Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-12-01

az caak irodalmi goiirimiiidéria lehet. \ álaszt kos, tártaim.is, előkelő sziuvUmalii. Ma IJMintlgJ dik éve, hogy Singer és Woltuer a Mik-ziith-tt Almanach Unit nliiak imlitja. Bbbtftl a tize: negyedik évfolyamban is az Almanach csil] olyat hoz. hogy joggal lehet a mai mngy elbeanélőirodalom ét könyvének. reprvzeu taluj 11,tk tartam. Különböző irányt valló, külöubö; hangúkat megütő, de értékben, törekvesln együvé tartozó irók kerülnek össze itt. bof elszórakoztassak, gyönyörködtessek é» nemesi •ék azokat, akik a/. Almanachot kezébe veszi várják és elolvassák BZ utolsó sorig. Ilyent pedig sokan rnaunk. Kgy egész tábor, egy küii nagy közönség, amely hűségesen beim-gy a köu veeboltba, hogy megvegye na Almanachot, odaillessze a "többi kötet mellé ezt a tizennégy tliket. amelyben jóréaal mar ismerős, kedve] mindig s.ik örömet nyújtó irók dolgozatait tal.-ilj Kgy elile-iatsasagot. amely Mikszáth Kalnu mellet' a következőkből áll: Ambrus Zoltá Heroueg Pereuc, ZOldi Márton, Farkas IV Báraony látván, Lövik Karoly, Pékár Uyul S/.ini tiynla. I.u\ T.-rk.i. Krúdy <iyula. Sas Kd Lörinczy György, Kengyel Kanra, Mnlonyi ltezsö. Az almanch Singer ét Woltuer IJudapo­VI.. Andras-y-m |0. kiállásában jelent .meg. A 9 kor. Alább .Mikszáth Kálmán pompás elöszav közöl jäk mutatóid. Elöszo. Valaha a Fáv András föthi szőlőjében gyü tek össze minien ősszel egyezet M llok. ah pntrínrobália vidámság uralkodott s agy Bm hordót mindig oanpra ofitOtt a gnndn; most van még agy hely, ahol SianajövSuk évenkin csakhogy a csapra ütött hordó tüzes ned\ ln-lyett esak én eresztek meg egy kis iiieluiclu likus pauaszkodást. Kgyszer az a gravameu, bogy a korinán semmit aem tezz nz irodalom emeléaére. Andi. nem tudnám megmondani, mit teheeeeu, me i-m olyan könnyű azt emelni, mint a KVÓTA A másik évben a sajtót hibáztatom, hun í. in referál a könyvekről. Sületlen fráterek a potyogta totl megjegyzéaeire ha a sületlen fiát. rek képviselők hasábjai \annak. A sakk'zó Ca a .rmokról. Marócayakrój hosszú jinjióaitáeo ki nmnoz ..leltein, uoroaea, ewaakitketlaeul • nwi '.ni, futottam vele, magáin sem lii.ltain hova Harmadnapra találtuk meg a falubeliek unaita malomnál, ráborulva agy leánynak a kiliii tetemei'., tikit -írva esők...tani, i>. zve simogatta s könyörögve keltetettem. Neki sírtam el összes kön vei tuet. neki. ak elrabolt tőlem a Balaton, hogy soha többé viaai ne adja . . . Ha nyár van: a temetőbe járok, télen i. jövök a hegyoldalba s nézem z bentgyott Belatoa hallgatom a ruinái-át, amely nekem mar M egyéb, mint igy leánynak BZ utolsó sikoltása . . Mások, akiket ily nagy veaateaégek érnek i ily mérhetetlen nagy a szenvedésük, másnap un elmennek a kedveseik man, de nekem nem v. izabad mcgbzlnom, éa élni akartam éa élni akar.. Iiogy legyen, aki ii íjára friss virágot rakjon i ea lékezzen reá. Kl volt az u tőled beazélgetézam aaaal a lm szomorú lelkű öreggel, aki hariuuieliarom év ót gyászol és konyak nélkül sirat egy leányt, aki ni i.iik a boizaimasan szép ruiinisnak nem a legeh áldozata lett. S/.iilanul tettük meg az utat haza télé; m. mikor elváltunk se jött az ajkunkra egyetlen s, suui, esak néma kézszorítással biiesn/.tinik egvmá töl, de ez a kézszorítás ez a némaság mind. un többet mondott, haugosabl.au beszelt. Azöta mindig kerestem a társasagát, i.og uiegvigasztaljam, <le Inalni, mert tudatosan kerül a velem való találkozást és többet soha sem Iiivo ki a pántlikai hegyre. hoz. mintha egy világháború duina valahol, söi malinInhp mai a komplikáltabb