Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907
1907-09-15
ha'iiián belül, Ott, ahol »,: teheti, |IMI JIKI kt. kőidig, de csak legieljelib Jüll írtig holdanként birtokot \ ehessen No, azt hiiz.-ui, eal mindenki ssivezeu megengedi, dt bogy ezt uok oaakugyaii meg i» tehessék, ahhoz már egyéb i- kellene, és pedig az. hogy az ilynemű adá*-\ételekéi >•!><"•>,Tlian | az állam tegye lehet,.*,, még pé,||o ugy, hogyI mindenekelőtt teljes bísoii* ité':át szerezze meg annak, h<>pry a vevő a/.-.-, .iki ilynemű vételre] jogosított, vagy ípl s. Ezután »* arra | hivatott szakértőn I I sültesse meg a vett ni szándékolt, birtokot, i, igj annak vételára semmi körülmények köz'••< nagyobb IM legyen, mint a becsértéke, ha azután s ve\érdemea és az állam becslése SZÓIT II a vételár N valódi I sért.'-knek igaza* megtelel, akkor a vételárén a vevő mellett, I lelve a megvett t• >111 mellett, vállaljon kezességet az áiuMU Másodszor pedig a társadalom tegye (ebe* töve :i takarékpénztárak és pénzintözeiek Utján, kogj az ily módosatokkal létrejött és teljes ártékü kötvények ellenében adják az egész vételárt kötetünkéül a megveti birtokra alád helyen való bekebelezésre, legalább 56 éri amortizációi a. Az adás-vétel után járó százalékot pejjo engedje meg aa állam iziutén hosssu törlesztésekben leiizet ui, Végül !'-o_\ f .|i megengedve bármely néven lekötött birtok ezidőszerinti jogtulajdonosának, aki tizeser holdnál többel rendelkezik, bogy birtokteste bármely réssébői, amely e célnak leginkább megtelel, szer holdat aa s feltételek melle!I ,•! nlliassoii. Nei. mondom, Ii gy csekélynek látsz,', az áldozat ily módozatok mellen is. de semmiesetre -"in oly nagy, mit az adod körülmények közön megtenni ne lehetne, meri még akkot is. hí e/.'-n művelet osak közönséges adáa-vétnl, eltekiutve még az állami kezességtől is. semmi* (,',•• veszteséggel nem volna összekötve, sem az állam, sem a l írasd iloin külön e oélra Sssaemlott nem valami nagy pénzáldozatát, vagy ajándékát nem igényelné. Pénzzel fizesse meg a földel uz, aki azt birni akarja, esak ne kétszeres árért a spekulációnak azért, hogy az már a/.! I |l eibe is adja. A legszigorúbb számítás szerint is veszteséggel alig járhat a kezesség. De nézzük tm az. amiéri az ,illámnak kezességei kellene vállalnia, Sajái édes basánk sóba el nem pusztítható, el ii.: an terítékről gondoskodni. Mert Snskőy lierátttnka] nem ctcs/.tjil!. alti el ! — Ob, a világén se ' Megindult a beszéd arja. Seskőy elbeszélte, mit e-mait, bol, merre járt KI utolsó két ev alatt. - Önök ketten ezalatt persse gerlék uiódjára turbékoltak itiboui — Ob, un sasai visszavonultan éltünk in aula az asszony — Az éa urain nem sasfSti a zajos tátrsaaágot. Ugy-e édes fiaté? Ugy van, drágán — Mondja eaak Baaköy ssdlt iíjból as asszony maga még miadig aew akai meghá* sssotlai ? — Meij Bem lalailam ra BS igazira - feleli* a vendég — de azt hisssm, most rat il te a hehres útra. amely az igasihoz tog veséi . Kub.n• ben a példt vonz. Az önök boldogságai látva, i II iafibtai kedvem inegti/szere/.iidött. Tiz óra felé járbatutt aa idő, ami Saakőj buesusai kezdett. A kertajtóig kisérték. Amikor rlaasaiértsh a verandára, n b pillanatig saöml volt. Végfii a U\ '. seólali meg i a baagja • •swkoHasfl érdesebb volt: — 1 In tehát holii.i|> die vja a hazamat! I lána ajlöesapkoda'". Nebattv pere tniilva a veranda sfifc volt . . lein sikkasztható földje, az a fdd. amely NI Ham a'tai kezeskedett péuaértéknek, s minlennek, ami azon ,'l es uhosog, n mi t aa >>A art. alapját képezi, ás ed is osak oly Összeg rejeig teszi, amit az valóban igaz becsiéi aeríut meg is ér. s ennél « vételár nagyold le'il is lebet. Hogy írni hokitól _'iiti holdi- való kitérje* lésü legyen az ily célra megvett Idrtok, asi .tvánj.i a megélbeCés feltétlen kelléke és hogv i vevő missziójának, ugy amortizációs kötele Kéltségének becsülettel megtelelni is bírjon, mái ledig ily hitel műveleti vétel !1.»M lOOholdná cevesebből azi tenni képtelen, JiHI holdna öbbre pedig inhidebhez reáhs •zámitás luelletl nem lehet szükség*. A földnek vall i becsértékét mindig annál itlagos tiszta joveih'lnie irányítja, mar pedíj Ig3 Imid f..|d után ' ibbet, nun átlag ÍJ t'orin liszta jövedelmet üaáinitaui nem LOHET, igy ak trddel. ba csak unnak ••lara' nőin ,i BSebébii lizeti ki. vagy annak jövedelméből megéln nem akar. drágábban becsüli, vagy veszi Jtl trtnál. az kéntelen a törlesztéséé kölcsönt Szeti és H megélhetéséi abból átlag mindenkor bia tositani. amiből viei:, •-. bog] azt 11HI holdn* kevesebb tőidből nem i- teheti, és Í00 foriutu* drágábban nem is veheti meg holdanként földet, Hogv az'.ni minr tokozsa a vev i)k>zeiü bernház ástál a jövedelmezőséget, azaz szorgalmától «•» befektetésének kamatjától ittgj Ami méo a kezességet illeti, feltétté meggyőződésem éa állítom, hogy az ily vételi kén az állam a kezességet minden rizikó nélkl é» veszteség kizárásával vállalhatja el, mert föld minden körfiln nyék i.• "• ^."• tr is megtartj a maga valódi becsértékét, s lm valaki ily cé hol vesz. az i.em fizérkeclésre veszt a birtokú hanem meri abból megélni i> akar, tehát anna a legfőbb törekvése kell. bogy legyen, bog a földet oly áron is vegye ált d. bogy i v-é.-.. a becsértéknél nagvobb semmi körítlménye. között ne lagyen Azután belefekteti abba szükséges gazdasági felszerelését, esetleg ép azon. de bel,-léi;:,'!i abba össstes akaratereje szorgalmát, magn családja becsületét és eme lelt évtöl-évie az ainoi I i/a.'ii'n al törleszti .ililia vételárát, amivel a szavatosság évről-évre apa. míg a fold értéké azon arányban euielkedil amint azt szorgalommal párosult okszerű mivi leesel gondozza az, aki abból családját tentartat akarja, va^v ha talán lenne is egyeseknél kivi tel, hogy az értek nem emelkedik, de a véts árnak megfelelő érték akkor sem csökken. Hogy aztán a/, ily módozatokkal létrejö adás-vételekhez mindMi takarékpénztár és pén. intézet megadja az egész vételárnak, azaz valódi becsértéknek megfelelő kölcsön telj. Összegét, azt hiszem .•/. tehet a társadalom le) kisebb kötelessége, mert hiszen ma is adják pénziutézetek kölcsöneiket a szokásos torgali becsérték "II !HI''« erejéig, s na|i-na|i titán hi detik a péuzbőségel • kölcsöneik kiadását. • i akadt pénsiutéset, amely a szőlők fklujitáaihi 1 h ild sz.o',,,.,. IIHHI irt kölcsönt adott, Bf agi snakkora darab földre, aminők alap-becsértél araszénál semmivel mm kisebb, DE többnyi még nagyobb is LEHET. 200 forintol ngyanolyi keiesaeg mellett, DE még annak b jávai is. Veszteség nélkül megadhatja. Ha akad pénzint ZE'. amely a spektlláeióra esinált parcidlazás,, hoz. ahol már a második eladási- illetve vétel az eredetinél — legalább a nyereséggel nagyol, mégis akkor is adja a vételár '/g-sd részét kö •.önként, vagyis legtöbbssöt ugyanannyit vagy TÖBBET, mini az <DSO véielár volt. n.IÉ ne adhatná az első vételkor n kisebb VETÉL TELJES Oasiegét, hiszen a född értéke amn előnyére nem változó:* azzal, hogy a vétel igv felesőktettetett. Hasonló vételek utján lehatna és kellene földhöz kötni ES juttatni a munkást IS megfels helyeken, I — 30 holdas földvételekkel, nagyol irtoktesteh es gyártelepek mellett, ahol egyii I, étne a munkaadó és i munkás, » fbgyasi kai ugyanott kielégíthetnék a téinnlok. akik viszont amazokban bistos vevőiket találhatnák. !>• sut miudsaokon, akik már-már a tö>uk szélén, talán uzsora pénsetl tartjak leit v ég" vonngláaban birtokaikat, hasonló kölcsönök adásával lehetne segíteni, mely kölcsönökben a nagytőke is megtalálná áldásos működési terét. ~ pénzeinek tisztességes elhelyezése és gyftmöl* csöstetésében ILLŐ kamatját, III azonban a mai takarékpénztárak és pénzintézetek ilyuenifi hitelváltalatba bemenni iz. o jelen Hlapszabályaik éa reudsseruk mellett talán VOUAKODUÁNAK. Ugy nagyon természetes, hogy az államnak válni KÖTELESSÉGÉVÉ egy k'"./.p mltal. talán \ ;.i iio-gy énként egy vagy több fiók-intézette] oly uemzetí bankói teremteni, amelyben basánk összes jobbmódo lakosai, kis és nagybirtokosai összeadnák gyümülosöztetésre -.z.mt tilléieikét es milliójnkal épjien ugy. mint ma a takarékpénztárak vagy bankokba gyttmölcsöstetésre, és ez nyújtaná ily célra is kölcsöneit, akik itt amellett, hogy jótékonyságot gyakorolnának, ép olj kamatot is élvezhetnének, mint bármely más pénzintézettől, és emellett pénzük bizonyára nem lenne kisebb biztonságban az állana garancia és felügyelet mellett a mainál, - - és igv eszel a pénz uralma is amint -z.ihalvozv i lenné, é,, ugy értékesíthető lenne a mai oaák egyeseket gazdagító osxtslék és nyereség -.< köz javára is. Ks ha ily módou ujni helyreállna a régi falusi kúria, amely eser éven á:. ha nem is kizártán, de mindenesetre leginkább hozzájárult hazánk fentartásáhos, isméi etőáilns a KZociáUsták által kivánt n/.ou logyasstéi erő -- amely után a munkás is fogyasztó lebet.. De nem pangna a kereskedés, az ipar -••in. •> a munkásosztály a munka nemének minden ágazatában megtalálná újra a/ állandó munkaadóját és visszanyerné azon öuzetlen irányitóját, aki vele mi vi b:\l- és jósserencaéjében együtt onstozott. i'-ak egy kis jóakarat, • ••z. , ., , | megszűnne az emberekben aa egymás iránti gyfilaitség, s a jo gazdák után elmen) jó munkásnép ismét visszatérne az idegenből, vagy legalább meg. szünue a kivándorlás és annak igazi oka. 1 ••• megszűnne tahin annyi ezer más dolog is: megszűnne az örökössé valt hivatalfaajhá-'ás. protekció vadászat, s s minden téren való . meghuuyászkoilás l»e inégsz.ünm annak 1» a I lehetősége, bogy hazunk ingatlanait, amit ma . mar ügynökségek utján eserivel kínálnak, ide* . gének vásárolják ö.SSZÉ. pedig aki,' a Pdd, azé az OTSSág. Politikai vonatkozású előnyei sem lennének . kisebbek, mert jöhet idő, amikor kívánatos i lehet, egy olyan erős ós lűggetleu tábor, akinek . igaz hazaszeretete mellett tulajdona is haaájá . nők röge, A nemzetiségekkel nem különben l esak ezúton küzdhetünk meg sikerrel, j F.s .sak snk Utan. amikor már minden . teljesedésbe ment. il t ul;ljdoukép|>euÍ legelső , lépés tltáll lehetne rsak beszélni Sokfele ,-gy/éli, rol. mint p. o. az államivá teendő biztosítások* tol, melyeknek a ma külföldre vándorolt jöve. delme is bőven elégséges lenne helyettesíteni n . fogyasztási adok azon részét, amit a szegény I muukásnep tizet meg stb. stb. De addig . . .! inéit inig Valakinek önmagának sínes meg az. . amire teltétlen szüksége Volna, hasztalan beszél . os szövetkezik hozzá hasonló szegény felsegelyer Zésérol, mert ii nulla, ha azt milliókkal sokszorozzuk is Illeg, az mindig esak nulla marad. Hogy [ledig a Spekulációra csinált sölcso_ mik segélyévid maris hovaju'ofI unk, azt hiszem , igazolja a hátunk mögött \ alo legújabb har, tiiiii>' ssstendö, amely éppen slég volt arm, Ii hogy kiteperjje hazánk kisburtokosságánab beste** , bői ii földet, kereakedésüuket nyerésskedéasé változtass^ át, amúgy is gyenge iparunkat a , isabadnak keresstell iparéval fvulődéáében tegjrs , t.'mkre. s hazátlanná tegyen annyi munkás kezet. , közibünk zúdítsa a vallási viszályokat, a ssocm* t tizmust, s l-l,,, ha rövid időn nem teremtünk ó-ujm egy anyagilag i« t.djeseii független népet.
