Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-06-21

vonatkozólag az első lépésekei tőlük ered ugyanis az az országos mozgalom, mely az állami funkciók dotációja ér­dekében megindult -s ezzel nem csak önmaguknak, hanem saját városaiknak is hasznos szolgálatot tettek. Ha tehát a képviselőtestület a tiszt­viselők kérelmét, — aunak jogos és méltányos voltát elismerve, — teljesiti, oly áldásos munkát végez, mely'nem csak városunkban, de az egész ország­ban, mint követendő példa, méltó elis­meréssel és osztatlan találkozni. Vegye csak fontolóra a képviselő­dicsérettel fog a legközelebbi szombaton tartandó köz­gyűlésen, ha akadnak is, akik a kérelem íeljcsitóse ellen foglalnak állást, a több­ség, mely elfogulatlan jóindulattal fogja a kérdést mérlegelni, a tisztviselők érde­kében fogja szavát fölemelni. Hiszen ha minden egyes városi képviselő venne magának annyi fáradt­ságot, hogy összehasonlítaná a városi tisztviselők javadalmazását az állami, megyei ós egyéb vállalati vagy bármi­féle szolgálatban levő tisztviselők java­dalmazásával, de különösen az olyan tisztviselőkéivel, amelyeknek, irott tör­vényeink szerint egyforma képzettség­gel kell biiM.iok, nem hisszük, hogy aj (esUüet ;'" hogy mily munkát végezhet nagy fizetési aránytalanság lattara el nej az a tisztviselő, aki folytonosan anyagi ismerné, hogy ha van valaki, éppen a< f]okkal kiiz(l s mily lelkiismeretes városi tisztviselők azok, akik a hzetes-|, unbiciova] mmi ] c áik 0 dik a köz javára rendezésre legjobban reászorulnak. | az R tisztviselő, akit az anyagi gondok Az államtól erre a célra a város segélyt vár; ka]) is. azonban a képvi­selőtestületnek nem volna szabad a tiszt­viselők megélhetésétettől függővé tenni. A tisztviselőket a képviselőtestület a törvényben megszabott; választás utján vette a város szolgálatába, tehát közte és a lisztviselők között ugyanaz a tör­vényes viszony áll fenn, mint egy mun­kám lói vak a mimtav-ki)*^^ a viszony egyforma, elsősorban is oldotta meí>-, hogy az országos órlekez­képviselőlesiület kötelessége, hogy tiszt-; Men IJJCÍfáll . lpilott fizelüsi táblázatot ei­vistólőjről, az ő szabályszerűen megva-j f()í , ad(a azzal aZ0 nban. hogva rendezett lasztolt_ munkásairól, kellőképpen gon-. íizi , l6sekel cí ? ak a jővű 1909 év január doskndjék. 'elsejével folyósítja, ha azonban a kor­Egészen más lapra tartozik azután j máuy, igéretét betartva, még ez év fo­az, hogy ez a képviselőtestület mikép- 'lyamán segélyezi a városokat, illetve a IAMI gondoskodik arról, hogy az a ki-j tisztviselői íizetésrc-ndezéshez ideiglenes adási többlet, mely a tisztviselők fize-, államsegéllyel hozzájárul, ugy még ez térrendezésére szükséges, miből nyeri évben életbe lépteti azt a határozatát, fedezetet. Es hogy a képviselőtestületek amelyben a magasabb fizetések me.gadá­ebbeli munkája meg legyen könuyitve, sára magát 191)9. évi január elsejével maguk a tisztviselők tették meg erre (kötelezte. Ha képviselőtestületünk is igy ol­daná meg a tisztviselői fizetósrendezés kérdését, az igényeket minden oldalról kielégítené s tisztviselőink között az elkeseredett kedélyek teljesen lecsiüa­pulnáuak. Adja isten, hogy ugy legyen! nem vonuak el kötelessége teljesítésé­től. Az anyagi jólét fokozza az ember­ben a munkakedvet, növeli akaraterejét s csupán csak az ilyeu lisztviselő mun­kájának van meg az az eredménye, amelyet ahoz hozzáfűzött és amilyent várnak a munkájától mindazok, akiknek érdekében és javára munkálkodnia kell. Ugy tudjuk. Komárom városa a A bérmozgalmakról. {pirkiu) Manapság talán az egész föld ke­rekségén nincs olyan téma, mely az aktualitását annyira magával hordaná, mint a sztrájk, a bór­mozgalom. Az esztendő bármely napján vesszük is bouekés alá ezt a témát, az mindannyiszor érdekes, sőt ha elfogulatlanul nyulunk hozzá, kell, hogy az igazság erejével is bírjon. Ter­mészetesen, ha azt akarjuk, hogy a sztrájkról élethű képet nyújtsunk az érdeklődőknek, uem szabad ügyeimen kivül hagynunk a sztrájk által okozott veszteségeket sem, annál kevésbbé, mert a legtöbb esetben a sztrájk vívmányok kerülnek csak napvilágra, mig a károk és veszteségek az érdekeltek által a legtöbbször elhallgattatnak. Ami uagyon érthető is, mert ha valaki győze­lemmel nem dicsekedhetik, a vereséget, legjobb, ha elhallgatja. Nem tudok elképzelni egyetlen embert sem, aki egy bizonyos mértékben .szocialista ne volna, aki az alatt a rövid, az örökkévalóságnak taiáu egy pillanatát is alig képező idő alatt, amig a (földi élet végig küzdésére vau kárhoztatva, no azon fáradozna, ne azért küzdene, hogy minél köuuyebb, minél megelégedettebb életet teremt­sen magának, hozzátartozóinak vagy akár