Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-01-06

1<M)7. január ti. Pápai l.ii|iol, 3. gyengéje, ezen a ponton H nemzeti munkábat vagyonban egyelőre jelentékeny kárt tett. N.'in állt meg u munkabérek szabályozásának kérdésénél, hanem szervezeti ereje érzetébei hatalmi kérdést, tóméit s az önálló i parii z.-s sza badságát éa lehetőségét érintette, A vélemények a tekintetben eltérők lebet neli. mi a következőkben jelezzük álláapontuukal Kölcsönösen tiszteletben kell tartani mindéi jogot és érdeket, síit • közérdekkel is össshangbi kell székel hu/ni. A munkásnak természete* joga az. hogy i munka árát megszabja, A munkaadónak termé szetes joga. hogy iparűzése és vállalkozása mód jain nr lehessen i a fenálló törvények védelmé igényM vagya, A munkái részére biztosítani kell. bog; napi kereseteink minimuma annyi legyen, mennyiből magát fent art ja. A munkaadó szamár; is biatositani kell. kogj keresetének minimum annyi tegyen, amennyiből őés családja tisztesé gasen megél, s a harmadik tényeaőnek, a magys iparban fekvő nemz.ti munkának is biltositau kell, hogy legalább itthon versenyképes legyen Mert az élet tőrvénye nem törődik a jogok bar iával, e harc szólamaival és szenvedélyeivel, neu a fenátlo törvényekkel, hanem kérlelhetlenül le ssamol és 3000*révei rakja a „Karpathia* nsz saörnyetegre hetenkint a kivándorlókat, A munkaadónak meg kel] ismerkednie é meg kell barátkoznia a szocializmus lén vegévt és törekvéseivel. A mi ebben az emberi helvze javitásara irányuló, méltányos, kereszt ül viheti valami módon elszámolható, vagy másra átliarit ható elem van. azt tiszteletben kall tartania é jóindulattal bírálnia, A munkásnak nem a nyer erőszak szakító, törő harci szenvedélyével kell munkaadó ellen támadni, hanem a megérteté énjével. Nem ixsbad szem elől tévesztenie nemzeti munka életképességél s e munka báraúl laeréuy képviselőjének, a munkaadó viszouyaina mérlegelését. Ahol a munkás szocializmus maga a liemxeti ipart nem veszi tekintetbe, utt bin; követ el a magyar nemzet, fogalma ala esÖ nag népcsalád érdeke ellen • kihívja üldöző hatalmát ahol pedig az iparfiaöve] hatalmi erőszakoskodás követ, el, az: megalázni es szabad rendelkezésébe gátolni törekszik, ott társodalmilag ellenszert vesse \ alik. Sem egyikre, sem másikra niucs szükség .leim fölhúzta szemöldökeit, vallat voul és DOS táíuHuit ázásáéhoz. Neinsokáza meglehet< - szabályc gödröt Iio/.otl leire. — Mi iesz most? kérdé nyersen. — Mindjárt jön a temetés — leiele flliklől a fasor ieli

; untatva, Lassú, uiiuepelves menet ben közeledtek a gyei uickek, meglehetős összefüggéstelen gyászdalok* seagve. Eloi Laci, ki azalatt liamarosau magár vette anyja féeölőköpenyét, kezében s rögtönző I kereszttel, utána n többiek, komoly areokkal diri gálva Buksit, kedvenc kutyájukat, melyet. S lialot taskocsi elé fogtak. A menet megállt a sir előtl Jenő kíváncsian liajult le a kocsihoz, bugjf szem ágyra vegVC a halottat, testvérei néma rémületéi levette a koosiről a lolvirágzotl kis koporsót. Ot feküdt si kis halott a világoskék selycinpai mii szárnyainak egyike megtörten lógott le, az apf lábak mereven alltak lölfele a görcsösen ÖSRIELLLLTOL ksiBtokksl. A tejecske kissé télre volt konyulvi a szemek uz altetszo kékes szemhéjaktól boritvi A pajkos finnre elkomolyodott, a dacos pin száj szélei megremegtek, két meleg kőnvesepp tti magának utat a lenyes fekete szemekből H folyi le a barna hamvas arcon s onnan reáesoppen halványkék selycinpiirnara. A gyilkos könyvi ahl. zaia lölöit. l'aff! és egy hak loescsanás Egy kan-sufni alakot tükröztet viss/a a kut kisimult visfőIüleV .Teno az, ki egy utolsö pillantást vet gummipiit kaja utált . . . inert a szocializmus igazi eszményei e kártevő 111 kikerülésével is előbbre vihetők. Az államnak, a nemzeti közakaratnak, minthogy saját vérerejérő] van SZÓ, ebben a harcban résen kell lennie és nemzeti ipara érdekeit közgazdasági mozdulataivaj akként kell fedezni.