Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-11-10

Melyek hivatásuknak töbhé-k,.

v

éshi„. meg ii felelnek. Az mkmutéfi haladásával ..z igéovek is megnagyobbodtak. s..k kisebb segélyesésí alapokkal rendelkező egyesületek a hozzájuk tűzött reményeknek megfelelni nem tudtak i helyüket elfoglalták M oruégoMn tservesett módéra alapokra fekteteti egyesületek. Az iparilag fejtoddtl nyugnti államok i szociális türvényhoaás terén régen megélőitek bennünket. A német birodalom tin milliónyi lakosságának agy IJtöds betegség eg\ harmada baleset ellen, egy negyede rokkantsad, és aggsag ellen van biztosítva küteleaő alánon Közel ö(K) millió inaikat ílsetuek ki évetikiul betegeknek, a bakeaetek áldozatainak, a rokkantaknak «'-s aggoknak. Esett össseghess monknedók 250 millió, a munkások JUH millió és az állani 60 millió markával játul kossá évenként. Eseti óriási szociális müvet a/. ösvegyek éa árvák biztositásával késsülnek kiegéssiteui. Mondanunk is fölösleges, bogy e/.en rengeteg aegélyesésse] gyökeresen megoldották a németek a saegéuy. ügyet. iVnncrisorsságban. Angolhonban s a nyugat többi gazdaságilag erői állainaibaii is kielégitően oldották meg a dolgosé néposstályok beteg-, baleset-, rokkant- és aggkori biztosítását. A fejlődés megkívánta, hogy nálunk is a szociális törvenylio/ás tőrére leniének; ennek folytán a betegsegélyesés éa balesetbistositái kérdései a köselmnltban megoldást nyertek i ez/.el Magyarország a többi müveit állam nyoma ba lépet t. K törvények mérhetetlen sok jól eredményesnek majd ss idők folyamán. A b-gtobb szociális bistositási ág: a rokkant- es aggkori bistositái még eddig meg uent vaiosulliatott sa essél járó óriási anyagi terhek miatt, melyekel es megkíván. Tudjuk, lmgy havsáukban a korra éa a haladásra való tekintettel mar oly intésményekei kellett létesíteni, melyeket a nyugat, országainak a gazdasági fejlődél ugysueson fokán, amelyen Msgyarorsság ma áll. nem keli.tr még létesíteniük és föntsrtaniok. Essel is uehesebb a helyzetünk. Kzért. eddig csak az állatni t is/.-viselők, a Vasutasok, postások és egyéb állami alkalmazottak, a városi, megyei tiastviselÖk és alkalmazottak s részben a magánvállalatok tisstviselői résseeüloek nyugdíjban izolgálatképtelenségük esetéi). A dolgosé társadalom legnagyobb es legszámottevőbb tömege: a kisiparosok, kiskereséllebuu láiic/.vt* a niegsi ininiKUIosel . . . Vagy titkolni mimleiit - elodázni hazug okokból a házasságot .. . K késben arra kénysi'jriieui, hogy a BŐ, aki aaeM odaadással csüngött aaerelmi Ubgyán, most üljön le kóracva melM a varja be a kimondhatatlan végi t. Matild: Borzongva. Amit t>n ut elmondott ... az borzasztó ... s én igazan nem is tudom . . . Andor: Doosásaua meg, kedvesem... Igass vau . . . Miután a vihai eivonult tejünk lelol . . . mar most ostobaság a/.t fejtegetnünk, SOgJ mi lett volun, iia eaakngysa kélön .,. ÍM latja Kn kevallom . . . mikor még BSSB láttam helyzetemet annyira megnyugtatónak... örvény szélén járt .111 . . . Igen, Maliid . . . Ha a/, orvo. szavai arról BA östek volna meg . . . Matild : Ne folytassa. Andor 1 Gyengéden átkarolja Matild derekát a inagaboz vonja, u/.tau melyen SSSSM közé tekint.) Megveteti volna. . Kárhoztatott volna'.' Azzal az ércessel kiéért v»laa ki örök syugvébelyenire, hogy nem helySSSB US« léked test, mikor ketté vágta* a K irdinsi esőméi '•' Matild: Kecskét ve, ttsva shanl Aad«r keblére.) .Ne képzeljen ilyeneket rolnin! Andor: Ali, kedvesem... gyáván ki akar bajai a telelel elöl . . . Kn !>**<ÍiK nem tudok a lelkiismeretemmel megbékülni, amíg nz ' >•• ajkáról nem lialioin. Rogy az a luuslos ttéfet, mely már többe nem lényeget . . . igatságos lelt volna . . . Matild: Áb, ilyenek maguk UoSÓfliaok . . ., kedők. munkásuk, nsptlámnsrh uinosenek buttositva a rokkantság SS aggkor SSOlUOrU idejére. Pedig a kisembereknek van első torban szükségük tamására a sors csapé sei ellen. A muukából kidőltek segítséget keresnek szorultságukban 1 ha azt meg nem találják, kétségbeesnek 1 balsorsok bsu a társadalom ellenségeivé válnak, telve gyűlölettel szidják a fönnálló rendet, mely róluk uetta gondoskodik, őket nem támogatja. A kétségbeesett, uyotnorbajutott ember látása pedig fájdalmat okos minden érső szívnek. Az egyes eu.lier azonban psakís pillanatnyi nyomorából aegitheti ki sseavedő embertanát, azaz — alamizsnát nyújthat neki A utegejándókosott as adományi alfogadja, meg is kössöui, de — szegyenli is, hogy 0, ki életét becsületes munkával töltötte, szerencsétlenségében kénytelen alamizsna) elfogadni. Ks hányatl vannak, kik inkább eben balnak, semhogy kolduljanak 1 ? Az önálló kisiparos, a kiskereskedő helyzete semmivel sem rózsásabb, mint a napi bérért dolgozó munkásé, ha egyszer rokkanttá válik. A mni nehéa időkben vagyont öreg korára alig gyűjthet. A meddig fiatal, erői és egészséges, küzd ,s megkeresi a maga éa csaladja kenyerét, De ha idővel betegség megtöri, rokkant lesz. nem felelhet meg a követelményeknek s a nélkülözés >'s nyomor rémei hozzá is beköszöntéliek. Esen elmélkedésre pedig egy évi jelentés késztetett bennünket, amelyben az orsságos jellegű Magyarországi Munkások Rokkant- cs Xyugilijegyletének vetetöeége számol be működésének eredményéről s amely véletlenül késünkbe kelült. hrdekea olvasmány. Bárkinek ajánlhatjuk saját okulására! Megtudjuk belőle, bogy mí magyarok korántsem vagyunk oly szegények és elhagyatottak a rokkant- es aggkori biztosítás terén, mini azt eddig hittük. Bőt! Bátran állíthatjuk Immár, hogy a magyar paun kasok .zen önkéntes belépés alapján aserveset! egyesülete a magyar elmét dicséri, annyira, hogy a külföldön csak kötelező alapon tudtak ily rövid idő alatt nagyobb Eredményekéi elérni, az önkéntes belépés alapján ez selnd sem volt lehetséges. Szíves olvasóinkat bis ínyára érdekelni fogja, lm rövidesen ismertetjük az egyesület történetét s amelyből megállapíthatják, mily bámulatos likereket tud SS emberi akarat es kitariás elérni Az egyletei 1898-bma alakította meg íu lelkes magyar munkás Budapesten. Az • cél Töprengenek . . . Kutatnak akkor is, ha arra senuui laükság . • • l>c mi KOSOM van nekem a s/uiiISédboS, akinek a haza ég . . . Mért gyötörjön az 1 borzasztó prohicuia, bogy nem kötelessége-e incgnenteni a szunnyadó családot, alvó hitvest éa ryermekel . . . habar e/alatt rászakad is a tető . . . Andor: Igen . . . Igen . . . de a nö éa a [yen—kak BMg Volnának SSantva . . . 9 azonkívül 1 te kepbeszeded lein is talál . . . Mert hisz a elli is iiieuekulliéi . . . Holott itl ... Matild: Nos -- igsaad van . . . Kz SS eset nívósabb . . . Ugv t(lIiC<ittad tél onkeiiyiileg, — logv ne maradjon ut a menekülésre . . . Ki/aital sinden lehetőségei arra nézve, hogy valami jobbra orduijoii . . . Problémád . . . BssranaaéN probéass • • A megoldás, . . . nos igen! BoTSSSBté, . . Sem tudok ci.iie mondani . . . 1 te engedd, hogv átyoit bontsak reá ... és soha . . . soha ne aiaaéljflsk többé rőls 11. jelenet. (Méiev Andornál. A falak köiail kényvszekények vastag fulisnsokksl telerakva. As/.tal, aaék s kereveten könyvek lievemek aásaassét. Kjl'él van. Indor lámpa melleit íróasztalánál ül és ir. Majd lefejesi a levelet s bepecsételve asztalra helve/.i. latsat kinyitja asztaltiókjár, mélyítői töitötl revoi•ert vesz elö. Lelki nyugalommal áll a tükör elé a fegyver osövét halántékának irányozta. Egy ördules s Andor holtan terül el a padlőaaton, _ • eV lebeget szemük előtt, hogy szerény keresetű embertársaiknak állandó aegétyl biztosítsanak. hogv ha gyógyíthatatlan bdegség, baleset vagy agg koruk niiati szakmájukban munka- és kere•etképteleuekké válnak 1 ezzel megóvják Okel a kolduldulás lealázó szégyenétől. Tis éven át senkinek s,.

m adtak tégelyt, ez idő alatt dolgoztak és gyűjtőitek a seg.-lve. zési alapot. 1906 bsn kezdték meg a rokkant ik segélyeséséi • azóta I

1 t év alatt 242 rokkantnak, (i.'i árvának és számos özvegynek több mint ! 170.000 korona segélyt fizettek ki. Nincs is a világon még egy oly nyugdijintésmény, mely sa I 1 ~/A. heti 30 fe II. otst. heti 24 éa a III oszt. heti 80 tiller tagsági dij mellett már tiz évi tagság betöltése után, rokkant tagjainak nz I. oszt.-ban heti 8.40 évi 486 K M) 1 . a II. osstbau heti9*80 i% 1 506 K 110 t.. I III. oszt -ban heti 11*90 évi Iiis Ív 80 f) rokkantsegélyt. 40 évi tagság man pedig hetenkéni ÍJ. II illetve 17 korona nyugdijt adna. A nyugdíj 4M évi tagság betöltése után mindenkinek jár, tekintet nélkül ara, hogy munkaképes-e vagy sem. Az eilialt segélyre jogosult tagok árvái 14 évea korukig neveltetési járulékban részesülnek. Ita árvák nem maradnak bátra, SS özvegy végkielégítést kap. Az egylet még ott is gyakorolja a humanitás:, hol erre alapszabályok nem kötelesek. Igv a köspoutnál és minden ftókpénstártiál van külön segélyez-sí alap, melyből |)|y elhalt tagok hátramaradottal részesülnek segélyben, kik a jogosultságoi halálukig el nem érték. Az önzetlen buzgóságunk, a lelkiismeretességnek példás megnyilatkozását látjuk az egylet Vezetésében is. melynek bámulatos eredmények köszönhetők. Az egyletnek bodapesten van a központi irodája, vidéken aduig 172 fiókpénztára van, összesen 54.000 fizető, számos pártoló és alapító taggal. Az egylet köshassuu működéséi a kereskedelmi kormány is elismerte 1 1907-től jkezdve éti ötezer korona állami támogatásban részesíti. A közhatóságok, a sajtó, a papság, a tanítóság, ss ipartestületek! számos gyáros él emberbarát erkölcsi és anyagi tátnogstáabnn réssesitik. A mim kasdók közül számosan munkásaik helyett az illetéket egészen vagy részben tizetik. Varosok, községek, inti tétek alkalmazottaikat beíratták. A vagyonkezelés kifogástalan. Ilavoiikint Hivatalos Köslönyl adnak ki. melyben nyilvánosali elszámoljak a bevételeket és kiadásukat. Az egyletnek jelenleg 2 millió S<S0 ezer korona vagyona Van, mely állami értékpapírokban, készpénzben és a budapesti egyleti házban vall teljesen biztos alapúkon elhelyesve. Az egyletei a Budapesten most záródó nemzetközi ba b-set ügyi, iparegészségügy i és munkás jóiét i kiállításon egyik legnagyobb dijjal, az állami aranyéremmel tüntették ki. ezzel is elismerve köshassuu voltát, * Kzt. az eg\ letet ajánljuk helybeli iparosaink és munkásaink figyelmébe, valóban bumáuus, minden politikától, felekeasiti és nemsetiségi kérdéstol távol álló, tisztán jótékony cóijait megvalósítani törekvő intézmény, mely a magyar munkások cs iparosok dicsőséges alkotása. Törekedjünk mindannyian arra. hogy ez az egylet nálunk is meghonosodjék. Iratkozzék be az egyesületbe az iparos, a kereskedő, a segél, a tanone : írassa be mindenki a teleségét. 14 éven fölüli gyermekeit, ha fiaetet ellenében inunkat végesnek. Irat kőzzék be a töldmunkás, a nspesámos, a gazda s ásóknak dolgozó családtagjai; a tisztv iseló, napidíjas, gyakornok, hivatalszolga s általában mindenki, ki tizetés ellenében munkát véges, A kedvesményes beiratási dij csak 1 K •_'() t. Mindnyájan mnukások vagyunk, akár szerszámmal, akár szellemi munkával keressük meg mindennapi kenyerünket. A munkás éa iparos keze-lába. a szellemi munkás agya elgvöngül illővel, rokkanttá válik. Ks akkor élénkbe tolul