Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-07-14

talánná és lakbérleti szabályzatunk különben helyes intézkedése, (4. §.) hogy a bérlet legalább egy évig tartson, illuzioriussá válik A lakbérleti szabályzat 16. §-a arról ?iz esetről intézkedik, ha a bérbeadó a lakást néni adja át használható állapotban, de a nehézkes és drága bírói szemlét teszi a bérlő kötelességévé, holott erre a közigazgatási, hatósági, vagy rendőri szemle sokkal hivatottal)!), olcsóbb és gyorsabb lenne. Arról pedig mit sem szid a lakbérleti szabályzat, ha a béreli helyiség a bérlet tartama alatt a rendes használat folytán idővel basználhatlun állapotba jut. például, ha a tető iiis>z lesz és a lakásba befolyik az eső, amire akárhány eset fordult már elii. vagj ha a bérbeadó a használ* hatlanná vált tűzhely, kályha helyett mást nein állit. ll.Veli gyakori esetek örökös perpatvarok, pereskedések forrását képezik, holott a lakbérleti szabályzatnak erről kifejezetten rendelkeznie kellene ugyanúgy, mintha a bérbeadó használhattad állapotban adja át a lakást, vagyis a bérlő hatósági szemle után. a bérbeadó költségére, ezen hiányokat helyreállítani jogosult legyen. Fel kellene venni azon rendelkezést, hogy a ..bázinr" a berlö lakasál nicl\ esetekben jogosult megtekintem meri akárhány háziúr és asszony minden o|< nélkül minduntalan betolakodik bérlője lakásába, azt otthonában, foglal kozásábau, családi ut ugaImában a leg boszautóbb módos háborgatja, pedi£ Jiilajdonkéjien a lakó az ur. inert < lizet és ennek lejében az ő lakása: at ö vára ! Itt vannak azután modern intéz menyeink: a vízvezeték, a villámot világítás, ezekre is ki kellene terjesz kednie a lakbérleti szabályzatnak ; kinéaésfi a-s/..ny jön. lioinycdt hattal, lassan ÜM I BBttttS nyög a neki oly nehéznek tetsző, étele kosát berke alatt, Melyei a karián cipel. Oldalt, a tagiérakáaeel Ztelkssbsa, a/, éltük sima tai.UI. a napsaivá-, lényében, két, álőh-hic/eii Összetapad! alak sithuettje látásik . . . Az aaaaua véletlenül odapillant, meglátja, megressea i megáll . . . (il)an i-iiu-l• >H neki annak a két nlakna árnyéka . . . kivált az egyik . . . A /.tan ategiadal. Mosa már gyorsabban • kiegyenesedve, megy e'öre s mialatt megkerüli •agy táglarakáati odaát a falon, e/.elatt a kél liru gyorsas ssétrebbon s ittea a téglarakás tővébci ••sak az ásttésé, nyujtoakodé tértit találja. Az emlier esak ugy félszemmel né/, u a-s/.onyra s esak alig leid annak köszöntésére. A as-z.onv is liang nélkül, szótlan Imntja ki a kusii tartalmát, fehér abrossi terít egy köre, a icrii a - eleiic teesi az ételt. Az tan ö is leiil, távolabb tilrkésaő pillantásokkal lel a/, udvart, liui a léi areái nézi. Odaát, az állasuk alatt heverő munkásé vihognak, Hangos, guayos megjegyzésekkel pietai tanuk az asszony felé . . Az asszony hallja, érti billgat. Büszkeségében, ugy les/., mintha nem lia lana, <i• • tinlja es latja akarutlannl is. hogv ró beszélnek, öt nevetik . . , A féri essik, Joizíi étvágygyal, mnkda kan: lazza a/, était s csak ugy, cg-vgy eltévcll pillái tiíssal ne/, a/ asszony arcára. Látja azon bánáti a féltékenységet s a töprengést, hálja es bosziis (beadó és bérlő viszonyát illetőleg, re nézve a szakközegek bevonásával [lene megállapítani a szabályokat, •rt ez a kérdés szintén szabályozást •nyel. épugy mint a kéményseprés, kihordás stb., amelyekről a 17. §. idelkezik. A fölsorolt hiányok okvetlen he-1 •sbbitést. illetve pótlást igényelnek, megvagyunk győződve arról, hogy felszólalásunk folytán az ügy a képlelőtestület elé kerül, még számos igszivlelni való helyes indítvány látna pvilágot. Mi csak a legtöbbször pana>lt sérelmeket és hiányokat emiitettük, lesz tehát ezen jelentékeny és nagyon közérdekű dologgal foglalkozni, mert rosunkban egyte több bérház épül így hovatovább égetőbbé, kónyszeriibé lesznek a javasolt intézkedések. -SSA nök választójoga. Valóban nehéz kérdés. De esak abbéi a mpontiiól, UOgy még ina is, a XX-ik szazadban, lesen tudják az emberek magukat ab'..a bi leI/elni, hogy a nők egyenjogúak legyenek a térikéi. Hogy a mik A küzdőtéren felvegyék a cot I- hogy beieaodortaasaash a reália élet galagál.a. Mindenesetre osoil natos fejlődésen meni at • /ázadokon keresztül I nök állasa a csalidban, AL sadaloiiiban, a/, élet kűlonbő/.ó visz.OIIV lataihan régi népeknél a nö csak rabszolga volt, vagy k a bástartásnak egy szükséges nsaki'nti. melyei kiilozui nem lehetett lia, parancsolója volt a i, aki élete-halála TOLULT rendelkezett es nem toZotl szamot adni .v akinek érette. A zsidóknál jn. lak elös/ö." a nök jobb sba és helyzetbe .Mar I nibeis/.ainba Vették et Megbeesfilték bennük a feleseget, az aayát. .ÖLI mar érdemes volt küsdew, dolgozni, smnai I Jákob históriája ia bisonyitja, aki kétszer héi •.TI ndeig szolgait Lábáénál Ha eb elért. De ssert g adudig alárendeli állapotbea voltak a nök rba a legnagyobb I•s/.leletben is részesüllek. A kereszténység tcijeibsével a Iliknek inal éri nem .-/.ói Miért hallgat már ... kiabáljon ÍTKOSÓDJOA . . . üsse, dobja meg valamivel, . . äsen mindest a szemére . .. ugv . . . ugyl . . (kiHT SStán in.ir máskép volna. Tinlna legalább gy ó is tud min.lent. Ks nem IS tagadnál Kita .Ina durván, gorombám Beváltana mindent ÖESIN n neki . . . bogy utalja, gyűlöli, undorodik tőle., ogv nem szereti, . . hogy azt a másikai szereti t a rongyos, semmiházi cic.úiv lányt. Azt akol' I-. hazátlan leányi, a mindenki OSELÉDJÉL — (Sere p-t . . . Azt .. . azt, mari teste sima, egészségi» irt isebb a esesse, hajs es Salai, nam oly vén ig, nyomorék. . . Egészea FELHEVÜLVE, kipirulva lázongott maga n s az utolsó szavakat szinte hangosan, elkeSS dvs dobta ki ajkán, A kanalat mérgesen vágta i isárba, BZ edéayek közé és egy leiig ellalotl károm idussal felállt. Felkötötte meszes, dolgozd kóté rét, előkereste szerszámjait s nehéz, súlyos leptek •I •ságiadul! az épület (elé. Az asszony olt guggaít egy kőrakáson | amin férfit menni látta, halkan, szinte félve s/.ól ána: - Laei ! . . . H ebben az egy szóban, benne voll a szegén unka's asszony kincsét féltő, sikongó eedeklési \\ elhagyott boldogtalan lélek könyörgése » eg icrelines, féltékeny asszonyi ssiv, kétségbeesel srgődése . , . S a térti nem hallotta. Tovább ment. Az asszony konyezve nézett utána. I) megei •Itt' gondolatait annak az embernek s hallotta lagyohh szerep jutott, nemcsak a családi életben, lauem a társad a lom bau is. A nőt aar ott látjuk EŰadsai a félti oldalán az eszméért éa hősies vérauiilialált tudnak szenvedni épp oly lelkinagyiággal, mint a férfiak, sőt némelykor bátrabban -s halált inegvelőbbeu. Ezután már a nőt az Idealismus veszi körül !

s nimbusz óvezi. A léi6 meghódol nemcsak a [ellem, szépség elölt, de a finom női lélek eiőlt s Magasabb < szményiségel lát benne és az iránta ,:ilö tisztelet mar bundásig fokozódik. Piedesztálra älneli, hogv benne lássa megvalósulva a tölili ltotlogságOt, az. elet legtöbb öriinieil. Valóban fájd érzés lóghatja el a térti leikél, ha arra gondol, hogy erről a piédeaztálról lerántva kell. hogv lássa azt a/ eszmény kepei. melyet magának alkotott és amelyet a nőben lát megtestesülve. Ha arra gondol, hogv a nó elveszti a nőiesség zománcai, a/, öt körülvevő uimhiis/t. amikor az élet sivár küzileliueibc beledobva, tülekednie, marakodnia kell az anyagias érdekekért. De a haladé kor eszméi romboló lag hatnak az idealizmusra. Az elei küzdelmei ma mar a BŐI is belevonjak abba a forgatagba, amelyben eddig a fértiak harcoltak egyedül > amely harcén kiváltságokat élveztek, hatalmat gyakoroltak és a világesemények intézéseben maguknak kizárólag való uralmat biztosítónak. Koben a karcban, ebben a küzdelemben a nő ma mar részt akar venni, elvezni akarja a kiváltságokat, a batalombaa, uralomban oaatozkoilni kivin es beleszólni akar a világ események intézésébe; az emberi jogokért küzdeni óhajt, in in a térti oldala mellett, naiiein vele egy sorban. Ks immár ott is latjuk a nőket a küzdőtéren mindenütt. Energikusak, mitnaaaseretók, munkai írok. Kitartásuk nagyobb a férfiakénál tülaii többet is tiuluaiiiik alkotni, ha li/.ikai cicink is aranyban állana szellemi képességükkel és nagy akaraterejükkel. Egyenlő jogokat a férfiakkáI, Est követelik. S ezeknek a jogoknak kivívásáéit egyesültök i». De amikor a térti életpályák es hivatások uetöltésere magukat elég erősnek érzik és verseimé kelnek a bullákkal, az országos gondokból is l.iakarjak a ic-zóket venni. 8| iáliSNB a magvai Bőkről írunk, .lói tudjuk, hogy a magyar nó beiyaete egészen ásás volt mindig, iniiit a inas BSIBtZetbélieké. A magvai tör lém-leni bizony ilja, hogy a magyar nők nemcsak jo anyák, aemssak páratlan hitvesek voltak, hanem, ha szükség volt reá, a In/a.-zerelel oltárán végszavakat. . . Eis igazat adott neki. Mit s akar'.'... Véa, nyomnék, e.«ut. . . PsflM . . . e/t tudta is legen. . . Hanem mégis valami eszébe jutott. Ugy BSEhfkeZStt, kegy talán mnst bárom éve meg c.-al,. ez az eiubei máskép I' s/.eii hozza. Mikor azokon a szép, holdlenye- nyári estéken, egvm íshoz simulva, is íját hazának a/, udvarán setiliak. uieuiiyi édes szavakat mondott, főleg mikor valami öie/.cr forintos lakarék-koiivvról is s/ólt, mely ho/.oinanva lesz. a szép kőaás mellé, azóta már rég nu-gette miiidezi a kánya, kocsma — oh, hogy beszélt, cskiido/.iiit örök szerelemről, oiok hűségről akkor ... és most . . . Az asszony nem folytatta gondolatait. Valami élce, fájdalmas km vágott át lelkén, ugv, hogv léljs dalt bélé. Ods leni, • negyven méternyi magas .öhis tetejéről, áthasítva a levegőt, tisztán, inleii es aeoeii s/.allt alá egy dal gúnyos slrof.iji: . . . Szerelem a más urát. Habár az nem is engemet . . . . . . .Más fának, más gyümölcse. Kívánatosabb, édesebb. . . Az asszonyt mintha kigyő csiplc volna meg, ugy érintette a dal. Hogyan V mar gúnyolódik is vele SZ a céda teremtés? Hál ennyire vagyunk mar! fölnézett , mhi fenn a magiisluu. a nappal 'szemben, újból látta annak a két ismerős alaknak i egymáshoz simult árnyait -- - és megindult Bl I állások felé..., — Vakarni felett határoaott magahun, mert ebben a pillanatban arcát, az elkeseredés és ti .s/ll ..ribéri L:! l'fti.tv.tri., InM llnlla ..|