-, hogy mindkét méltányos érdek kíegyeztatésével hasznot hajtó lehessen a világversenyben is a nemzeti gazdasági munka. A jograndaserek és törvények mindig alkalmazkodnak az élet felfogásaihoz és szükségleteihez. Kétségtelen, hogy az emberiség ez ni gondolat viharai es az életbe átvitt harcai következményeikben uj törvényes ruhát igényelnek. K törvényeknek azonban az életből kell kiindulniok, azoknak anyagát, például ipari téren maguknak az iparosoknak kell — változott viszonyaik kitüntetésével - kézre adni. Hogy az iparosok ezt tehessék, sokkal többet kell maguk között, a maguk életbevágó, iparfiső dolgaikkal foglalkozniok, mint eddig tették. A segédmunkások világszerte szervezkedtek, mert az élet harcában gyengébbeknek élezték magukat, mint a munkaadók. Most, azonban a szervezetüknél, rajongó összetartásuknál s fegyelmezett, mindig a közönség célját tekintő munkásságuknál fogva ok az erösebbek, Kost tehát a munkaadókon, az iparosokon a sor, hogy mint gyengébbek ők szervezkedjenek, korántsem olyan harcra, hogy a másik részt letörjék és elnyomják, hanem, hogy a szervezett harcos táborral szemben a maglik -/.elvezetének erejével életérdekeiket megvédelmezzék. Hz a szervezkedés világszerte folyik. Másra is szükséges a szervezet. Arra. hogy szakmabeli iparuk üzésének belső törvényeit az iparosok maguk kőzött megállapítsák és egységesen járjanak el B harmad'!; él deklarssal. a fogyasztóval szemben. Ebben a szervezkedésben derül ki az is, hogy mily köskötelező törvények illeszkedjenek a megváltozott viszonyokra. Valamikor az iparosok maguk szabták meg törvényeikéi a szentesített céhszabályokban. K kezdetleges és szakmánként illeszkedő kis lokális ipartör vényekbe ti sok üdvös melegség rejtezkedett, amit a későbbi hideg ipartőrvények nem tudtak pótolni. Igyekeznünk kell e régies esaládi hagyományokat és sok üdvös belsőségeiket közös társadalmi akarattal modern alakban életre kelteni. Általában az iparosoknak immár sokkai többéi kell a saját ügyeikkel foglalkozniuk, mint idegen közügyekkel es foglalkozásuk fénypont* iául ne a hangzatosság, az elégikus panasz, vagv a büszkén vádaskodó bírálat legyen, hanem a szerény, de biztos két szer-kettő. Ma mai' minden iparos érzi. hogy közös uagv ellenségek állnak kívül a falakon és nem egymás ellen kell folytatni a harcot, hanem a viszonyokban rejlő közös ellenségek ellen. Minden iparágnak keresztül k.dl menni azon a tisztit.', tűzön, mely az őszinte egyetértéshez vezet s melyben az erösebbek példát adnak a gyengébbeknek, hogy kölcsönös lemondással is elo keil mozdítani az együttes érdekek sikerét. Ezen az iitim is apostolokra van szüksége az országnak és az apostol, ki ezen a téren lángra és cselekedetre tudná gyújtani az országot, szintén sokat érdemelne. Addig, amig maguk az apostolok elérkeznek, apostoli munkájukat mindenütt, tigy itt is az ip&roaok élén álló szervezeteknek kell végeaniök. Nagy munka, szép munka, nehéz munka, bel" kell kezdeni mindenütt ! VÁROSI ÜGYEK. Villiiuiviláiritiís a tanonciskolában. A városi tanács ugv tapasztalta, hogv a petróleum hasznalata igen költséges a tanonciskolában. BSeft elhatárolta, hogy a villám világítást fogja bevezettetni. E célból fölhívta a villatutelep vezetőségét, hogy készítsen költségvetést a \ i'.lamvilágitásnak a kereskedelmi es iparostanonc iskola 'helyiségébe való bevezetésére. A Zarka-ble birtok vétele. Több szempontból igen lontos birtokvételi ajánlat fölött tárgyait, a tanáes inult szombati ülésén. Klein .József ugyanis a Zilka-lele birtok egyrés/.