Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-03-17

tunk Venili. küzónk dobták a viszálykodás iiszkrt. anielv ;.rk i.iú tüze látign lobbanva pusztította a nemzetet. !• n szétforgácsolt nemzetet könnyít volt aztán rabigába hajtani. l-'.xi'k a gondolatok, ezek az érzések töltették be lelkünket, a szabadság Un népén szivünkben felébredt lelkesedés nyomán. Mert B lelkesedéHiiek értéke csak akkor van, ba az az <'-.<sz nemzetet áthatja s ha a nemzet egy, érzésben, gondolatban, tetteiben. S ha iiiiinlnyajan iiSSZetartuuk, bti minden magyar a hazaszeretet oltára mellett érzésben, goudolatban egygyé lesz, akkor valósággá viliik Kossuth I «ajosnak s/^zaia : Magyarországot .1 poklok kapui sem fogják megdönteni ! Baukovát Alfréd. Polgári iskoláink. \ városi iiopmiv -lesnek az. • • 1«-IÉIl népiskolánál inélyrehatóbh eszköze: i polgári iskola, ígj i >gta t.-l ii polgári iskolát üseugery, a magyar polgári iskola alapítója is; így fogta lel n polgári iskolái ;i magyar törvényhozás is. .1 mely a városok feladatává tette a polgári iskolák állttágat. A nagy alapítónak azonban, unj nos, nem akadt méltó utódja a szervezésben. Kz «z oka, hogy a magyar polgári iskola megalkotása óta nem halad) előre. A/iskolák sas ma ugyan meghaladta immár a középiskolák -/.aniat és tanulóinak serege is erősen tneguövékedet! : belső organizációja aaoubau ma is abban .1 kezdetleges állapotban vau, amelyben 40 évvel eeelőtl szerveztetett. Szembetűnő az elmaradottság kivált napjainkban, amizor immár az utolsó évtizedben mi'mi'O iskolafajtánk kapott vagy nj tantervel es utasítást, vagy pedig egyéb szert esetében újul' meg, Bgyesegyedűl a polgári iskolák maradtak régi elnyűtt köntösükben S a mi ennél Emlék-képek 1849-ból. id. SzeKeres Mihalytol. Akasztófa helyén temeti. Mi, a kik a nagvidöklieii 1*4 v éa 1*1'.'-Iten Tanult11nk a pápai kire* ó-kollégiutaban, el min tudnánk egy könnyen igasodai a mai divatot, su mea hazafias iitoa elnevezéseken. Kossuth mea. Széchenyi utoa, Jókai-utea, Koivös-ut.-a. Betty hányi mea 1 Nekünk aaak a Báboa-utea, Saól-uteu, 1-potalv-utea, Uj-UtCS, Alok-utca. A kas/.tti- utea eiulck esc tea. Igen na akasztó utea . Terinésseteaeu, hogy azon vittek valamikor, régen a varból ki a/, akas/.iótara valót, el a temető mell.-tt, kcteSStSl a koldus teleken, megjegyzésre méltó, bogy <•/. a leggazdagabb termőföldje Pápanai, azután ki és at a |;ye|ieu, Imi gulya, ménes deletgetc egykor s IHM Sseativáa éjjel még az en ni .inlieii is nagv tüzel rakott a valo-i fiatalság lopott gerendákból, kerítésekből, liázti•delekből és a tüzet átugrálta •nssikaaaó mellett a |fvermek had uagy őrömére. Végre műét. kmek tetszett, éljiithatotl ai aksaatőfáhos, ly ti Kováoaibe és Tapolcaföra vezető rét lies közel uyugol leié diaselgetl és mutatá a tekintete- vármegye hatalmát, rémül, tere a/, nton járóknak De hat ilyen diaaes helyiség voll minden L n-.t'iv i u, • Ii,-V. . U .1íl • IM .- -eil is szomorúbb, ssinte vezetöessme nélkül élnek, s nini s oU.ui vezet elvük, mély igazán általános népiniv. o tertűésseéűkből folym-k. A h lo.-talvu polgiri isk>..| i eszméje az országos közoktatási tanács koncepciója szeriül szakiskolai iráuyu, de még az országos egyesölei tel'Ve -elli a polgári iskola llépiuiv e|o lel||l--Z.etéból folyik s ez az <>ka. hogy a városi magasabb népurivelés ig.'z: eszközét, a polgári iskolai also négy osztályát, ez a reform úgyszólván nem is érinti. Mindez i.hig a polgári iskoiai reform kérdése osak arra volt jó, Ii gy ennek az iskolafajtának l> rmányzaiála tartozó minden tennivalói az/a! lehetett elodázni, hogy majd a nagy reform alkalmával est i-. nzt i- megcselekszik, A kilátásba helyezeti reloiin ránehezedett a polgári iskola dolgára annvira, lu-gv az utolsó tíz évi i.oi

