Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-05

vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy az első esetben közhatósági, a másik esetbon mintegy íenhatósági jogviszony az, mely az említettek egymáshoz való viszonyúnak alapját képezi és e jogviszonyok mindenikének kizárólag közjogi momentum a lényege. Népoktatásunk jövője.. A kultúráiét első féltél ele a népnevelósTOktatás és ezzel összefüggő hasznos ismeretek nélkül sem közgazdasági tevékenység s ezzel vagyonosodás, sem politikai jogok élvezete s ezzel önkormányzás nem tökéletes, mert a népeknek a papiron megadott jogok mindaddig a papiron maradnak s azok annak tökéletes élvezetébe nem lépnek, mig arra nem nevelték. A jog fejlődésével a nevelés fejlődésének párhuzamban kell haladnia, hogy a nép szabndságát és jogait önmaga, embertársai ós az állam javára felhasználni képes legyen. Nem óhaj már, hanem követelés ma, hogy a nép szóles rétegei, az ország minden polgára, az állami és községi élet kormányzásában részt vegyen. Természetes tehát az a követelés is, hogy az állam minden polgárát e kulturföladatra rá kell nevelni E nélkül az egyeduralkodók abszolutizmusa szélesebb mederbe terelve, mindaddig él, mig a nép a nevelés által a felvilágosodás, az intellektuális képesség oly birtokába nem jön, hogy sorsának összefüggését az egyetemével megérteni, álérezni és intézni képes. De nemcsak a szabadság és jog kiterjesztés**, hane.m az állam ereje is követeli a knknra széles terjedését, inert hatalmút csak a polgárok értelmi képességében találhatja fel. Minden apró polgárnak meg van ahhoz a joga, hogy nevelésben, oktatásban részesüljön, meri az állam minden polgárától nemcsak elvárja, de meg is követeli, hogy az államaiét fenntartásánál és céljainak, n minél több ember boldogságának előmozdításánál közremunkáljon. Ma pedig ez így vau, aminthogy kétségtelenül igy van, követelheti a kis polgár, hogy eme feladatra képessé is tegyék". Vájjon gondoskodás I örténik-e. hogy minden gyermek oktatásban és nevelésben részesüljön? Tudjuk, hogy nem! Vagy elég az, hogy a szülök, állásuknak és vagyoni viszonyainknak megfelelően, gyermekeik neveléséről gondoskodjanak, s a szegényt semmi nevelés, oktatás, irtehni és erkölcsi kifejlődésének I hetöségo se illesse meg? A legrctteiitöbb igazságtalanság rejlik abban, hogy Meghozták az asszonyság cipőjét, fel is pró-j balja röei

;

... e» mint gyengéd feleséghez illik, megmutatja ekként a férjének. Az, a cipőt uagynak, bőnek találja és igy szól: — Ejnye anyjuk, de lötyög a lábadon az a cipő. ! — Az ám, az ostoba suszter bőre szabta,! ped'g a szám szerint rendellem meg. j — Hiszen akkor a suszter nem hibás amikor j nagy cipőt csinált — ha azt a szad .szerint ren-j delted — mond a férj. j — Csacsi te, nem a szám szerint, hanem aj numera szerint — háborog az asszony. j Az már más, hát miért is nem beszélsz! mindjárt ímigvhrul — csenget le a férj. Amily igéző a női ajkon a — mosoly, amily elragadó a női ajkról elhangzó — szó, amily édes a női ajaktól cuppantott csók, ép oly igéző, époly elragadó és époly édes, a női ajkon, alkalmas pillanatban ülő — csendes hallgatás. i Ha az ember önmagának irigye'ehetne, meg- j irigyelném magamtól a szerencséi, hogy ennyi bájos | és'ude leányajk-- hallgat, hogy engem hallgasson.! Hallgatni arany — mondja a közmondás. Ámde I. llöh-yeim — ha végig nézek az önök, díszes sorain, őbzinlén megvallom nem tudom be-I látni, hogy voltaképen miért is kelljen önöknek | balhouiiiok, amikor nincsenek a hallgatásra rászoegyik gyermeknek meg vau adva a lehetőség, hogy testi és lelki erejét, tehetségén kifejleszthesse, mig a másik teljesen el van zárva a tudás, a megismerés forásaitól. Mert a szegényül született magára van hagyatva, küzdenie kell a lét anyagi és ebből eredő erkölcsi nyomorával, a sötétséggel, önmagával, nem segítve senkitől sem arra, hogy emberi létet élhessen. A gyermek nevelésének és tanításának joga a családé. Azután az iskoláé. Ám legyen. De az állam és társadalom- egészséges fejlődése érdekében szükséges, hogy nevelésben és oktatásban a társadalom minden egyes tagja részesüljön, minden körülményre való tekintet nélkül. Országos gyermekvédő liga védi már a gyermeket a testi .nyomorúság, a bűn fertőjétől; a belügyminiszter segítségre siet: mert ez társadalmi feladat, állami kötelesség. Védje a gj'ermekefc a társadalom a tudatlanság sötétségétől is, ez az előbbinél nem kevésbbé fontos s egy millió ember vár erre. Keljen életre egy országos népnevelési liga, száz meg'száz fiókkal, ezer karokkal a gyermek, a nép szellemi védelmére; ez társadalmi föladat. Es siessen segítségére a parlament, a kultuszminiszter, mert ez állami kötelesség. K. J. Mult számunkban, ezen a helyen több olyan dolgot említettünk fel, amelyek megszűnteiését Szalkay direktornak figyelmébe ajánlottunk. Megnyugvással konstatáljuk, hogy ezek a hiányok a legnagyobb mértékben pótolva lettek, sőt közönségünk is lelkesen pártolja a társulatot, mely abból áll, hogy telt házakai teremi, amit a társulat valóban meg is érdemel. Eddig az előadott darabok közül a kissé pikáns szövegű, de kitűnő zenéjü,, Varázskeringő'', mely úgynevezett kasszád-arabnak volt szánva, éri meg legtöbb előadási, amennyiben a társulat 2 heti iltartózkodása ideje alatt négyszer lett szinre hozva. Kétszer Kormos Ilonkával, kétszer pedig Hidy Irénnel a címszerepben. A Tündérszerelem két' előadást ért eddig, de tán lesz hozzá szerencsénk többször is. — Bármenynyire rosszul esik is olyan dolgot fel-; említünk, mely a társulatnak valamelyj rulva. Értsük meg egymást hölgyeim. Veszedelmes dolog, mikor a felolvasó maga mond ilyent, de lehetetlen elleutállnom a kísértésnek és ki kell mondanom, hogy én öuöuot sokkal aranyosabbaknak ismerem és találom, semhogy kénytelenek lennének hallgatni azért, mert — hallgatni arany. Nincs szebb dolog a világon, mintegy tavaszi mosoly derűjében szóra nyíló beszédes női ajak, ízért hát t. Hölgyeim, -zépen kérem Ouöket, hadd • gyönyörködjem, ha már itt vagyok,az önök bűvös lángjának bajitalában, ne zsonirozzák magukat, Közelgessenek kérem sokat és csau fennhangon — le majd csak aztán, ha én a felolvasásomat befeeztem. Tisztelt Höltryeini és Uraim ! Frigyes Vilmos a harmadik, a lipcsei csata 'cggelén egyik hírnökét, a másik után menesztette Sándor cárhoz, izeimé meg neki vajon porosz vagy irosz uniformisban jelenjék-e. meg a csata mezején. Iis a mikor bizalmasai megérttették vele, hogy lyen komoly pillanatban tán még sem az uniforme kérdés a legfontosabb, mérgesen felkiáltott: .eringeuét, de hát csak nem mehetek a csatába leglizsébeu. Megvallom, én ís sokat tűnődtem a lelett,, •ajon a komoly theóriák tógájában vagy a fesztelen sevegés frakkjában jelenjok-o meg az Önök 1> >eses zine elöti. Teringettét, csak nem ülhetek a leány-j fogyatékosságát jelenti, mégis jeleznünk, kell, hogy a zenekarnak uines szekundhegedűse, amely nélkül pedig egy zenekar el sem képzelhető. Mint értesül* tünk, a szekund-hegedűs Székesfehérvárott megbetegedvén, nem jöhetett a társulattal, azonban ez a hiány, szerintünk, ha csak ideiglenesen is, talán pótolható volna az egyik első-hegedüssel. Szombat, Vasárnap. Szombaton ismét a Varázsgeringő került színre, ezúttal azonban Franci szerepét Hidy Irén adta. A többi szereplök az előző szereposztásban játszottak. Hidy Irén, temperamentumánál fogva, bizonyos tekintetekben jobbat nyújtott, mint Kormos Ilonka, ami amellett bizonyít, hogy Hidy Irén ép ugy megállja helyét, miut bárki más. természetesen, ha neki megfelelő szerephez jut és azt, mint ez esetben is, jó kedvvel és teljes ambícióval játssza meg. Hidy játéka általában nagyon tetszett a közönségnek. Solti Vilma ma is gj'önyörüen énekelt, gyönyörűség volt hallgatni. Pompásan játszott Szatmáryné. Szalkayn ismét sokat mulatott a közönség. Medgyaszay, Gyárfás, Bátory játéka is ép oly jó volt, mint az előző két estén. Vasárnap este ugyancsak a Varázskeringót adták majdnem telt ház elöt. Az előadás ez estén is jó volt. Délután „A vigüz! végy" eimü operettet adták kifogástalanul. Hétfő. Hétfőn S

