Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-12-01

A nők és a szocializmus.) Mil."T nóasztalhoz ültem, hogy papírosra \OSS.-m miinl ízt, amit itt szíves meghívásukra felolvasni 61 ajtottain, akkor tünödt-m csak el ason, hogy tulajdon képen miről is nlvaahatoh •'•ii tel. ki a helyi viszonyokkal ismerői nem vagyok. Az gondol t am, alkalmas ,.-SZ valami tárcát, novellát, humoreszket Írni. !»•• aztán est nagyon kicsin vésnek találtam, inert hiszen mi kell mindehhez, 'inte. toll. papiros, aatáu mendjuk agy képzeletbeli férfi, nő, meg vagy egy tucat gyermek, akik dirigálható voltuknál fogva meghatározott körülmények között hsasnek-vesznek, ugy mint azt az iró gondolja, ezzel aztán kés/. IS a tárca, .agy humoreszk. Nagyon könnyű megcsináli, csak teasók megpróbálni, Kzt bel tát én nem tartottam alkalmasnak, helyeaebbiiek találtam, ha komolyabb tárgyat k< lesek. ...yat. ami a hölgyeket jobban érdekli. Kz a tárgy pi dig, azt hiszem • megtelelő: a nok és a szocializmus. Azt !< nieguioiiiloiii, hogy miéit gondolom ledyesiiek ezt a tárgyat. Azért, mert a pápai hölgyek minden mtíködéséu a/, tapasztaltam, hogy törekszenek niiiidenre, ami modern. Haladnak a korral, tői túlhaladják a kort, s ebben a törekvésükben megtagadják i "öi nemet, az ahhoz fűzött tradíciókkal, hagy máiiyokkal együtt. JÓI esett rágondolni is. elfogott bizonyos jó ársés, ne Ív most. mikor itt ülöl meghatványozódva hat át. hogy inig én ii beszélek, ' "nők előtt beláthatatlan ideig, < »n 1.. nők — hallgatnak Kn vagyok oly bátor, hogy ezt a hallgatást sem a kíváncsiság, sem az udvariasság jav aa nem írom, hanem tulajdonítom az uj kor ama hatásának, mely a ;iöket arra •erkeuti. hogy igyekeznek magukat a lérliakkal egyenlővé tenni, s hogy ezt elérhessék elsajátítják a férfiaknak ni g a szokását — a hallgatást ,s. A/e:- -letessék megijedni, ha ilyen I; uiiolv témával a.l >k is ebi, mint a nok és a szooialízn.ns. hogy én most egy sereg száiaz számot, statisztikai adatot fogok télsorolni, Kein ezt nem kockáztatom meg. mert előttem áll mar ijesztő példaként egy szegény, elhagyott kis |áoj szomorú histói iája. Ugy történt, hogy a kis Juli ÁRVA lett. Nem tudom az apját hajókötél ütötte-e I... s az anyja, mint hivatásos mosónő, hftlés követkézII balt-e meg, de tény az. hogy a Juli Inába kesergett, nem tudta édes szüleit fölébreszteni. Miután az árvát nem terhel',- szülei után semmi örökség, N miből megélhetett volna, a boldog Itámadási meg, amikor újból szülei kereshettek *i •é.lvastii szerző a I.eáiireujyuaüte

1 mull vasét hanem m;> vok be vájva a hegyoldalba Osssea lmLoraata egj lenekére állított üres bordó, amly az a-ztalt lals/.utl helyettesíteni, egy kill -iabii tapad, meg egv \ iBÓSSék Volt A sarokban egy ki- pattonkályha is adott, szerényen meghúzódva — Csúnya iuol mondja az öreg — de majd meleg lesz mindjárt, — s csutorái, tarisznyái szegre akasztva, kucsmáját mélyen a fülére húzta - kilépett a pineeajtón. Fát keresett a hegyoldalban. Kn sem maradtam odabent, kiáltottam a pin* eeajtőfaa s gyönyörű látvány tárult elém. Lem, a Balaton jegén, a sivítva tutyi'-' szél vad, asédölstea táncot járatott a csillogó, pelii-lv l.ouiiv II hóval * -ak egv pülasal müve az egész cs á könviivii kőtenger) egyrskáera kordja, összezavarja, magkavarja -s óriási cukorsüveg alakjában viszi föl, tor mi magasságig, a levegőbe. Aztán lassan, óvatosan visszaér,-/ti s megint fölkapja és különböző alakokat tormái belőle . . . Csak egy parányi képr.előtchct*. g keli hozza s a/ ember előtt lejátszódik egy vernéikül! habom. Emberi alakok egymástól messze sorakoznak, kavarognak, azután összecsalnak, összevegyülnek. mint két dulakodó tábor. Végre eláll a ssél g-emiiiisiilnek H alakok, csend lesz és az ember kében egy olyan érzés támad, mint ha ott a halom vármegye között két ellenséges népnek a siri temetője volna, - Halaton jegén. Nem hiszem, hogy a föld kerekaégéu létejHM ínég egv hely, amely annyi természeti szépséggel éa --ODA- gyönyörűséggel lepné meg az emberi lelket, mint a Halaton —télen. Amint elmerültem ennek a változatokban gazdag játéknak a szemléletekig, teljesei, megfeledke

Stein arról a szótalan férfiúról, akinek szívesen látott vendége voltam. ,-ohui számára, étlen ül kivárni nem tudta. ,1neiit, be a városba szolgálni. Már egv egésa lét'g volt helyben, amikor vasárnap délután •Imeiitek a gazdái sétálni. A kis Juli. banatiában; ni telhetett tőle, odaállt a konyha ablakához, s lesett ki, a járó-kelőkre, Semmi különös nem történik, ha nincs az tblsk között egy lábas szépen fölözött tej. A éjnek a szaga, felütötte a kis lány különben is usz.e orrát, s addig incselkedtek a tej bőre. meg i kis lány orra egymással, inig a kis lány untató ujja és sziíja segélyével a fejbőrét a gyoméba nein juttalia Kkkor tudatára ébredt a Juli helytelen •seb-keiietéuek. hamar taust rakott, oda tette i tej.-t fon.óni. s mire g,z,|ái hazatértek a tejen íjból rajta v olt a bor. Különben jó lány voH a Jnlí. mert mái iét hetet húzott ki egy es ugyanazon helyen. \ következő vasárnap délután a gazdái ismét tünetitek, s mint megbízható, regi cselédre, iaItSták a Julira a viu-sorat. libapeeseiiyét. Ki tele-t rÓkt, ha a libapeCseiiy eiiek is vall főre, aminek ingerlő a szaga, s a Julinak is meg an még ugyanaz SS orra, melyet a ISSg felülleti. A Juli a tettek banya voit. nem hagyta okáig „ü'ui" az orrét, lerántotta » libabőrt, Uegette. , ol|á te'te a tűzre, hogy bÓrŐSSék neg újra. De hát a hús ez' a szívességet nem Volt i ijlandó megtenni. Ezért neu) inéi,! i megkockáztatni, bogy Illők engem meghallgatni ís kénytelenek l'-gyelek. s ráadásul én még megpróbálkozzam szánokat is felsorolni. Kz- én magamnak sem kívánom. Hintán tedig a szociális elvek ilapja az. hogy „minden •luliei -- emb.-i" (Iliiknek SCI II k.Vallhatom. Kz az alapelv kep.-/.i az összes vallásnak. Binden jogállam törvényeinek alapját. K szerint minden ember, nemi tekintet léikül egyenlő. Kz azonban eddig csak teória ••dt. A nőket a térfiaktól óriási válaszfal vái-zioita ,-i. melyet részben a nők részben a -1 iiITk és részben a körülmények építettek. A Örténelmi időszakokat nem kívánom részletezui, le általánosságban szólva, s egyes kivételektől •!• i i.i111 \.-, tény a/, hegy a nők hogy ugy mondám kivívtak a „gyengébb nem" elnevezést. .mely ly el t erni-s/.et escil egy -elég előjogot is serestelt, bu igazságos akarok lenni - - a léi fiak Bt liele. Hogy ezeket az előjogokat megérdemelték-e, tdtak érre ellenértéket — niunkabau. nem falom. Néhány oly nőt kérdeztem ki a felöl, akik i házi munkákkal törődnek. Akinél azzal kezdem: I'gv-e s.i; a dolga a házi tűzhely, gyeékek. stb. r Az SZÍ telelte; Kz nelll lulltlkll. laio-m élvezet, melyei megsokszoroz az. hogy Kimenteni hát a piuee ein s abban a pilis-1 iáiban BgJ óriási dörgés, reeseg.-s es sivitás resZtettette meg a levegői I a Halaton, tahin Siófokól eges/.en Keszthelyig végighasadl. Kz a rianá-: gy borzalmas szép '-s páratlan tulajdonsága a talatoiiiiák. K.jebi, jöttein s amint toim-zi k a liegyoldalha, iz a daliás ii tiiietu ember ott áll, egy hosszú kn•ór támsszkodva, meggörnyedten, s szomorú meeugessel nez le a Balatonra. Oh! az az arc! >oha sem tudnám elfelejtem! A kimoiidüaatlan banal, a kínzó szenvedés, as élő fájdalom .épe volt az :iz arc. Nem zav állam Gt. Hanem visszavonultam a liiice ajtóba. De azt hiszem, észrevette, hogy állani zcnvcilesct. inéit csakhamar utánam jött. — Mindjárt meleg lesz, — monda mosolyogva, le ez a inosolvgas nem volt az a mosoly, amely iz. einher, k lelkéből fakad, hanem olyan v ilaiiii. unit a szenvedő lelkek akkor szoktak ajkaikra Töltetni, amikor fájdalmaikat, szenvedésüket egy íven mosolygás alá szeletnek elrejteni. Mar vígan pattogott a kis kályhában a tuz, le az i'ireg még mindig szótalan volt. Csak akkoi iiondott egy-kél biztató szót, mikor sonkái f-s ffisoltsz.aloiinát a hordóra tette. Azutád meginl tliiillgiitott. Kellemetlenül éreztem magamat; szinte jobb iserettem volna, hu otthon maradok, de hirtelen ing IS egy ötletem támadt Azt gondoltául ngvanis. ia majd a borból pai pohárral leöntöttünk) tálán iikérdezbetem az. 0

ragst. Mert ismertem olyan bői.s/edii embereket, akik a bortól elnémultak, a v iISOBl olyan hallgatagokat, akiknek később inege•edt a nyelvük s közlékenyek lettek. Ks nem csacniiek lejében az ura. mikor itthon van. jó kedvű. Mikor meg est bátorkodtam a vallomás alapján megjegyezni: „Hiszkérem amit maguknak végezni kell az nem munka, haliéin — élvez, -t." Mit. szólnának Hölgyeim Önök erre? Megvagyok győződve ugyanazt, izmit egysz-r mar volt szerencséül hallani. I. lesai skan azonban mindinkább bődil a szoeiáiis elv. mert akadt egy tántoríthatatlan •s semmivel sem megvesztegethető hive as •b-t. A szociális eszmék híveinek óriási táborát nem holmi óriási előtanulmányok, hanem ;