manvz.oi intézkedés mindössze a polgári iskolai iskolaszékek részleges reformjában E- az iskolalátogatói intézmény szervezésében merült ki. A kormányzati jelentések egész sorának gondos áttekintésével sem találunk ennél többet, ha csak TI noi kézimunka- és a xzlöjd-kurzusok szervezéséi vag\ a tana ik vakáoiői kurzusát u.'iii tekintjük olyan intézkedéseknek, amelyek legalább közvetve érintik 11 p ilgári iskolák dolgát. Azt hisz.szük. hogy jó helyen keressük a polgári iskolák baját abban, hogy ez az iskolafajta, melynek létezése is EGYEIN-sen D, ntialisáll (községi anyagi erőforrásokra bízatott. egyúttal szellemi tőkéjét in esik decentralizált erőforrásokból merítheti. Szeműnk előtt h-beg a külföldi polgári i-kola. vagv az ezzel egyenrangú egyéb t.evii népoktatási intézet. A hány tartom.inv es a liánv vidék »an az EGYE- országokban, annyiféle ott a polgári iskola. S mindenfelé a tanárok helyi egyesület: munkássága, a t.-l.1gveh-t egv-EGE .'•< az iskolák belső életének helyi kormányzása E- helyi szer.ezése az iskola-tipus >k szerint jegecedik ki. Ilyen korma yzat mellett iiiindeii polgári iskola a lliega sajátlagos viszonyai -z.eriiit léjlödhetik ES min I 11 tanár elolt szobádon ál -w. ut nemsaak az igazgatós ághoz, hanem a szakfelügyeletben és a vidékek szeriül működő szaktanácsokban való érvényesüléshez. A központi tanügyi k rmáuy feladata csupán a legfelsőbb felügyeletre és s fölterjeszteti szerDil Inti mii érdekei minket a hó|uti zksszlőfil !. Várjunk csak, igenis érdekel, es szép, uagyoa ér del.es lörtéll I- és halála le-/ és volt am annak. I'.- III il ezt ak.ll'olll el| gvelin-kl V Iss/á elli le k e7.ésCIII utói az alábbiakban elmondani. Kos-mii l.a|o- a/t 1 Zettle Elfogyott a regimentje, SSÓit, zúgott a dal ha/as/.el te, n.eg 1 lioitólihe is le es behatóit a bűvös in'ita, és a rabol, szabad'ágérl e-dettek biráiknak, hogy hareo'liassanak a haza s/abad-auáéri. Igv kelt ki a bűrtőaből lái'saival Itősss Sándor, es a győri rabok Nos/.lopi guerilia Vezér télin vására, ki a hakoiiv rengetegeit tartotta mcgaaóltva. Volt e rabok köeöti egy apa, két fiával, kik a vezér csapatéban hősködtek. Hej Inresa idők Voltak! azok! Akkor nem volt am vallási kan, os/tálvérdek, a zsivány 1 gyűlt hareolt urával, a voll töbirőval, pandúrral, gtóllal, deákkal a haza szabadságáért. Mmd bősök ok, mind férfiak, mim! hu és hazafi, vérét a kőe, ha halni kell, min retteg ontani' O s/.ep kor! 