zemer

e (jyönvy: Ijoknwl ist óh c. vígjáték-újdonságát adták. A debreceni diákélet jrégi szokásaival kezdődik a darab, egy debreceni diákozobában Az egyik diák, Senki István, akit társai, szilaj, de mindig jellemes ós önérzetes volta miatt, Bolond Istóknak keresztelnek el, rajzul és szobrot farag a professzoráról sőt szal martinékkel ékesíti föl, amiért az iskolából ki! csapják s fölcsap vándorszínésznek. Végig bolyongja az országot, - de bolondos szive vonzza ' öt. vissza a diákszobábn, vagyis inkább egy-leWuiylioz, Hajesi Juliskához, a csizmadiák "atyaj mesterének leányához. ! A leány vissza várja Boloudislókot, aki i egy év múlva meg is érkezik s Bajcsi Juliskát jieleségül veszi. Ez a darab rövid meséje. Ami •: tulnjdonképeii nem is volna vígjátéknak való * mese és a darab sem volna jónak mondható, ha [alakjai nem volnának húsból és vérből való élő |alakok. A Bolond Istókot Déri Béla adta olyan (alakítással, mely Déri művészetét teljes vulójá| ban elénk tárta. Ez volt eddigi legjobb szerepe, janiit ki is aknázott, hogy a darab sikerét minél .jobban biztosítsa. Csendes xVlice remekül adta ja naiv tudatlan kis leányt (Juliskái s kedvesjáegyesület felolvasó asztalához — neglizsében. Egy ujabb német költő ugyancsak nemrégiben oktatta ki a világot, hogy egy király még neglizsében is király marad. Jojó, de eztmondta volna III. Frigyes Vilmosnak és ne nekem, mert hogy a király még neglizsében is király marad az igaz, de hogy a felolvasó, neglizsében is felolvasó maradna, ebbon már kételkedem. — Es ez a különbség a !

a bíbor és a szűr között. — A királyra a bíborai még neglizóében is ráteszik, míg uusereinernek a Iszűrét kiteszik. No most még csak valami alkalmas címet kell találnom felolvasásom számára, aztán egy megfelelő felolvasás a cím mellé és akkor, hu ez meg lesz, talán még mai napon meg is tarthatom a felolvasásomat. Kérem nem méltóztatnának egy jó einiet ajánlani felolvasásom számára, igazán nagyon leköteleznének vele. j De hopp, meg van! Pompás cim! A cini ugyanis a munka legnehezebb része, mert annak I ki kell n maga rövidségével fejezni az egész munka karakterét. Tessék csak a munka .1 címére ügyelni, meglássák mily hűségesen fogja az visszatükrözni az egész un'i mivoltát. tVége köv.j