em­bertársainak. Ez a küzdelem azonban uem min­jdig jár azzal a sikerrel, amelynek a reményében az megkezdetik. Nem szabad azonban ügyi-lmeu kivül hagynunk, hogy az ipari sztrájkok nem mindig bírnak a jogosság alapjával, sem. mert na­j gyon sokszor lelketlen agitátorok kergetik bele a j munkásságot a sztrájkba s ez eredményezi a J sztrájk-kudarcok egy jó részét is, mely nagyon sok esetben kenyerétől toszija meg a hiszékeny munkásságot. A munkabeszünteté.sek például rendkívül megszaporodtak az IDOü. évben, amikor Magyar­országon 538 ipari sztrájk fordult elő, vagyis óbestert, mert ha hazajön is, nem néki jön immár . . Meg is jött az óbester ur uemsokára szép ku rnc had élén ... de hajh ! nem Farkas Zsófiának. | Hiába hullt kőnnyje záporeső módra, esdő. kérősző- j val, mint a nyögő' gerle, hiába kérdezte, hiába kér­lelte urát. Az csak lVlültette két ökrös szekérre s két kuruc huszárral haza kísértette az atyai házba. Ott is csak várt, remélt a szegény menyecske. Nem lehet az 'egyébb, hanem kegyetlen tréfa vagy szörnyűséges, álom vigasztalgatta magát. Es várta, várta az urát, hogy majd egyszer csak betoppan és mindent megmagyaráz. De csak nem jött az óbes­ter ur. Később aztán már uem is várta, osak a tu­lajdon szép jósza'gát, amit az atyai háztól vitt s a mi isteni és emberi jusson most is őt illeti. Hát mást nem is: szép selyem szoknyáit, gyöngyös ka­lárjBat, arany bogiárait, gyémántos függőit — majd csak visszaküldi. Hiszen ezeket az asszonyi porté­kákat ugy sem használhatja. De csak egy kis hirt kapott mindezek helyett Zsófi asszony. Azt, hogy akadt már ezeknek a por­tékáknak is gazdája, aki használhatja s használja is okot. Asszony jött a házba .. . Most már mindent megértett árva Farkas Zsófia. Csalódott szive nagy fájdalmában pennát fogott és minden árvák és gyámoltalanok pártfogó jához, a méltóságos fejedelemhez megírta panaBzos levelét aképen: Méltóságos Fejedelein nekem jó kegyelmes Uram ! Hogy az Úristen Nagyságodat sok szegény gyámoltalan es özvegyek, árvák és a nemes Haza szerencséjére sokáig éltesse s birodalutassá Legye — alázatosan kívánom. Elhilettvén azt magammal, hogy a Nagysá­god kegyelmes azinc és tekinteti elöl egy szegény is igaz és helyes alázatos kívánságában üresen vissza nem tér, éu iss azért ily birodalommal vi­seltetvén, nagy alázatosan akarom Nagyságoduak (ledarálnom; mi uemü megbántódásom lőtt legyen az a lellyebb elmúlt egynehány esztendőkkel ez előtt Gombos Imre urnái, ki is engemet hajadon leányságomban magának jegyezvén, hites társul ugyan annak az évnek rendi szerint magához is vivéu, élt velem jó életet egynehány esztendőkig. Micsoda istentelen gondolat ennek utána esvén elméjére, niagátul engemet elűzött s házátul két eökrön édes Aiyámrul álló házamhoz küldött. Minden javaimat valamelyek édes atyáuirul állók voltának s ugy édes anyámrul (melyeket specifico alázatosan fellőttem) elvötte hatalmasan, magánál megtartotta, semmimet ég alatt, énnekem vissza uem adta, hanem mindeneket mostani feleséginek adott. Hogy penig már szegény gyámoltalan voltara s másik az (t. i. Gombos) óbesterré is hogy lött, Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. nem volt annyi tehetségem, hogy törvénynyel is presetpialhaiuun volna igaz protensiomat. Most annak okáért Nagyságod kegyelmeB lábaihoz nagy alázatosan borulok, reménykedvén az istenért i.*, hogy megtekintvén Nagyságod én­nekem ily nagy gyámoltalan álapotoinat, és minden javambul való kifosztásomat, megtekintvén azt is, hogy minden nemzetségiül kurueságbau az magyar haza mellett estek el, méltóztassék egy oly paran­csolatot kiadatni, hogy valamim még az specifikált javaimbul találhatnának Gombosué asszonyomnál, azokat visszaadná minden perpatvar nélkül. Ugy az miket elköltött is, azokat is tartoznék vissza­fizetni, mint nem magáét, mert mind azokat, éu magam vittem édes atvámrul álló házambul Goin­bos uram házához. Mely Nagyságod ilyen szegényekhez való Uegyelmcsségiért az Úristen megáldja Nagyságodat, az mint én is Nagyságod hosszú szerencsés életiőrt s birodalmáért, isten előtt alázatos imádságommal megjelenni el nem mulatom. Elvárván Nagyságod kegyelmes jő válaszát, Nagyságodnak, mint jó kegyehuoa Uramnak alázatos szolgája Árva Farkas Öophia a. k, Kivül. A Méltóságos Erdélyi Fejedelem Ful­sövadászi Kákdozy Fcrene nagy jó kegyelmes urá­hoz alázatos iiistauciája az belül megii't szemelvnek. Emeli az étvágyat t* a testsúlyt, mcgeiBii­feti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Ifofi'manst-'La Hoch« & C». Basel (STÍJC). „Eoche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ara üveijenklnt 4.— korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom