Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-11-24

M • g j e 1 e n i li mind e rj * a s á r tt a |> Szerkesztőség és kiadóhivatal tioldherg < i villi» j .•i|irkercsl;c,lése. 1-7,-té, SS ÍU „zám HirJctésuket egy czsct

r szerint felvesz a kia.lóhivniai A városház kérdése. ii. Igy maradna a város hivatalainak elhelyezésére ős pedig kényelmes és bű elhelyezésére ;i/. e:gész első és második emelet, sőt tahin az udvari rés* beu levő helyiségek is a rendőrség részére. Természetesen tervrajzok tiélkUl. teljes képéi uem nyújthatjuk magának az épületnek, de hozzávetőlegesen bátran állíthatjuk, bogy az ajánlott módon hozzájuthatna n város, egy minden tekintetben megfelelő, modern ós célszerű városházához. Mielőtt még elmondanék más egyéb előnyeit az általunk,javasolt tervnek, tegyünk egy kis számítást, mely reális alapon is igazolja javaslatunk megállbat óságát. A kávéház és étterem évibórősszege a legkisebb számítás szerint lenne 9ÜÜU K :\ bolthelyiség átlag 800 K-val 2400 K A mostani városházinak a háta. /. téri felügyelőség részére átengedett helyiségek, továbbá más lakhelyiségek és üzletek utáni évi bérősszeg i4 lakás 1 bolthelyiség. J 9600 K összeséé 20.000 K Ez összeg valószínűleg teljesen fedezné a felveendő kölcsön, kamat és TÁRCA, Xis/aki nóták. i. Kis lány, eszem a szentedéi, Oyere, szert ssél engemet Virágom.' Gyere, légy a: én szeretöm, Maja megtartom az esküvőm A nyáron. Nem hiszek én a szavának. Ugy sem leszek én magának A párja. Hejh. mert mint ajéle csikós Kelmed igen válogatós A lányba. II. Bodri kutyám kerüld meg a nyájat Hadd veszem elö a furulyámat. Hadd keressem meg a keszkenőmet Hadd siratom el u szeretőmet. I*'"iiiuiikiturs: B A HÓDI GÉZA. .V szerkesztésért felelős laptitlajilonos: A GOLDHEKG GYULA > tőketörlesztés évi összegét, föltéve, bőgj '")-!),, -tüll magasabb fkainál uem volna Mászrészt olyan káVi házal és éttermei (tehát nem korcsmát)* értünk, melyek i pápai intelligens publikumnak államié találkozó helyévé lennének. N'tini vitatjuk, hogy talán számiul síink nem egészen éeátis bázison lek szik. de aki a számításunknak ellen ke Z'"»jéi tudja bizonyitajpi, szívesen meg hallgatjuk érveit ég megfontolás alá vesszük számításait \m. harsak meg közelítőleg is bír v. latnelyes csekélj alappal a számitásu tk, mindenesein kell, hogy azzal komoí.an foglalkozzanak mindazon személyi tényezők, akik i város kényszerhelyzet lót és az okvetetlenül megoldandó kérdés föltétlenül nagj (ontosságál szem elé i tartják és akiknek a város vezetési i kezükben van, .Most pedig ;itiér iniv javasolt tervünknek a városra messze kiható előnyeire. Azt. hogy a szűk utcának meg

