minden egyes szót, minden egyes hangzót Ezen szabályok betanítása kapcsolatos a légzési ós tornáztatási gyakorlatokkal, majd a hangotadó, majd azután a szótagoló izmokat gyakoroljuk s ugy megyünk át a szabad beszél­getésre. A melyik dadogó e szabályokat mindég pontosan betartja, le fog szokni beszédhibájáról. Ezek lettek volna azok a beszédhibák a melyekről szólani óhajtottam s a melyek olyan természetűek, hogy kis utáunajárással, egy kis türelemmel a tanitó könnyen megjavíthatja a gyermeket. Kivételt a dadogás képez, mert ez súlyosabb baj, nem is gyógyitható oly gyorsan mint a többi, a tanitó sem érhet többi munkája mellett rá arra, hogy egy gyermekkel oly sok ideig foglalkozzon. Midőn a gyermek 6—7 óves korában az iskolába kerül beszéde még nem tökéletes, beszéd­fejlődése még korántsincs befejezve s a tanitó feladata őt a helyes, tiszta ós hibátlan kiejtésre szoktatni. Nagyon sok kis gyermek jön fel egyes kisebb-nagyobb beszédhibával az iskolába s nagyon gyakori eset, hogy a tanító vagy nem értve a javítási módhoz meghagyja hibájában a gyermeket, vagy rosz uton indulva javitni akarván öntudatlanul is ront a gyermeken. Van­nak tanítók kik nem is törődnek azzal, vájjon van-e a gyermeknek beszédhibája. A tanítóknak s a mi még gyakorlatibb hasznú: a tanitóképzöintézeti tanároknak ezirá­nyu továbbképzését és a beszédhibák javítására Pápai Lapok . való képesítését célozzák azon tanfolyomok, a melyeket a vall, ós közokb. minisztérium évenként rendez. E tanfolyamokon a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket nyernek, megtanulnak a beszédhibás gyermekkel szeretettel és módsze­resen bánni ós könnyűszerrel elsajátítják a javí­tási módszerek majdnem mindenikét. Mily üdvös ieuue, ha tanítóink s •tanitóképzőintózeteink tanárainak mindenike kiképezné magát ez irány­ban. A tanitó megtanulná már a képzőben a beszédhibák javításának elemeit s mikor mint kész tanitó menne fel a nevezett tanfolyamra tökéletesítené magát a javítási módokban is. A szülő nyugodtan, aggodalom nélkül adhatná gyermekét az iskolába, mert ott akkor oly kezek közé kerülne a melyek kigj'ógyitauák öt, minden hibájából. A 7 ógül azok meggyőzésére kik a tanerőknek ezen irányú kiképzését talán fölöslegesnek mondanák álljon itt néhány szám: 1899.-ben a vall. és közokt. m. kir. miniszter kérdőíveket boosájtott szót az ország nagyobb (2000 leieknél többet számláló) városaiba a beszédhibák tárgyában. 53 város adatait dolgozták fel, mely adatok a következők: dadogás és egy ib 4396 fiu; 1650 leány = 6046. hebegés ., „ 1297 JI 700 „ = 1997 selypités ., 5884 n 6113 „ = 11277. orrbeszéd„ „ 1435 ;> 959 „ = 2394. r-törós ., „ 4037 n 1889 „ = 592G. gammacismus „ 803 ÍJ 576 „ --= 1376. más beszédhiba 101 » 42 „ = 143 Tehát 17958 fiu és 11209 leány szenvedett beszédhibában a mi 29162 tanulót tesz ki. Á'tlag véve tehát a gyermekek közül dadog 27.6?ó, selypít 88.7?o, r-törés 20 3? o , orrbeszédú 8.2?á, gammaeismusban szenved 4.7?a és egyéb más beszédhibáju 0.1 %• Érdekes, hogy a selypités és az orron át való beszéd a leány gyermekeknél uralkodik a leginkább, míg a fiuk a dadogásban vezetnek. Még igensok tanulságos és érdekes statisz­tikai adatot tudnék ezen összeszámlálás ered­ményéből felsorolni, de azt'hiszem ez a pár szám mely azt mutatja, hogy a gyermekek 8.6 ?e-a beszédhibás és az az adat, hogy 29192 beteg gyermek közül iskolai tanulmányaiban hátrál­tatva volt 6761 (23ez meggyőzi mindazokat, kik fölöslegesnek tartanák a tanítóknak a beszéd­hibák javítására való kiképzését. Csakhogy ez is nehezen megy, mert tani­tóiuk se igen érdeklődnek ez ügy iránt s a koimány sem áldozhat égetően szükséges más kiadásai mellett erre annyit, a mennyit kellene. Válasz „Pronomen"-nek. A ..Pápai Közlöny" mult számában meg­jelent „Rovás" e lapban megjelent cikkemmel foglalkozva, az újságírói tiszt komolyságával semmiképen sem összeegyeztethető hangon me­sélget a szabadgondolkodásról lezajlott tollharc külső ós belső képéről. Az egószjszabadgondolkodási mozgalomban feltűnő a gyors köpönyegforgatás, valóságos Fregoli játék. Csodálatos mennyire megloj'álo­sodott a szabadgondolkodók vagy mondjuk — „Pronomen" — természettudománya. Pronomen haragszik, mert reprodukálni