éuek megvásárlását ajánlotta föl a \ árusnak. A tanács a városra nézve igen nagyjelentőségűnek mondta ki e birtok megszerzéséi és a képviselőtestületnek ajánlatba is fogja hozni. A birtok tüHtlHl öl kiterjedésű és a tanács azért találja a város erdekében valónak annak megvásárlását, meri közcélokra igen alkalmas. A város végén Pápának alig vau birtoka és városfejlesztési, különösen a gyáripar emelése céljából ez a Vasatmentén fekvő ingatlan igen lontos szolgálatokat tehet. De szüksége \an a városnak e területre temetőhelynek, sot a vágéhid céljaira is igen alkalmas. Miután azonban a bittok ára igen magas, az ajánlattevővel alkudozásba bocsát kozuak. az ingatlannak ,J ölenként olcsóbb és méltányosabb árban való eladása iránt. Megflífjelo cellák. Az elmebetegek megfigyelésére szolgáló cellák, illetőleg épületre, tudvalevőleg a tanács pályázatot hirdetett. Az erw vonalközéi legelőnyösebb ajánlatot Pálfj József építesz adta be, a tanács ez ajánlat elfogadását a képviselőtestületnek javaslatba FOGJA hozni. oly kikóttessel azonban, hogy ajánlattevő az épületnek oly mély alapot készíttessen, amilyen! a v. mérnök, az épület biztonsága szempontjából, kívánni fog, A tanáes tel is hívta az építészt, hogy 3 nap alatl Byilatkozzék, vájjon hajlandó-e a munkát ily kikötés mellett ellöda Ini. Ital mérési részesedés. A veszprémi ni. kit', pénzügy igazgatóság tudatta a várossal, hogy a pénzügyminiszter Pápa város javára az italmérési jövedéki többletből -7.19° K lc_' f. részesedési összeget utalt ki a helybeli kir. adóhivatalnál, A \. tanács utasította a városi pénztárt ez összegnek felvételére. | A TÁRSASÁGBÓL. S A Katii, kör folyó hó 6-án vasárnap d, u. Ii érakor a bencés gimnázium tornatermében felolvasó estélyi rendez a következő műsorral: 1. Dinohra, Kuka V.-től, Zongorán előadja Kriszt .Jenő esp, plébános, — 2. Gfedővár asszonya, Kiss Józseftől. Szavalja Aj er János, — ,'!. A pópa leánya. Irta és (elolvassa. Béri Zsigmond. —- 4. Liszt XI. rapsodia. Zongorán előadja Kertéss tüzella Nem tagok 20 til. belépti díjai tizeinek. S A Leány egy let mi \ isárnap fél 5 órak tartandó ülésén, felolvasást, tart dr, Soheiber Jenő. Szavalattal közreműködnek \\*ei>z Irénke, Schwanz Eteiső. Zenéve] Besch Margit, Hűekkel Seet'raiiz Sándor. A .lokai kui liazieslelye. Mull vasárnap ismét rendezett a kör háziestélyt, melyen szép számú közönség vett részt. A programmpoutok mindegyike igen jó] sikerült FARSANG. FARSANGI NAPTÁR. Január 12-én A Mhsi-kör síinhási sstftfye, l.'i-iia . . . » és társasvaesefa a Qriffben. r.l-eu A lYnitz-tf.vár alkahna/iittjaiuak K'iija . W Sil A Viimskercszt-i'^vlet .Tulipán* estéivé. * A papai Jókai-kör a színház huszonöt éves fennállása alkalmából, a Petőfi-Jókai szobor alap javára 1907. évi január hé. lJ-én es [8-án műkedvelői szinieloadást rendez a következő műsorral: Január lil-éu I. Ünnepi nyitány. SzerZET..' (Játy Zoltán. - EL Prológ, Itta dr. Körös IEndre, szavalja Ólé Sándor. — III. Hódolat Tliáliáuak. Élőkép Uendezi Herz lhivi.1. Alakitjak a műkedvelők. — IV. Megjött a papa! Vígjáték 1 felvonásban. Irta Erdélyi Zoltán. Előadják a műkedvelők. — V. Knekszáin. Előadja Havas tiáborné, zongorán kisen Kiss Vilma. —