1 nagyobbitása föltétlenül szükséges, mái i s- kéli, hogy MÍÍ#goznÖsuk. men hiszen maga a városi tanács i^> közveszélyesnek mondta ki a szük utcát, síit, ha jól tmljnk. a képviselőtestület ifi ilyennek nyilvánította. Tehát tervünkké] e kérdés is meg volna oldVa. Azon bau a városházának az említeti terUletre való építésével egv ujabb kereskedelmi gócpontot teremtenénk Tett sirom piros keszkenőmet Siratom a kedves szeretőmet. Az angyalát a gőzkocsijanak: Mért vitte el Pestre szobalánynak. Koszeghy Ákos A nöi szépségről. — A "I* á |. I i I. a JI 'i k- eredeti tár •• á j a. — Irta Molnár Gyula, 'folyt, és véjfc.i Al aralnai elborzadt, eliszonyodott volna ettől a kis nixlit'il. < > s/ivéhcz méltónak esak a hatalma- aranvn, mcginei hetetlen, trabalis nőket t rtjn., l-'.s az indiániist okvetlenül zavarba ejtenék a téliéi fogak, inni mintha tan ismerué azok keletkezési, vagv beszerzési tőrnísiít, őli nem! Hanem esak azért, inert oly fehérek és nem zöldre, pirosra vagy tekéiére tetovállak. A 'művész, a szakértő a/ouban, la figyelmét a bájos szépségre felhivnók, bainiilatteljes elragadtatással tahin azt sóhajtaná: Oh a füle eiinpáit szeretném lefesteni s megőröliiteni, inert az valóban gvonvörii, ilyent még soha életenhen nem láttain !•' l-.l"li/.,ti-s-l; és hinlelési dijak a lap k i idóhivatalauoz kiildeniliík. lap ara: acéSS évre |3 kei., félévre Ii 1;., nogv edévic .1 le .-ilt-tér soronként 4n lillér. - Kif.ves szám ára .'!!> lill. Ivárosunkban, mely esak emelné a forgalmat és nagy lendülósi adna kereskedelmünknek. Megmoudjuk, hogy miért? A most meguyilotl tCossoth-utca, ahova a postaépület is jön, u forgalmat amúgy is a város déli részére fogja terelni. Több, mint valószínű, hogy a Deák Fereuc utca rövid idő alatt egyik legforgalmasabb utcája Lesz varosunknak kereskedelmi szempontból, ba az utca végére a városháza fölépül és abban az emiitett modem kávéház, étterein és Üzlethelyiségek nyílnak. Tehát bizonyos, hogy egy második kereskedelmi góopont támadna, mely Iösszekötné a Kossutli-utcai, valamint a főtérről a fii-utcan át levezető forgalmat Hogy ez nagy lökést ttdua kereskedelmünk felvirágzásának es ezzel együtt Iparunk fejlődésének, ahhoz jós' tehetség sem szükséges, hogy előre DiegjÓBolhassuk. Másik szempont, mely javaslatunkat ajánlja, az. hogy a városnak törekedni kell arra. liogy jövedelmi forrásokra tegyen szeri. Vámsunknak, úgyszólván alig van oly befektetése, mely számba vehető hasznot hajtana, talán a villáinvilágítást kivéve. A városházának a javasolt helyen való felépítésével, idővel biztos es állandó jövedelmi forrása lenne, ugy a régi. mini az uj városháza bérjövedelme és idővel mindkét ingatlan Talán egyetlen egy kérdésben sincs — leg ven 1 .TI I' l leloinanvos. művészeti, ipari stb annvi ne/I lelterés, htinvi véleménykülönbség, mint a in"i szépség fogalmáról. Ha tekintjük azt az ideált, melvel a mar civilizált európai, képzeletében elő tudott állítani, azt tapasztaljuk, bogy korunknak Igazán s/.ep asszonyin s leányai ettől a képtelettieu felépíteti ideáltól sok tekintetben lényegesen elteinek, de még mkahli latjuk azt, hogy a mi saját ideálunk, — kiuél szebb, jobb, aranyosabb nincs az eges- világon, akit :I jó istenke ezer meg e/ei esztendei gondolkozás után alkotó tehetsege legtis/iabb gyönyörében teremtett — mindig es minden tekintetben sokkal jobban latnaik, mint ez a/ általános, összetákolt ideál Balzac legalább bátran kijelentette, hogy öt egv félig-meddig csinos és takaros párisi no Joliban érdekli, mint I inilói Venus. I>e másreszt i, mily soká kell a művésznek kutatni modell után. ha egyszer eltökéli magában, hogy ideális sz.-p mii alakot fog lefesteni. Ily nettben az egyik láuvkának az orral, a másiknak a szemei, harmadiknak a liajál, negyediknek az ajakát, a/iilan a vallat veszi iiiiutiiiil — és az eredmény mégis az lesz.