Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-12-29

Megjelenik m i n «1 • n \ H I á r 11 • p Szerkesztőség és kiadóhivatal Boldberg nyula paiárksreskedeM, WHer '.'.tik Mén Hirdetéseket eirv.-zséu szerint felvesz a kiadélüvatii Az uj esztendő küszöbén Az ó esztendő végével a magún ember is számot vet magával, bog. 1 egész évei) át munkája. fáradozása, mii; eredményíi \i>lt s meg volt-e a gyü mölcse, a sikere munkálkodásának. Ilyen számvetéssel tartozunk m «ajál magunknak, de olvasóközönségünk nek is a folyó évnek lezártával. Tartó zunk sajál magunknak, mert látuiakai juk. hogy eredményesen inüküdiünk­s bogj müködósiiukkel magának ;i vá fosnak és társadalmának hasznára vál tunk-e? De tartozunk cflvasiunknak is számadással, mfíi föltélleiiül szükségen bogy olvasniuk is lássák vájjon ért-* annyil a mi hírlapírói működésünk i köz érdekében, hogy továbbra is meg érdemeljük u közönségnek belénk vc tett bizalmát és rászolgáltunk-e a párt Ji igásra. Bátran mondhatjuk, hogy száma dúsunk rendben van. igazo I h a tjük, Tiogj nem volt hiábavaló olvasóinknak bi zalma. meri lelkiismeretesen ígyekez tünk szolgálni ngy a várost, mint i közérdekel és a társadalomnak is tel tünk sok szolgálatot anyagi érdekei nek istápolásában, valamint a közinU velődés és haladás terjesztésében. Az eszmék, amiket éppen e helyei fölvetettünk, termékennyé lettek s ; mag, amelyet ez eszmékben elvetettünk kicsirázott, hogy később du§ virágzás sál és gyiimölesterméssel városunknál. TÁRCAc i A DŐkérdée" eimíi vígjáték leányojryesiileti előadásii alkalmáKol. | 11 t.i Katona Ivan Feminizmus! K s/.i hallatára A modern ni> szive feldobog: llis/.en ••/. ,i legszebb vagya alma. Melyeit .'Ilii fenséges dologi s a modern nő lelkesen küzd érte, Oh, mily széji lesz a liare eredménye! A nagy ssnas btteskén, gyotvun hódit, I(iveinek száma mar sereg, Tömegeknek szunnyadouó lelket Heves erővel mozgatja meg! Széli a je.szo: .Ne legyen a ti- gyenge. s azt. hogj „ITO". mondják mindkét nemn !­Napilapot veszek a kezelni"'. Benn' nagy eikk : „Nők, vákuatójogn" . . . Mért is van az. hogy a parlamentnek Niues egyetlen női inónoknr ! Pedig jobban Indánk un beanélni, Mint akárhány .obstrukeiós- l-ili! Főműnk atara: BARÓDI GÉZA. A szerkesztésért felelős la|>tu1aj<l<aios: ÜOLUBEKÜ GYULA és közönségének valódi hasznára vá jón s a boldogulás felé vezesse. Komoly munkát v* /.tünk és tun végeztünk megfontolái ' tettük, mii iliy; szelnünk előtt tartVI a közérdeke amely a legfontosabb volt reánk nézvi Sokszor ütköztünk bele ilyenkor a utt gáuérdekekbe, de <•/• legkevésbbó sei gátolt bennünket ojblain, hogy kimőm juk véleményünké) s u magánérdeke figyelmen kivül hagyásával, ha azok közérdek ártalmára voltak, harcoljun vélemény iiiik melleit. Meggyőződésünk mellett szilárda állottunk meg akkui is, ha tudtuk, hog sok ellenséget szerzünk magunknál mig viszonl ellenfeleinknek meggyőzi désél és szabad vélemény nyilvánítást nemcsak tisztelni tudtuk, de ha az iga; sa^' rejlett azokluii. ez igazság elől megtudtunk hajóim. [>e csakis akkoi ha igazság volt Hogy lapunk si ha sem személyes ke.leit £s senkit szentélyében meg uei bántott, sem pellengére ki nem állítót arról olvasóink bizonyára meggyőzőt tek. Amikor azonban bennünket okné kül támadtak, mindig fényesen visszs vertük n jogtalan es indokolatlan t. madást. Hogy lapunknak, mint a közélt szócsövének eredményes volt a müki dése, semmi sem bizonyítja jobban, miit azok köz- és más intézmények, melye! már megvalósulva vannak, vagy a meg valósulás