kalabriász-parthiel is megbeszéltet nek a lapokban, de a kiváKi iro elmék egy vagy több évi vajúdásainak gyümöl .sei alig taithatiiak számot említésre. A lapok azt moinlhatuák erre: .Mi végi. is arról írunk, amhöl a közönség olvasni akar.' ütmen persze persze. i|e nekem azért pa­iniszkodnoin kell a következő esztendőben ia i most már azokat az „átdolg.izókat" szidom ösz­sze. kik a legényei ükből -ixiudaTrabokat ozinálnnl Ia ezáltal BZ egyik génre fölfalja ti másikat. Kun­inib.iii dolos ez. tisztet urak s diaouatália n kö> í . . . zönséo.'t szi\éli.-z nott kedvenc olvntiuáuyat iránt |Áldatlan művelet, mert a kecake se lakik jól ét la kapos/.ta se marad m>-g érintetlen. Az ördög találna ki minden évbeli alkal­1 mas textust. Megceipkedeni bál váltoaatoeeágbó! ina Írókat is. miért nem trank nemzeti irány bar ' es nemzeti zamaltal ? ök pedig azt telelik, vagy telelhetnék: — Helyes, de mutassa meg az ur elöld azt a nemzetet, amelyiknek írjunk? Mert ennek, aki itten lakik, esak az idegen irány es iro van i inyére. Majd .-gy nekrológ következik, azzal a tik­tióval, mintha halott v. ina B háznál. Meghaltak az örökszép mesék. Sot már az emberi termé* I esel és lélek megfigyelései sem vonzanak. I n« dok abnormitáeokrz hmekedik az elbeszél., iro­dalom. A Sveligiilk. Sehellok Holmesek llfall már .sak a homosexualia szerelmek következtut* ne|c a novellákban es regényekben. Évtizedeken át, amint az <>szí kökörcaiu eb virágzik, megkezdem a vadászatot az eiöazó-the­: mák utan. minden lehetőt és lehetetlenl inegir­j tani mát l mikor a magunk igazságait keresem. I mindenütt beleütöm a mások igazságai!... a te­ljémet, Felelőséé tettem az irodalom pangásáért [ prüesköt. bogarat, az akadémiát, ámbár nem hi­hi- mert aki alszik, nem vétkezik, Kőröaey­Caoma Sándort, amiért, nem akadt rá az ázsiai í magi átokra, .'kik mégis talán megszaporítanák UZ olvasok szamát, királyainkat, hogy semmit se lettek HZ olvasási divat élesztősére ikivévén be­I csukattak némelykor egy-két irót) • végül uw­]git i közönséget, méhnek nem kellenek a köny­vek, los-z.ii.b lévén a töröknél, meri a török legalább elvitte a Corvinákét, mikor Budát el­' foglalta, de ha tegyük tél a magyarság toglalta | volna el azóta Konstantinápolyt s ..ti zsákmá­nyol vala. bizonyosan nem nyúlt volna a köuy­| vekhez meg most te volnának itthon a Cor­vinák. Az idén végre már nem jutott easembe semmi. Könnyű Voll Fáymtk minden évben csapra ütni a hordót, mert a szölöcske meghozta, de én mar az. u a ponton állottam, hogy leteszem a mandátumomét (azt t. i.. amit 8inger-Wolfuaréh j ruházlak ram , midőn egy néhány soros hír öt­Ilik izemembe a lapokban, hogy Angliában fogy­nak az irók. Teringette! Hisz egéaa uj perspektíva! Mo­hón szaladtam végig a tudósitáson : azt mondja, maga a parlament mozdult meg e lehangoló je­lenségre s egy kigondoló bizottságot küld ki, hogy az újbóli felvirágoztatás modalitásairól ta­Inácskoznék. Bolondság! Bolondeág! A gőgöt 'parlament, mel] azt hirdette, hogy .sak fiúból lányt nines hatalma esinálni. megtanulja most alkalmasint, hogy a vvighek és toryk összes sza­vaz, itaival sem teremthet egy Boz-Dickenat. Ami egyébiránt ,i tényt illeti, inegörülteiii ! le-ki. mint mikor az ember egy odvas lógat, ta­lál valahol, amiben egy kis beblombozot arany , van. IIop! Kz az enyim. Kddig, husz év óta mindig a könyv-fogyásokon vagy nem togváso­sokon járt az eszem. Arra nem is gondoltam, hogy az irók is fogyhatnak. Kássuk esak elég esiuos kis theuia Meg lehet Vele ijeszteni ré­szint az olvasót, részint a kiadókat és a mi lö, kitelik belőle az elöszo. Nosza, rávetettem magamat és mint, a mi­niszterek szokták mondani, tanulmány tárgváva tettem: vagyis fölkerestem az angol fordítómat. aki tökéletesen tájékozva van hazája irodalmi v iszonyairól. .