Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-12

XXXV. évfol yam. szám. Pápa, 1908. április 12. 15. Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasár n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldbcrg (iynla papirkereskedése, Kő-tér á.'!-ik szám. Hirdetésekéi ojryiv.Hé>r szerint lel vesz a kiadóhivatal. Föuumknlárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős lap tulajdonos: GOLDBERG GYULA. IClőíizetésok ós hirdolési dijak a lap kiadóhivatalílhoz küldojidők. A lap ára: egész évre 13 kor., félévre C le, negyedévre .'í k Nyilt-tér soroni"'<nt 40 lillér. — Egyos szám ára 30 IUI Az illetőségről. Tanulmány a küziaazsíiitási jng- kiirébűl. Irta: Kemény Béla, városi jegyző. IV. Ha mindazokat, amiket az illetőségszerzésről és a szerzett illetőségről az előzőkben elmondottunk jobban szemügyre vesszük, mit veszünk észre? Nemde azt. hogy ha valaki az ISStí. évi XXII. t. c. 10. §-a értőimében, egy községben négy éven át lakolt és ugyanannyi éven át adózott, vagy pedig az 1SÍ)7. évi lí). sz. közigazgatási bírósági döntvény szerint négy éven át lakott és csak egy éven át adózott is, ez állal megszerzi ott az illetőséget. Xo már most, ha valaki az által illetőséghez jut. hogy valahol négy éven át lakoll és az lüSü. évi XXII. t. ez. 10. §-ának megfelelően négy évi. vagy az 1SÍJ7. évi lí). sz. kir. közigazgatási bírósági döntvény szerint egy éven át adózott, hiszen akkor, a jogszerzésnek ez a módja, illetve az ezen módon szerzett illetőség voltaképen nem is szerzett, hanem áthárult illetőség. Miért beszélünk mi tehát mégis illetőség szerzésről, illetve szerzett-illetőségről és miért nem illetőség áthárulásról. illetve áthárult illetőségről? Azért, mert a jog, illetve az illetőség áthárulása csak látszólagos, holott a szerzés ténye minden kétséget kizáró módon nyilatkozik meg, Mii is mondtunk fentebb az illetőség-szerzés momentumairól ? Azt, hogy az illetőség-szerzés lényénél kél mozzanat lép előtérbe, u. m. az egyéni akarat, mely az illetőség megszerzésére irányul, és a törvény azon rendelkezései, melyeknek teljesítése az illetőség megszerzésére vezet valami uthogy e két mozzanat találkozása és együttműködése képezi tulajdonképen az illetőség-szerzés lénvét. Nos hát a vázolt esetekben, vagyis ugy az 1.HSÍJ. XX.1I. t. c, 10. §-a, mini az 185)7. évi lí). sz. m. kir. közigazgatási bírósági döntvény esetében az érintett mozzanatoknak csak egyikére bukkanunk, vagyis arra a mozzanatra, mely a törvény rendelkezéseinek megfelelő teljesítése utján az illetőség megszerezhetéséro vezet, mely azonban ugy egymagában az illető.-;'g tényleg való megszerzésére még nem elegendő. Hogy az illetőség-szerzés ténye csakugyan bekövetkezzék, ahhoz az illetőség szerzésére irányuló egyéni akarat megnyilatkozása is szükséges, mely abban nyilvánul, hogy az illetőséget szerezni kívánó egyén, a törvény rendelkezésének teljesítésevei őt megillető illetőségre igényi tart, ezen igényét, illetékes helyen írásban vagy szóval bejelenti és az igény érdemi elbírálására illetékes hatóság a bejelentelt igényt szankcionálja és az illetőség-szerzés tényét elösmerve az illetőség megszerzését megállapítja és kimondja. Erre azonban azt mondhatná valaki, hogy ilyen formán nem is annyira annak a fentebb érintett két mozzanatnak találkozása és együttműködése az, mely az illetőség-szerzés lulajdonképeni tényét leszi, iíiínt inkább az az c«ak most említett hatósági szankciója az illetőség megszerzésére irányuló igénybejelentésnek, vagyis az illető —hatóságnak azon ténye, hogy az illetőség megszerzését megállapítja és kimondja. Ez a felfogás azonbau téves, meri ez a hatósági szankció nem lényeg, hanem csak fonna. Puszta alakszerűséggé teszi azon körülmény, hogy ha valaki mindazt, oly alakban, oly mértékben és oly időtartamban teljesíti, amit a törvény az illetőség megszerzésére elegendőnek tart és az illetőség megszerzésére irányuló egyéni akaratát az erre illetéSzellemi szikrák szellem és szikrák nélkül vagy a XX. század uralkodó rögeszméi. Irta és a Pápai Önképző LcAnyegyesület március 'ifl-i estélyen felolvasta: Kemény Béla. — A „]' (\ \> a i ÍJ a p o k'' eredeti tárcája.— • Vége.) Á\nde lássuk, halljuk már most a oimet. Szellemi szikrák szellem és szikrák nélkül, vagy a XX.-ik század uralkodó rögeszméi. Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Mindenekelőtt kijelentem Önöknek, hogyha «'n koronaügyész volnék, a leányegylet vád alá helyezését inditványozuám menten és nem kisebb bűntettekben mondatnám ki őket bünösuek, mint a lopás, rablás, gyújtogatás bűntettében. Ä leányegylet a legkedvesebb tolvajok, a legbájosabb rablók és a legideálisabb gyújtogatok otthona. Amint az éu ember ismerő szemem végig néz a ieányegylet tagjainak sorain, azt kell konstatálnom, hogy egy sincs közte, ki ne lopna sziveket, ki ne rabolná el egyik másik uri ember nyugalmát és tol ne gyújtaná lelki világát Megengedjenek kérem, de nekem irtóztatóan rossz véleményem van a nőkről. En minden nőt, huncutnak tartok, aki akárhogyan begombolkozzunk is előle, — a szivünkbe lopódzik. Hja kérem, én már nem vagyok mai gyerek, a tapasztalat tett engem ass/.ony-falóvá — mert én a nőket ennivalóknak találom A nő az élet kémiáján k legkedvesebb és legszükségesebb eleme. Nincs az élet éltető elemei között egyetlenegy sem, melynek ne az asszony elem adná meg az izét. De talán elemezzük az élet elemeit. Két elem vau, mely az egész életet uralja, az egyik •— az ért-elem, a másik — az érz-elem. Az értelem az érzelem gyámja. De hát a gyámolt nem mindenkor IndVat a gyámjára és az érzelem nyakára no az nnek és ha egyszer a nyakára nőtt, nyakára is huj. annak. Az értelemnek nem jár mindig nyomában az érzelem, de az érzelemnek azért mindig van értelme. De lássuk csak, hogyan fejlődnek az elemek. Első megnyilatkozásaaz érzelemnek : gy-elem, ebből kél a sejt-elem, hogy már kész a gerj-elem, aztán jő a fél-elem, sokszor valami hied-elem B az ebből keletkező ijed-elem, s az ennek nyomában járó gyötr-elem és mindenféle más íort-elem. Hja mert hát a nő valóságos rejt-elem, vele szembeu sok a köt-elem és követendő-az illed-elem, ha' rajta esik sér-elem, hiába minden kér-eletn, nincs nála kegy-elem. Node aztán ha megszűnt a küzd-elem és sőt mieűk a győz-elem, jó felőlünk a vél-eleji, nem kell véd-elem, mert nincs veszed-elem. Jöhet a mindenható szer-elem, mely nélkül koldus a fejed-elem, bármit jegyez is fel róla a törtéii-eleui. Hajdanában ha itt volt a szer-elem, megbukott az ért-elem. Ma ez máskép van, ma gondolkozik az ért-elem és ei-el gondolkozik, mennyi a jövöd-elem, meg lasz-e a kellő kény-elem, netu-e lesz nagy a függ-elem és szigorít a légy-elem, lesz-8 elég él-elem éa mindenre enged-elem, a szükségben seged-clem, netu-e fogja elragadni szerelmünket a Bzenved-elam. A házassághoz egy elem szükséges és ez a tür-elem. Ha a nő bálba megy, kell hogy legyen egy ifjú, aki azt mondja, egy táuora jer v-elem, mert különben ki nő a petrezs-elem. Ámde látom, bogy e Bok elemnek az elemi elemzése folytán Elem-ér barátom nincs elem-ében

f ezért mig nem jár veszélylyel a késed-elem, ezt a jobb sorsra érdemes időt. másra szent-elem. A XX, századnak két uralkodó rögeszméje vau. Az egyik a modernizmus, a másik a feminizmus következménye. Spitzer Arnold f) TJ rt J5 lf Dl HC ár uh á z a P ii p p DeóVutcztt 23. ) Keppich.-f. ház. Lapunk mai száma 10 oldalra terjed. "TPß