>z élet gyűjtötte. KÖZÖS emberi tulajdonság, hogy ahol veszély viiti. az idegenek is 5 esse tartanak. Kz okossá a szociális elvek elterjedését ugy a férfiaknál, mint a nőknél. A férti alig tud aanyit keresni, hogy önmagának szükségleteit biztosítás, nősülni, CSAladot alapítani nem mer, mert nem.látja biztosítottnak jövőjét. S a szegénv ilány, akinek nincs pénze, uiiies biztosítva a jövője, mit kénytelen teum? loigozni. rész: venni abban a titaui munkában, mely eddig kizárólag a férfiak kötelessége volt, küzdeni as életfentartással. S ha a férti. ki szerényebb körtUméuyek között véli, hogy eltud tartani családot, megnősül, családja lesz, de a körülmények változnak, keresete nem elégséges, isinél előáll a kei,;,-z.erhelv/.et. hogy a no. a liázit.üzhely eddigi or/aje, kénytelen munkába állni, hogy az életfenntartáshoz hozzájáruljon, Micsoda Zord képet mutSf az ilyen családi •let? LídVÖS-e a társadalomra, a jövőre, h-'gy •z igy .a.. Mennyi haszon báramlik a társadalomra S8 4 1*1, hogy a munkáskezek szaiua a .gyengébb nem* a mii muukásokéval ssaporo|ol I. i Tisztelt hölgyeim és araim! Mérlegkent •gv képét fogok lefesteni, mely előttem jatszoEgy munkáscsaládot ismertem. Hat km gyermek folt a házban. A legnagyobb akkor lett iskolába jámi, a legkisebb még p .|yáiaii volt. Az apa a gyárban dolgozóit este i» órától léggel i;-ig. Az asszony akömiveseknek hordott ,-glat. lú'ggel .") órakor talpon volt a lakásban, mely egv szobából alit, az egésa család. Az. assmony egy kis levest főzött az urának. .. gyermekek ngy'. ahogy rendbe hozta. Időközben hazajön az apa. fáradtan, kimerülve; kikanalazza a levest, s lefekszik arra a helyre, honnan családja telkeit, almos, egeszén elcsigázott, nyugodnia kell, hogy uj erőn kapjon. Zavarni I ••in szabad. Az anya egy-egy karéj ken

yerei nyom . ödiain. Beszélni kezdtem aeki a magam életéről; logy menüst viastMttegeág >n mentem mar heruaa üi, mennyit szenvedtem, atennyi eaalődas érti liciinvil iiélkiiioztein, ini-lilivit kű.alottcin egv i ibb ovó leiiienveb.n, amikor majd a magam embere íeaeek, dolgozom -okai, nagyon > ,i<át, föláldozom isszos erőmet, osekély tudásomat, hogy nttlMmom legyen: egy kis meleg, puha feszek és olt eev minden őrőmőmlten és bánatomban osztozó, szerető feleség várion . . , Itt ii.egkeidezlein az öreget: — Mondja csuk, 1'iőrián bátyám, méri nein házasodott meg kigyelined'.' Ahol aiinvi jószág VSO | annyi ember szant-vul, mini kigyebnednei, ott igazán kellene am eey gondos feleségnek lenni ! Meg most is akadna nem egy leány, aki szívesen jolillC. — Nem lehat, már nem lehet. - inoiidja rezignáltán nz öreg, — vén ember vagyok, napayugtáig mo-t már csak megmaradok ilyen érvének, ilyen elhagyatottnak, akinek assz.oiivi kéz nem liroitotta le homlokáról a redői . . . Hadd marad' on már esak minden ugy, amint van. Elhallgatott • a pohár utau nyúlt. A Balatonról ismét hallatszott eey hoatsas tartó iianás s az. öreg Bek! Flóriánnak Ilyenkor mindig szenvedővé Vált az sresS s némaság ult az ajakára. Most mii nem kérdeztem többet. Végig simította a kominkat s tovább beszélt — Nem mondtam meg el senkinek, de nem is kérdezte senki, mert nem mertek megkérdezni. Maga bsz az első, aki maghallja tőlem . . . Uegi történet, de mindennap eszembe jut és mindenuan sírni szerelnék, mert hát uramöcsém, boldogok, akik sirui tudnák: enyhül a fájdalmuk tőle. Nekem mm