Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-09-15

határán belül, .»tt. u|,.,l „,.. telteti, lm _'ID ÍJ.' Imidig, da csak legfeljel b •_'( K i írtig holdanként j birtokol vehessen No, azt hiaz.-ui, ea( mindenki ssiveaen I megengedi, de kogy ezt azok csakugyan meg ia tehették, aldioz már egyéb i- kellene, és pedig az, hogy az ilynemű ada*-vételekel elsősorban az állam tegye lehetővé, még pedig agy, hogy mindenekelőtt teljes hiaouyitékit szerezne meg annak, hogy a ve\o az-e, aki ilynemű vételre jogosított, vagy érd Kziitán aa arm hivatott szakértőivel becsültease meg u venni| aaéndékolt birtokot, hogy annak vételára tem.mil körülmények között nagyobb ite legyen, mint a becsértéke, ha azntén n vevő érdemes éa aa állam beealéae tzeiini a vételár a valódi l«eeaértéknek ígaaán megtelel, akkor a vételárért a W/vŐ mellett, i tetve a megveti tóid mellet*, vállalj.,11 kezességet az állam másodskoi edig a társadalom tegye lelte-. lővé a takarékpénztárak éa pénsintésetek utján, hogy az ILY módosatokkal létrejött ós teljes értékű kötvények ollón,bon adják az egésa vételért kölcsönként a megvett birtokra e|sö hely.-ií vaió liekebelezésre, legalább ölt évi amortizációi a. Az adás-vétel után járó százalékot p^dig engedje meg az állam izintén hoasan törlesztésekben h tisetni. Végül legyen megengedve bármely néven lekötött birtok ezidö-zcrinti jogtulajdonosának, aki tizeser holduál többe] rendelkenik, hogy bírtok'

ES,• bármely részéből, amely c célnak leginkább megtelel, ezer holdat azonos feltételek melleM eladhasson, N.M. mondáim, hogy csekélynek látásé az áld.zat ily módozatok mellett is. de aemmi" esetre sem oly nagy, mii az adott körülmények kö./.:' meglenni ne lehetne, meri még akk i is, !: i ez.-!: művelet osak közönséges adás-vétel, eltekintve még az állami kezességtől is. aemmitele veszteséggel nem volna összekötve, sem az állam, sem a társadalom külön • célra eaaaeadott nem valami nagy pénzáld isatát, vagj ajándékai nem igényebié, Pénzzel fiaeste mag n földet az. aki azt bírni akarja, csak ne kéta seres árért a apekulációnak azért, hogy as már azt hitelbe is adja. A legszigorúbb számítás szerint ia veszteséggel alig járhai a kezesség. De nézzük un az, •miért az államnak kezességet kellene vállalnia Saját édes hazánk soha ei nem pnastitható, el hál ni teritékről gondoskodni. Mert SaskA'y barátunk Bt nem eresztjük .1111 al ! - Oh, a v

iliio.it se ' Megindult a beaséd arja. Saakőy AL beszélte, mit csinált, liol, merre járt at utolsó két év alatt. - OnÖk ketten ezaiatl persze gerlék módjára turbékoltak itthoní — Oh, mi egész, viaazavoaultan eltünk mondd az asszony — Az en uram nem szereti a zajos társaságot, Ugy-e édes fiam? UgJ van, drágáin — Mondja csak Saskőy szolt újból az. aaariltlT maga meg mindig nem akai megházasodni ? — Meg nem találtain la az. igazára telelte a VENDÉG — DE a/.t hiszem, most rat il i i a helyes útra. amely az igazihoz, log veze. . különben a PÉLDI VÖM. Az ónok boldogságát iáivá, a BŐTÜLÉSI KEDVEM MEGTÍZSZEREZŐDÖTT. Tíz óra tele járhatott az. Idő, ami Seekőy blieslizni kezdett. A kertajtóig KISELTEL;. Amiloir visszateltek a verandára, i. n pillanatig SS I volt. Végül a fi'' '. szólai. meg s a ii.iligja a -zokot'iiul eioe-ebb \.;t: — Ón tehát holnap elhiejyja a liazauiat ! I uília ajtócsapkodás. Néliaiiv per" múlva a veranda süt- volt . . . elli sikka-ztható földje, az a t.ld. amely a Ham á'tai k.'/.esked.tt pénséitéknek, • mir ennek, nini azon él és mozog, amit az CM itt. alapját képezi, és ezt is esak oly ÖSSXe lejéig leszi. > Iliit az V ;il"'d«nii igaz bei's|. zeriut meg is ér. s enné] a vételár nagyob ELLI is LEHEL. Ilogy 100 hokitól _1H) holdig való kitelj, lésü legyen az ily célra megveti birtok, "> ivánj.i a megélhetés téltétlen kelléke éa bog , vevő missziójának, ugy amortiaációa köteli séttaégéiu k becsülettel no gfeletni is bírjon, mi •edig ily hitelművelet i vétel in»\ I •' t 1110 Imidin levesebből SZÍ t ••ni. i kopt .• hui. -.'I K', led.In; Mbbre pedig miudehl ez reális számítás mellet lein lebet SZÜkségS, A iöliluek v.ilo-i becsértékét mindig anim Li.iigi. tiszta jövedelme irányítja, mar pad •gy hold töl.l uian I .(.b.u. uiin: átlag IJ torit iszta jövedelmet asámitairi nem lehet, igy a öldet, ha esak annak -.•'• telárál nem a zsebein izeti ki. vagy unnak jövedelméből megél leni akar. drágábbal, le- isüli, vilgv v.-s/.i ".'I írtnál, az képtelen a törlesztését kölcsönt tizet aa a megélhetéséi abból átlag mindenkor bi tositani. amiből világ bogt azt l(J(i hokin l,e\esebb földből nem is teheti, és 200 forintn Irágábban nem is veheti meg holdaukéul földet. Hogy aktán mint tokozása a vei okszeiü beruházással a jövedelmezőséget, azaz szorgalmától ós befektetésének kamatjától füg Ami még a kezeaségel illeti, feltérh meggyőződésem éé állítom, bogy az ily vétel kén aa adum a kes—get minden rizikó uélk és veszteség kizárása\aI vállalhatja ei. meri löld minden körűin nyel; közöli is megtart a maga valódi becsi . s ha \ ilaki ily ói ból vesz. AZ nem ttzérkedésre VESZI a birtok, hanem meri abból megélni is akar, tehát auu A legfőbb törekvése az kell. hogy legyen, bo| a bildet oly áron is Vegye ált d. In'gy a vétel a becsértéknél nag .l.l> aemmi körülmény kösött ne legyen Azután belefekteti abba szükséges gazdasági felszereiétet, esetlég ; aZIItl, de belefekteti abba összes akni a'ep-j. szorgalmát, m iga • családja I sületéi es ems leit évről-évre nz amortizációval törleszti ann vételárát, amivel a vj' itosság é\*röl-évre api mig a f.id értéke azon arányban emelked amint azt szorgalommal párosult okaaerü mit léssel gondozza az, akt abból családját f

entarte akarja, vagy ha talán lenne is egyeseknél u> lel. hogy az élték nem emelkedik, de a ve'. árnak megfelelő érték akkor sem csökken. Hogy aztán aj ily módozatokkal létrejl adás-vételekhez miad«iu takarékpénztár ós péi intézet megadja az egész vételárnak, azaz valódi becsértéknek megtelelő kölcsön telj ötsaegét, aal hiszen, ea lehet • társadalom le kisebb kötelessége, mert hiszen ma is adják pénsintésetek kölcsöneikel a szokásos forgal becsérték 7li 90jlí erejéig, l nap-nap után h detik a pénzbőséget a kölcsöneik kiadását. » akadt pénaiul ézet, amely a szédök felújításait I hdd asőlöre luxi firt kölcsönt adott. • ugy anakkora darab földre, aminek alap-becsért.' nmaaéná] aeninnvel sem kisebb, de tőbbny még nagyobb is lehet, •Jim forintot ugyanoly kez.sseg mellett, de még annak h jávai is. vesztes.-g leikül megadhatja. Ha akad pénsin Bet, amely a spekulációra c-iuált parcellázás, hoz, alud már a második eladási- illetve véte az eredetinél - legalább a nyereséggel nagyol mégis akkor is adja a vételár í

,'

s-ad rószét k sónként, vagyis legtöbbször ugyanannyit vagy többet, mint az első vételár vo|t. mi ne adhatná az első vételkor a kisebb véte teljes összeget. hiszen a fűk) élték 6 ami előnyéic nem változott azzai. hogy a véte igv felstöktettetett. Hasonló vételek utján lehatna es kellem földhöz kötni es juttatni a munkást is megtel helyeken, 1—20 holdas |old\ételekkel, nagy irt ok testek es gyártelepek mellett, ahol egy ; „ettte a munkaadó és a munkás, a fogyat kai ugyanott kielégltlietuék a termelők, akik viszoiii amazokban biztos vevőiket találhatnák. De síit mindazokon, akik már-már a tönk szóién, talán uzsora peuz-n tartjak len \ cgvonaglásban birtokaikat, hasonló kölosÖUÖh adásával lehetne segít.-m. moly kölcsönökben a nagytőke is megtalálná áldásos működési teret, e-pénzeinek tisztességes elbelyezeae es gyümölCSÖZTETOSÉBOLI illó KNILLHTJÁT. Ili az .-.lein a mai takarékpénztárak ós pónz.iiitezetek ilvueiiiü Intelvállalatba bemenni az íi jelen alapszabályaik és rendszerük mellett talán vonakodnának, ugy nagyon természetes, hogv az. államnak válni kötelességévé egy központtá), '.dán vármegyénkéül egy vagy több fn'.k-n.'ó/eit. | oly nemzeti bankói teremteni, nmekben hazául, ö •-/.••- j.,li'..inó ni lakosai, kis éa nagybirtokosai összeadnák gyümölcsöetetearc [szánt filléreikel es milliójukat éppen ugy. mint ma a takarékpénztárak vagy bankokba gyümölcsöstetésre, ós ,./, nyújtaná ily célra is kölcsöneit, akik itt amellett, hogy jótékonyságot i gyakorolnának, ép oly kamatot is élvezhetnének, j mint bármely más pénzintézettői, es emellett . pénzük bizonyára nein lenne kisebb bistcuaág| ban az állami garancia - felügyelői mellett a j mainál, —- ós igy ezzel a pénz uralma is amint i szabályozva lenne, ép ugv értékesíthető lenne , a mai c

S

ak egyeseket gazdagító osztalék és , nyereség H kőz j i vara is. Ks ha ílv inodoii újra helyreállua a régi falusi kúria, amely ezer .ven át, lm nem is . kizártán, dc mindenesetre leginkább hozzájárult , isánk fentartásáhoa, ismét előállna a sasoeiáliai iák által kívánt az ni fogyasztó erő — amely , után a munkás is fogyaszt bet. De nem . pangna a kereskedés, ipar sem, t a munkásosztály a műnk,i fiein -tiek minden ágazatában - megtaláluá újra az állandó munkaadóját és visszanyerné azon önzetlen irányitóját, aki vele r annyi bal- éa jósaereuoséjében együtt osztozott. »'-ak egy kis jóakarat, i eszel megszűnne az , emberekben a< egymás iránti gyülJltség, • B I • gazdák után elunni jó munkásnép ismét visszatérne az idegenből, vagy legalább meg_ szűnne a kivándorlás éa annak igazi oka. I>o megszűnne talán annyi ezer más dolog is; megszűnne az örökössé vált bivatalhajhás 'ás. protekció vadászat, • a minden téren való . meghnnyászkodáa De inogszüuiio annak is a j lehetősége, bogy hazánk ingatlanait, ariit ma . mar ügynökségek utján ezerive] kínainak, ide. gének vásárolják össze, pedig nkíó a lold, azé az ország. Politikai Vonatkozású előnyei sem lennének . kisebbek, mert jöhet idő, amikor kívánatos ., lehel, egy olyan eros független tábor, akinek a igaz basa szeretete mellett tulajdona is haaájá. nak röge, A nemsetiségekkel nem különben i .sak ezúton küzdhetünk meg sikerrel, j El csak ezek után. amikor már minden . teljesedésbe ineiii, a tulajdonképpeni legelső . lépes után tehetne csak beszélni sokfele egyéb* z tol. mint p. o. az államivá teendő biztosiiásokv rol, melyeknek a ma külföldre vándorolt j<ívedehlle is bőven elégséges lenne helyettesíteni n .. fogyasztási adóik azon résaét, amit a tzegéay n munkásnép fiaat meg stb. stb. He addig . . .! inert mig valakinek önmagának sincs meg az. .. amire feltétlen s/.uksege volna, hasztalan beszél . >s szövetkezik hozzá hasonló szegény lelsegélveT /.csórni, meri a nulla, ha azt milliókkal toksUO, rOZSUk is meg. az mindig csak nulla marad. Hogv pedig a spekulációra osiuált KÖICSÖ_ tnik segélyével máris hová jutottunk, azt hiszem , igazolja a hátunk mögött Való legújabb har, uiinc esztendő, amely éppen elég volt arra, k hogy kiteperje hazánk kíabírtokoaságának keaé, Imi a bildet, kereskedésünket nyerészkedés., változtassa at. auiilgy is gvellge Iparunkat a li s/aibaduak kereszteli iparéval fejlődésében tegye ,, tiinkre. a hazátlanná tegyen annyi munkás kezet. 1, közibűnk auditsa a vallási viaaályokat, a taoom, liziinist. s telő, ha rövid időn nem teremtünk ó-ujra egy anyagilag is teljesen független népet.