Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-01-13

XXXIV. évfolyam. Pápa. 1907. január 13. 2. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. M Sirolin EmeH ir etrirrat H I lestniilrt. mrc.rilntetl a kataoctat, »dladekot. *ntll mutátl. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatukat is kínálnak, kérjen mindenkor „Iturhr" rrrtlrti R ii(/n/iní. r. ilofTmamn-l.a lWhf A Cm. Basel (STÍJC). „Roche" Kjplutrt arroai rmiteiíT. a fT*»»»»frtirak» bau — Aia kvta;enki«i 4.—k in. t M • §j • I >i i k ni i ii 'I t ii \ H n t r ii ii S/erkes/lose^ es kiadóhivatal f ÍHIIÍIM'I'K (iviilu t''>|'*

rk<a

< <•-!;<•• I ". I.I S'.iU «*á Hirdetésekéi pyjresaAg nerinl foltvef • l .1 'énzintézeteink tökéje a közérde szolgálatában. Annak, aki városunk anyagi feji* rst't és haladásai szivén viseli, okve •iiiil feltűnt már a/ a jelenség, hog sok a faktorok, amelyek kedvezd linat iális helyzetűkirél fogva elsősorban vo anak hivatva városunk közgazdaság inelkedésél előmozdítani, részint a v.i dkozási szellem hiánya, részint a ko< aztatástól való félelem miatt, nagyo irtózkodók. Világosan ÓH érthetően a helyi pén: ítézetekre ós tőkepénzesekre oélozun - egyúttal koiTstutáluuuk kell, hogy i*«*u nálunk bizonyos elmaradottsági ízlelünk. Más városokban nem várna inden kezdeményezési a képviselőiéi tlettől, hanem első sorban is a póiu tézetek járnak »'Iii jó példával és l( üknek azon részét, amelyeket kamatr adui uem tudnak, különböző vállalt kba fektetve gyümölcsöztetik. A mi pénzintézeteinknek, különöse „Pápai Takarékpénztár*-uak nagyo k heverő tőkéje vau. amelyei ,j<»l> helyezés hiányában kénytelen '»• .»"*-<• ilvónyekbe fektetni. Nem volna-e helye I>1). ha ezen összeggel, vagy annál ak egy részével is a város ipari, keres 'lelmi és gazdasági állapotának ked ZI'Í előmozdításán munkálkodnék. Sima tükrén... Sima lUkróit a ßalatcn lónak 3do látszik es? kis halász-osónak. Kakb>sl«gélt* ua,v csókolja ű rózsaját bon no, (í^intha-mintha lurbókeló Csókos galamb lenno. Tölbcrult a konnvil halász-csónak. "O.^o leli az ölolósnok, csóknak. ÍS}ia számlállak, h««3v a csókból POonnril aóttak, h«írivat: ű Calaton, habjaiból TÍWlt nekik *gf«4. WíflV lo a nap, alkonyatra haüik. Siófokról h«"ranaozás hallik. Q l-an-.n^nak bús hanajával Tolzoko.- az ónck. CQintha nem is k*ttót, h^n*m Százai temotnenok. Mjko Kőlllllllkatiirs lí A H O D 1 GEZA. A Uerke*Zt6«fo1 fi UJIÖM laptlllajdoiios: t OOLDBEBO GYULA Nagyon sok bWyütl gyárakai ala pitanak a pénzintézetek, helyiérdeki vasutakat létesítenek, vagy legalább se gélyeznek nagyobb mennyiségű rész vények vásárlásával, ipari és kereske delnii vállalatokat támogatnak, a ezze sokszor ,i«ilili gyümöJesüztetésI érnek el mint a készpénzkbiesönüknél. Tudunl olyan várost is. al|ol egy pénzintéze nagyobb földterületet vásárolt meg a, illető város egy félreesőbb helvén s az új városrészkéul kiépíttette, Mig igj egyrészt a közérdeket. város fejlődé gél is elősegítette, fijtásrészl jelentékenj anyagi eredményt, Jövedelmei is ért el I >e egy szociális kérdés megoldá s.ira is jótékony hatással lehetnénel pénzintézeteinknek hevem tőkéi. A gza had kézből eladott jfagx pedig árverés tlá került földeket tellene, hogy össze vásárolják, azután pedig parcellázzák ís i°",v bocsássák k> és könnyen visz gzafizethető részletekhen uhidás alá. A röghöz valé.,,igaszkodás, a Eyld >hsóg kielégíthetlen voltát tartják sokan i kivándorlás egyik főokának. A l'<>l«Inunkás azt tartja, hogy ba a sajátját nun müveiheti itthon, olcsó pénzért a násél se munkálja és inkább idegenbe négy. Amint pedig egy kis pénzre tesz zeii. vagy hazaküldi, vagy hazajön és bitlel vásárol. A parcellázás tehát minJfang'u/af. ÉJ MM. Az ÉG, cz a KACÉR. Könnyűvelii danui. Miriudnyt csillagot fon Éfsőtét hajába. A holdat is odatüzi Kontya tetejébe, S le-lepiilant a Dunába: Szép-e? Vájjon szép-e f Mint a vastü a delejhez. Tapad szemem rája, Oaaszdgei az ablakhoz Titokzatos bája. S mig hiteget, mi& csalogat Csalfa mosolyával, Napsugaras álmaimat Ragadja magával. Földes Imre. A „1* f |> a i I. apuk «• r | il t t i t á r C á ja. — Ina Zsoldos László. — Személy vonul lléosíg! — kiáltott lie a utas a nvHgoti pályáiéival i veo<tégt<1 termét*. oviíi'K lniesi. aki umst ii\rltc le a/, utolsó kortyot KlflflxiSéaok és Ilii i.lési dijak • lap k ia.liiliivataláliiiz klilili Mink. >p ára: egtas éti* I-' km., MMrfa r, k.. iwgyMém :i k ilt-tér sm-ntiként 4» lillér. Ke; v*s 1/ain ,-tta S8 Ii 1 !<'••'. denképpen Üdvös és hasznos intézmény és pénzintézeteinknek e tekintetheti való működése igenje hatással lenne ez égető ,

<f szociális kérdésnek megoldására, vagy legalább is enyhítésére. Van továbbá egy másik indítványunk is. A kereskedelemügyi miniszter csak nemrég irt le városunkhoz, hogy a postapalota emelésére iráuyuló kérelmünket pénzügyi okokból nem teljesítheti, de — ha jól emlékszünk — évi 4^' I korona bérösszeg fizetését ajánlotta lel. a város által emelendő bérház MTV részének a posta céljaira való itengedéséert, A város ezt az ajánlatot nem fogadhatta el, inert nem reudeike<ik az építéshez szükséges pénzzel. Pénzntézeteink valamelyike azonban megehetne, hnir.\ alkalmas épületét emeltetesseii. amelynek egy részében például i posta- és távirdahivalal nyerne elhelye^'•st. tiililii szárnya pedig lakásoknak irolna kiadható. Ez a vállalkozás minden isetre meghozná a befektetett tőke »—

öS kamatát és az intézetre aiiy'aguag a előnyös, másrészt pedig a város forgalma és közönségének érdekében is idvüs volna. Nagyobb városokban majdnem minleiiütt a takarékpénztárak egyszersmind rónz- es szelvénybeváltó intézetek is. sálunk ez sincsen. Hol vagyunk akkor FÖrGa |III|I:II !iol. la/a.-aii li/rtill is kr/clirii lialiilinas rcjjlii-liokivtuval ki—lsdl • perionra a votiatiioz. sak olvati s/akaszt kajiott. amely licn már iléfrv lasik utas üli. mé"; («'ihn — tekintettel • Ittad >li ul'írc - mar kiletii" e« lei úrái.i j.irt a/, ulo, alameiiiiy iili i liiyujti'>/.\a a lrkelr lnii iilivi-ken. rtlii tö volt telnit a n.i^y fogadtatás, ameivln ti i ötödik rtasesflli. Kovács lia'i'si uoabaa asn tokát ISSotl torodul a loliltiek kényelmével e„ kél'leli'tetlen BfSSsJ allt nie"; pgf VÖFÜS olilalszaka'lltl r előtt: — Szabad kérnem'.' A/./al leült melléje az ülésre, tij;y, lioyy a asik tel •iin'S/etesen kényt .'li'li volt most mai lelni, IIOS/IIM areeal luizóilva a saroklm, mialatt valósiiiilt'ií alti-le gondolái eliteilt lietitie : — Vájjon meililii; akar utazni ez a".'... Nem t'ejezliette lie a gondolatát, mert lent | •riniion baacontu kőibekiáltotta valaki, kog) : — IIHIIIIIÍH! A gáu füttyen'.ett, s a másik pcrolm a Vonat •SÍI, komolv rlAltörgássel kifobogotl a pályaudvar* >l, neki a liüvi'm, vak októtieri éjszakának.