merte valaki a szabadgondolkodók alakuló gyű­lésének hangulatát. Legyünk csak igazságosak. Tény az, hogy sem a pápai szabadgondolkodók, sem „Prono­mon" hangjukat sem hallatták, mig csak fel nem zúdult a közvélemény, különösen azok, kiket tudtuk ós akaratuk ellenére az alakuló gyűlésen tisztviselőkké választották. S mivel észre veszi „Pronomen," — már csak róla beszélek, mint a szabadgondolkodók szócsövéről, — liogy ilyen módon itt nem érhet el semmit, büszkén ós „logikus férfiassággal" jelenti ki, hogy „ők nem foglalkoznak sem Istennel, sem vallással, hanem természettudományt akarnak tanítani ós előité­n O leteket ós babonát —(persze értsd — keresztény világnézet, keresztény tan) — irtani" Ezeket | csak irthatják, mert „utóvégre ez sem szebb ós hasznosabb állat, — (talán katholicismust akart mondani) — mint a sáska, pedig azt állami költségen pusztítják." Ugy látszik elfelejtette „Pronomen" az ala­kuló gyűlés előadásait, mert hogy ezeu gyűlés után is igy beszéljen, az egyszerűen bámulatos. Hát a kereszténj'ség legszentebb érzelmeit gúny­tárgyává tenni, lepiszkolni, ez a vallással való uem törődés, ez az a puszta „természettudo­mány" V Risum teneatit! Állítani, a mi jól esik ós bizonyítani — semmit, ez „raetafisika." Ezt különben is monopóliumává teszi a szabadgon­dolkodóknak, pedig a theologusok is értenek hozzá és igen jó hasznát veszik a hitvédelemben. Persze „Pronomen" sajátos „filosoíiai magasla­táról" más képet nyer ám az ember. Ugy látszik cikkem csak első néhány sorát olvasta, mert csak erről beszélget, pedig sok mindenről van ám ott szó. lia elfogadják a szabadgondolkodók Isten létezését, hogy akkor hogyan tagadhatják az annyira emiitett „filosoíiai magaslatról" az auy­nyira monopóliumukká vált „metafisikai­1 tudás­sal a világnak Istentől való teremtését, az akarat szabadságát, a lélek halhatatlanságit, hogyan hihetnek oly magas természettudományi képzett­ségük mellett, a túlhaladott és agyoncáfolt állás­ponttá vált faji kiválásban, — ezt is csak arról a bizonyos filosoíiai magaslatról érthetné meg a magunkfajta jámbor halandó. „Prbm^en^^^naiv polgárának — véle­ménye, annyira naiv, hogy igazán ismeretlenül sem akarom Uraságodat annyira megsérteni, hogy ezt sóját véleményének tulajdonítsam. Az ökrökről szóló mese könnyen végzetessé válhatik .,Prouomen"-nek, mert önkénytelenü az a gyanú támad az emberben, hogy álnevét az önidézte ökröktől való félelme diktálta. Még egyet! Nagy vallásosságukat, Istenben való hitüket, miért nem mondták meg nyíltan gyűlésükön Fáber Oszkárnak, kit annyira ünne­peltek, megtapsoltak és mint természettudományi celebritást messiásként hallgattak. Gorombasággal gorombaságot arathat, de a szabadgondolkodók igazságát be nem bizonyít­ja soha. Maár János. A Magyar NMsMa Könyve. Ezt a büszke cimet érdemelné meg az a két kötetes munka, amely most jelent meg a Lampel Ii. (Wodianer P. és Piai) r. t. köuyvkiadóvállalat kiadásában. A jeles munka azonban beéri ezzel az egyszerű címmel: „Falusi Iskolások Olvasó­ós Tankönyve." Szerkesztette több vidéki tanitó. A mag}'ar népiskola könyvének két okból mérnök nevezni a szóban levő muukát. Először, mert az egy- ós kéttanitós népis­kolák számára készült, tehát a tulajdonkópen való magyar népiskola számára; ugyanis a hivatalos kimutatás szerint tizenhetedfél ezer népiskolánk közül majdnem tizennégyezer az egy- és kétta­nitós iskola. Ezektől a szűkös viszonyú kultur­intózetektől pedig, noha rendkívül mostoha a helyzetük, a nemzet és a kormány ugyanolyan kulturmunkát követel, mint a kedvezőbb hely­zetben levő városi, többtanitós ós jól fölszerelt iskoláktól. Majdnem lehetetlenség ez a követelés. Mégsem szabad a mértéket lejebb szállítanunk, ha nem akarunk hátul maradni a nemzetek kul­turversenyóben. És másodsorban épen azért nevezzük ezt a munkát a magyar népiskola könyvének, mert a magyar népiskola súlyos helyzetének megköny­nyitósére és nehéz munkájának eredményesebbé tételére bámulatosan alkalmas. Számolva a falusi iskolák viszonyaival, röviden, velősen összefog­lalja mindazt, amire ott szükség van és fölösle­gessé tesz minden más iskolai könyvet. Ez a két kötetnyi munka: a magyar népiskola enciklopé­diája'

Next

/
Oldalképek
Tartalom