sbádinmában állanak. S mért ne legyen a szegény leányzó Ügyvéd, orvon, egy etetn-tnuár ? Hát reánk ' földi élet utján I 'sak a konyha i főxokatiál vár? ! Lelkemet mér' bántan tőáés gondja? Mikor ott a pompás közős konyhai Ami' mondok, aMiól látni tetsnik, I bis' én is modern lány vagyok. I'.i .11 is a szent feminizmus Követendő eestnénykéut ragyog I S pajtái 11ni lelkes táborában A eszméért >•[> ily rajongás van. S lm DIA mégis elő fogunk adni Gúnyos hangú kis isiod arabot,' Melyben • nagy, a magasat os eszme. Méltatlanul kicsúfol tátott, — Ne érjen lu'i'lenség \ adja minket, HisZ ' esak felfüggeszti Ük elveinket. Ks esak art a a rövid időre. Mig itt fenn n isin padon leszünk. Elvűnk • i. Müggesztésére Példát lhlg\ /« fűiktől veszünk ! tik, mint nagyok, mri .sinálják nagyban. Mi persns <sak szerényebb adngbnn, Kl.itizetésel; és hirdetési dijai; a lap kiad.MüvatslAUuz knld.'iidők. I lap ára: e^ész évre I- kin­., félévre 'í k.. iieirvedévre 8 k s"vilt-tér sorúnként |0 tillér. - Ktf.ves szám Ara .'!() lill. Illle évekkel eZelölt lapunk Voll aZ jelsö. amely a m. kir. posta elhelyezó­j séuek kérdéséi megpendítette, ugyan­. esak lapunk VOlt az első, amely a V88­uti állomás szük és meg nem feleld ál­lapotát és a villamvilágitásnak az állo­másra való bevezetését szóvá tette. S ! mindezek éppen a folyó évben kerül­_|tek részint betetőzés aki. részint pedig rima-holnap fognak betetőzés aki kerülni. J A kouzum-vágóhit] létesítését is mi ; 1 sürgettük először annak idején é-s g közhasznú intézmény létesítésének ér­dekében szintén a folyó évben történt töhli elhatározó Jépés. A társadalmi intézmények közül 'jitt van a szénkérdés. Már jó előre fi­gyelmeztettünk a bekövetkezhető szén­linsógre és megjelöltük az utakat is, amelyeket követve, enyhítem lehetue a bajokon. Ez meg is történt s a város közönsége ma. ha szigorúbb t• -1 kövei­kezűé he. nem kell féljen a s/énhiány­tol. s, m pedig attól, hogy kényszer* 1 helyzetbe jutván, kizsarolás zsákmá­• nyávé legyen. Mi pendítettük meg a közös konyha eszméjét és ma. ha nem is abban az "Iirányban, ahogy mi kontempláltuk, de már is jótékonyan működik. E cikkünk keretében nem lehet miu­l dent felsorolnunk, amit a közérdekért • tettünk es a melyekért sorompóba lép­1 lünk, esak rá akartunk arra mutatni a ; felsorolt intézményekkel is. hogy nyu­• godl lelkiismerettel számolhatunk he olvasóink előtt sáfárkodásunkról. i De ha vége a aninéaskedésnek: A küzdelmet folytatjuk tovább! i Nem lankadva, lelkes bnagalommal Akár .-gesz életünkön at ! S el kell érnünk, Imgy a ind nem j Szaluid és lüggetleti legveli ! Mese a halálról és a korhelyről. — A "I* Á p a I I. a |> 0 k" eredeti tár .• ,i ja. — Irta Kemény Simon. 1. Volt tgjaUMH' egy emlier. akit Iteiiedekm k liivtak, I aki nagyon istentelen eletet élt. Kz a üenedek iiiiinleii idejét a k.iresmalian töltötte, aliol l hasonlóiul istentelen társaival, literszámra ontotta ! maga lm a sárga, fehér, vörös és /öld szuui italu­kat, amelyek közül egyiknek édes, a másodiknak KENETI, a HARMADIKNAK SAVANYKÁS ize volt, .le va­LAMENNYINEK Oaepjei között ot» úszkált. I.ukdaesolt milliő kis GUNOEA szellem; etek lel TEAESTEK BENN dek agyaim, elkewrödtek a vérében és hihetetlen MÓDON télióigatiak ott MINDENT. BENEDEK, aki kü­leiilien sz.elid emlier volt, il\énkor nekivadult, ur­ditott, káromkodott, belekötött embertársaiba es ártatlan poharakkal, ártatlan ablakukat zúzott Öse« sr.e. Kgy ideig hilta Item-dek ezt az. életet, de egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom