Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-04-26
lékeknek megfelelhettek, eleget lehetlek volna. A két distinkció között pedig lényeges a különbség. Mert azt, hogy valaki meg nem felel, eleget nem tesz valamely a törvényben előirt követelménynek, nem lehet azonosnak tekinteni azzal a körülménnyel, amidőn valaki fel van mentve a törvényben előirt ós valamely jog megszerzésére vezető kötelezettségnek teljesítése alól. — Amott az egyéni akarat megnyilatkozása látszik, mig ilt az egyéni akarat hatályain kivüL eső ténykörülmény az, melynek döntő szerepe jut, akár a kötelezettség teljesítése alól való felmentés kedvezményét veszszuk tekintetbe, akár azt a körülményt, hogy az épen kérdés alatt levő egyénnek adótárgyat nem képező dotációján kívül egyéb vagyona nincs, mely adó alá eshetne és az ezután teljesítendő adókötelezettség nyomán illetőséget szerezhetne. No már most, ha valakit egy törvény felment attól, hogy az illetőség szerzésére egy másik törvényben előirt kötelezettséget teljesítsen és igy törvényes okoknál fogva, vagyis saját akaratán kívül, nem juthatott abba a helyzetbe, hogy ez utón illetőséget szerezzen, azonban azon a helyen, ahol évek hoszszu során át tartózkodott, fogialatoskodott. a közéletben szerepelt, családot alapított, viszonyaiba magár beleélte, szokásait elsajátította, társadalmi életetj élt. tekintélyre talán befolyásra is szert tett, a község kötelékébe kívánja magát felvétetni, vagyis illetőséget szerezni kivan és azt akarja, hogy ezen község területén született gyermekei, ezen községben legyenek jogilag is otthon, helyesen cselekszik — és azt tennie jogában is áll - a község, ha a szigorú jog bázisáról, a méltányosság álláspontjára helyezkedik és a kérelmet teljesili, vagyis az illetőség szerzésére irányuló és a szerzés főtónyezőjét képező egyéni akarat megnyilatkozását, a határozottan és félre nem érthető módon kifejezésre juttatott szándékot respektálja, a kérelmezői; a község kötelékébe felveszi ós ugy a maga mint törvényes utódai részére az illetőség megszerzésének tényét megállapítja, az illetőséget megszerzettnek kimondja és ez állal az illetőt mindazon jogok élvezetébe juttatja, melyek mindazokat megilletnek, akik ott származásuknál vagy szerzett joguknál fogva illetőséggel bírnak. Nagyon természetes, hogy ezen akarat, ezen «zándék respektálhatásának ezen kérelem teljesithetésének alapfeltétele mindenkor és mindenesetben a m agy ar hon polgárij og. Minthogy azonban a magyar állam tisztviselője és közege csak magyar honpolgár lehet, a magyar állampolgári jog meglételének a községi kötelékbe való felvétel kérdésének elbírálásánál ezeknél nem, hanem csak a katonáknál és azoknál is csak a császári és királyi vagyis közöshadsereghez, nem pedig a magy. kir. honvédséghez tartozóknál is kutatandó, mivel az 1889. évi YJ. t. c. 19-20 §.-ainak intenciója szerint a közösjhadseregnek, a magyar osztrák monarchia egyik vagy másik államának polgárai, mig a honvédségnek kizárólag magyar állampolgár lehet a tagja. De hát mi történjék az esetre, ha egy ilyen közös hadseregbeli, de osztrák honpolgári joggal biró katona kéri magát valamely község kötelékébe felvenni? Ez esetben az az eljárás követendő, melyet a törvény egyáltalán, külfölfoldi egyéneknek valamely község kötelékébe való felvételének esetében rendel, tekintet nélkül arra. hogy a felvételt kérelmező külföldi, polgárember-e avagy a katonaság kötelékébe tartozó. A külföldi ember ugyanis az 1886. évi XXII. I. c. 15. §. utolsó bekezdése szerint csak a honosítás hozzájárultáuak feltétele mellett szerezheti meg a község kötelékébe való felvételt, vagyis az illetőséget és a község a felvételt; neki, ha már az országban öt évig lakott, kilátásba helyezheti, illetve a honosítás esetére megadhatja. Ami annyit jelent, hogy külföldi ember, ha magát valamel}' község kötelékébe felvétetni kívánja, illetve valame!j r községben illetőséget szerezni akar, ezt csak abban az esetben teheti, jha magát előbb honositatja, vagyis maIgyar állampolgári jogot szerez. ! Így tehát a község, amelynek terhére az illetőség szerzési szándékát kifejezésre juüaló fél, illetőséget szerezni óhajt, egyelőre nem szerezhet érvényesülést az érvényesíteni kívánt egyéni akaratnak vagyis a kérelmet egyelőre, de facto nem teljesítheti, hanem aunak teljesítését csak kilátásba helyezheti arra az esetre és időre, amidőn az illetőséget szerezni kivánó külföldi, magyar houpolgári jogának megszerzését okmányihig beigazolja, mely esetben a belföldi egyénekkel minden uemü jogi lekiiilelben ugyanazon elbírálás alá esik. Adó kivetés előtt. E lap mulfc heti számában már jelezve volt, hogy a pápai kir. adóhivatal kerületére 1908-1Í110 évre alakított egyenes adó kivető bizottság tagjai kineveztettek. A kinevezést rendesen rövid idő alatt az adókivetési tárgyalások megkezdése szokja követni, s igy a folyó évi III. oszt. ker. adólárgyalns folyó hó 27-én veszi kezdetét, a mikor is j Pápa város kereskedő- iparos és egyóbb haszoulrajtó foglalkozással biró adófizető polgárainak III. oszt. ker. adójának tárgyalását kezdi meg az adókivető bizottság. A ház fehér falán egy kis sötétkék tábla azt mutatja, hogy a biztosítás rendben "vau. A nádtető' csak a becsület kedvéért lángol még egyet-egyet . . • Sehol semmi ijedtség, esak János áll az udvaron halálraváltan, sápadtan, fehéren, az ajka rao" zog, János gondolkodik, számol: A házat újra kell fedeleztetni, de már náddal nem szabad, azt csak a régi házakon tűrik meg, eseréppel kell. Ez száz pengő, hetvenet kapott a biztosi tótól, 30 forint a kár. Nagy csapás ez. Azután szétnéz az udvaron és még fehérebbre válik, szinte azt lehet várni, hogy elsirja magát rögtön. A tetőnek már csak az uszke füstöl, a tfíz elmuit, az udvar azonban rettenetes pusztulás képét mutatja. Fekete gerendák hevernek, a palánkot csákánnyal kibontották a tűzoltók, a kut deszkáját elszedték, a házból ágyat, konyhaedényt kihordták szana szét. Hogy el ne égjen. A nép lassanként hazaszéled, hangosan tárgyalja az eset részleteit. Jánosék maguk maradnak. Az asszony még mindig sir. Hangosan, meggyőződés nélkül nélkül. De rögtön elhallgat, ahogy Jánosra tekint. János az udvart emlegeti, a rettenetes rombolást, a tatárjárást. Az igazi baj azonban egészen máa. A házat eladták még a tavasszal hatszáz forintéi. A ház már nem is az övé, de az uj gazda esak ősszel jön be a tanyáról, János még nem tudja, de már érzi, hogy súlyos jogi koruplikátiók következnek. Törvényre, ügyvédekre gondol, és bizony, megint esak sirni, sirni szeretne. A tűznek elterjed a hire, és s ház uj gazdája másnap bejön a tanyáról. Bevonulnak a házba, beszélnek számolnak egy óra hosszat, azután felkerekednek, mennek a jegyző úrhoz. Itt is soká tart a tanáeskozás, de a különös probléma igy áll: Az uj gazda követeli a házat, ugy, ahogy megvette, régi de hibátlan, ép nádtetővel. János szívesen megcsináltatná, olyanra amilyou volt — ez telik a biztosításból — de nem lehet, nem szabad, mert kihirdette a vármegye, mikor három falu leégett, hogy uj fedést csak cserépből lehet csinálni. A cserép pedig drága. Há kellene fizetni a biztosításra harminc pengőt. Az uj dazda ene a vállát vonja, neki nem kell cserép. Neki jó a zsupp isHa a vármegye parancsol, arról ő uem tehet. János végső elkeseredésében felajánlja a hetven (lengőt,, ann't a biztositótól kap. A vevő makaosul int, neki a tető kell. A jcgyitő uruak emberMerető napja van, aist ajánlja nomenjeuek ügyvódher, mert az egész ház rámoltét. Egyezzenek meg. János ismeri az ügyvédeket. A hasat örökölte, akkor volt velük dolga. Igazat ád tehát a jegyző urnák, de rettenetes keaeriiséggcl gondolja át, hogy ő a gyengébb, ueki kell engedni, ellene van a másik igazsága, noha Ő semmit sem tehet arról, ami történt. Haza mennek. János két éjjel nem alszik. Aztán elhatározza magát. Munkához kezd. Egy hét múlva, vidáman, pirosan nevpt az uj kicsi cseréptető. Jánosék kiköltöznek, az uj gazda elfoglalja a cserepes házat. János megkapja a pénzt. Beköltözik az utca végén abba a házba, amelyik a feleiégére maradt. Kifizeti az adóságát. Jó dolga van. De egyre olyan sápadt, mint akkor délután. — Ez igy tart egéBzen karáosouy Írtjáig. Akkor egy citiuya sötét, szeles estén kigyullad az uj cseréptető. Az emberek összeszaladnak fázva, félve. Az asszonyok imádkoznak. A pattogó, sikoltozó tüz most igazi, fenyegető veszedelem. Nagy nehezen szét szedik a tetőt. Nagyobb baj nem történik. A csendőrök a tűztől egyenesen Jánosért mennek. Nem lehetett egészeu rábizonyítani, de három hónapot mégis kapott valahogy. A telet, a városban töltötte János. Az aSBzony előbb sírt, do az ember hangosan, hetykén rákiáltott. Újra a régi volt. Kiegyenesedett, bort ivott. Nekipirosodott, jól érezte magát. Lerázta a magáról a régi terhet. Elkergette a fojtogató érzést. És vasárnap a templom előtt vidáman, jó barátsággal lóg kezet a cseréptotős, kárvallott szomszéddal. Sirolin Kadi az «TÍí7»t 4a a tetUáljrt, meftiQiteU • kBMfM, ráUdékot, éjjeli IrzidíiL Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche A. €•. Basel (SYÍJC). „Roehe" Kapható orvoii rendeletre • gyógyszertárakban. — Ar» Dvegenklnt 4.— koron«.