'l'e dies., 4* es I'.'' Te az egyenlőség és testvériség, te a bouszeretei lenyes ideje. Ha még egyszer azt iseni .Mindnyájunknak el kell nieiiin Kijén a magyar! asőlt es sdgotl a uóts Kér* piítoktéil A.Imiig. * * esetek ntegbirálására és jóváhagyására, esetleg személyügyek intézésére szoritkozhatik. Hazánkban ebből az egész, reudsserből csak z egyesül, t vidéki köreinek szervezete áll fene. anellett már nincs meg a v id ikonként állandóan, 11 állóan és kizárólagosén működő ssakfelűgyelel s nincs meg a vidékenként szakemberekből •akit mdó polgári iskolsi szaktanács, mely eset•g a szaki -iiigy elő ehiöklésével, Vagy a szak•üigvelok előadói működésével tanácskoznának z odatartozó polgári iskolák bels.» étetettek es elvi jellegű formáiknak szervezéséről. Igv Idő-iné nemzet 1--gi vidéken okosan illiiálui a polgári iskolái UeUWeti leladal lihoz. gv lehetne az Alto ilötl -I polgáli iskola a mező;nzdi-.igi pályák alaposabb előkészítője; afőváo-bin és ás ország egyéb iparüső e- kereskedő elvein pedig ezeknek a pályáknak célszerűbb lörskolájs.' Igv kui: iválhatna a polg.'u i iskola maga vidékének mely rehatóbb tárgyalását, Bgiteué a vidéki nagyobb centrumok létesűlését - -/. .rg.ilniaziialuák. hogy ne legyen polgári -kóla, amelynek továbbképző szakiskolájs vagy zakkuiziis.i ue volna, vidékenkiul olyan, amily.-t z illető helye.1 ti gyakorlati élet fejlődése megivott. A polgári iskola csak deoeutralisáll kori'n.v zattal fejlődhetik már azért is, mert a polári iskola nem országos szen*pre. haoum c-ak maga vidékének szolgálatára neveli s míive.t árosi polgárságot. Tanárainak ambíciója -••m •1 je Ihet ki anynyira, hogy ország tudósaivá, igv a ioi-k ilák vezető embereivé iiőjjenek meg, • miiitliigy arri mind-a--iet 1 • sziik-'g- van a main ik. bogy a.: iiinbició 1 lk vilou-lv neme melje iskolai munkáját, ezért a komolyan deeutializált egyesületi élet és a -zaklelügy ,-|.-t nek s szaktanácsoknak vidékenkéuti szervezése, als tlába 11 az. egész iskola-szervezés lek és kormányásnak decentraíizálásfl iiszszelügg a baiiitoinuuku rtekének euielkedésév»l is. Nein utópia mindaz, a mii elmoudottuik. serény kezdete megvan immár a fővárosban, hol állandónak Ígérkező szakfelügyelet és helyi saktanács foglalkozik az iskolák helyes irányiImával, Ki tudja, ha évtizedekkel ezelőtt, rájöttünk 1 -> t-1 karae-oav s/oieuii kara-soiiv \ot 'apán, Megssálll 1 a nemet s reg, ha lubíkezetn de bíxouViM nem vagyok l.ei.n•• \\ olgemiltli arain-hok.-ága alatt. A vártai sseMsiee, a katonaság ujos, követelő. A jobbak reszkettek, a peesovtesok riiilek. Besúgták, Itevádották a veséri karnál a aziliakal l.ing a grón hiis/ir, lleguli a ga/d lg /.abólliester ekkor s/.ere/.tek maguknak I!ee-beu éremekei Az ei-i -ludasként arulkodiit 1. utéibli tal adta állítólag a honvedek 1.•-/.•!.• n.óa letett os/.téit z néasel hadseregnek Tehette, mert ellene •iikisein szólhatott. I.evoh mindeímvelv zárva, ii/.onv szomorú karácsony volt Pápán 1848-ban, * * A Bakonyiam, I K<NI felett, áll a gtierilla Papa •lé nézve. Az. előőrsöa épen az apa all két Sóval. iodiis, hideg, zúzmarás idő, Bgészen larkasnzk aló idő. A BSSgóay honvéd dermedten all a héreikoii. A januári hideg északi aaól arcába vágja a avat. Meg rendes katonai ruhája Sittet, osak llgv ékotiy lelsó öltönyben, llgv nevezett I, ii.men, alól edig meg osak a parasztok s/.okott alsó ruhájában, lelv közi s a baknes kö,.l meg a BMZitelea lóbesái 1 kilátszik. Csoda-e ha a reszkető el.i.rs a SSÓltől ilordul s nem VIS>I észre a/, ellen közéletieket? I mikor é-zre veszi, mikor fegyveréi kilövi, mar e-ö; apa és fial a ion-mink ellen küldőit e-ereások hatalmába kerül, kiket diadal inasan hallanak