— Igaz-.-, hogy Angliában fogynak na irőkf — Igaz. Már alig van. Az asszonyok kon­tárkodnak. — Ks mi az oka? — A pénz. az átkozott pénz. — Hogyhogy ? — A gazdasági irányzat túltengése. A peiUV »/."iiij kiölt a kas/.tiliai torrasok utáni szomjat az emberekből. — Es természetesen a könyvek se togyuakr • - jegyeztem ineg. — Kilelik.'ZOLEG. nagyon fogynak. A köny­vek közszökzég Angliában. Az én honfitársaim olvasnak, de nein irt ak. Mikor már ennyire jutottam az anyag be* szerzésében, a tnilgvar kiadómhoz, Singet-W "Il­iiéihez intézte;:, kérdésekel : — Mi vau ez idő szerint nálunk a köny­vekkel? — Nem fogyunk. — Hát az írókkal? — Szaporodnak — felelte kúrián. Hatra tántorodtam Mintha egy gyékényt rántanának ki alólam hirtelen. Mit? Nem fogy­nak az íróink? N'e bolondozzék! Hisz akkor én meg vagyok semmianlve, ha még azok se fogj :..ik. P.-.lig bizony milidjá.lt sejthettem Volna, hogy igy l.sz. Ha az angol fordítóm honfitársai olvasnak, de nem Írnak, akkor in. a megfordí­tott Angliában, az én honfitársaim bi/.onv oaau Írnak, de nein olvasnak. Az. ..kot most már nem tui kosztéin tovább. Ili ott a p'-tiz okozza az irók fogyását, itt a szegénység, a reális pályák hiánya idézi elő az irók szaporodását. A sze­génység az ilók melegagya. De In', ez igy vau. hat akkor mért kívánom .'-ii. hogv a kormány emelje az irodalmat, hisz ebben benne volna tttb rosa az a kívánság i-. hogv még szegényebbé tegye az országot? Az­tán ha az írok szaporodnak, inteti ohaji -m. hogy ii lapok váltig emlegessék a müveiket s .-/./..1 még nagyobb szapontasi,i serkentsék az. anyá­kat? Szent Isten! Milyen bohÓaág jön ki a ve­gén ezekből. Megbolondulni való ez! .Mar ia be­lezavarodtam, hogy mit akarok voltaképen. Azt-e, In.gv tn- szaporodjanak az. irók 'sak azért, unit nz nekem thómat szolgáltat) Nein, nem! Hiszen ha azt akarnám, ellenségükké kellene válnom, holott szószólójukká s/.egodt ein. Ha pedig azt akarom, hogy szaporodjanak és éljenek a z>-­gény fiuk velem együtt, akkor iszeu szaporod­nak és hala Istennek minden jól megy. Annyira jól. h"gy az idén nem is kell mar előszó az Alm ina. liba. Mikszáth Kálmán. Városi ügyek. Kii/gvules. A jövő heten, december li'-én n képviselőtestület közgyiiloet tart, melynek részletes tárgysorozatát caak a jövő számunkban közöljük. Fölemlítjük azonban, hogy a tárgyso­rozat egyik érdekes .-s mar igazi tengeri kígyóvá nőtt. pontja a Jókai-utcai házépítés ugye lesz. mm Piaci sznlialy lendelet. A városi tanács foglalkozott a mull ülésen azzal, hogy a piaci szabályzatot, módosítani kellene és pedig abbau az irányban, hogy kereskedők es viszoutelai u­sitók reggeli tl óra előtt ne vásárolhassanak. A tanács meg is bizta a rendőrkapitányt, hogy a szabályrendelet tervezetet készítse el és mutassa be a tanácsnak. A tanácsnak ez a határozata igen helyes, mert ha a szabály rendelet jogeiv­jüvé válik, a drágaság eliy hit. sere fog szolgálni. — HiMitalvi/sgalnt. Mészáros Károly pol­gármester, lieidl (iyula alszám vevő vei megvizs­gálta a rendőrkapitányí hivatalt és teljesen rend­ben találta. — A gyepmest-ri telepre • telefont beve­zetik. — KözmiiiikaváltaáK. A folyó évben köz* muukaváltság cimón UCti K 4U f folyt be. A városi tanács ez évben Ö7(J kézi és ',i0 igás nap­szumot rendelt tt'.i öltet tó. mint be nem vefietot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom