Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-06-16

Cégem erre való tekintettel i tanácsnak slőterjesztést tett, melyben a gttrgosaégre való tekintetből a város legexponáltabb részének azonnali csatornázását indítványozta olykép, hogy a csatorna egyelőre csak vizlevezetésre szolgáljon. ESzen csatorna kitorkolása az általános csatornázás vészkiöinlőjéu fog történni, mélynek kiépítése már most e8zközlendő. Mindamellett, bogy eme csatornahálózal a város végleges csatornázásának egy részét fogja képezni, ezen át a fekáliákat vezetni nein szabad s az csakis a viz cs esővíz levezetésére szolgáland, mi által a talajvíz meg fog szűnni. Az utcai csatornába a házakban összegyűlendő viz és esővíz az udvarokon létesítendő aknán át a házi csatornák Segítségével vezettetik, mely házi csatornák az általános csatornázásj elkészülte Után a szennyvizek levezetésére is szolgálnak. A szükségesnek bizonyult csatornázási rész költsége körülbelül 7(* — 80,000 koronára rug, mely összeget mérsékelt kamat mellett a város esetleg4—5 év alaii is kifizetheti A város közegészségére való tekintetből kívánatos volna, ha beadványunk legsürgősebben tárgyalás alá kerülne, mert iia a inegllizatást elnyernénk. ugy azuii helyzetben volnánk. hogy őszig a részbeni csatornázást befejezhetjük. Megjegyezzük, hogy a szükséges csőanyagot Budapestről szállítanánk, mindamellett az eredetileg előirányzott költség- keretén belül mozgunk, bárha a I" évvel ezelőtt készíteti költségvetés árai ugy munkaerő mint anyag tekintetében a mai viszonyoknak nein telelnek meg. Bpugy mint a végleges csatorna-j műre. valamint az emiitett rész csatornájának létesítésére, természetesen a városnak szabadságában áll nyilvános árlejtést kiírni, de nem tudom, a város érdekében van-e hosszadalmas tárgyalásokba bocsájtkoznt. s tekintettel a fertőzött talajvízre, nem-e volna célszerű a tárgyalások mellőzésével azonnal intézkedni. Ha a további munkákat akár egyenes megbízás, akár nyilvános árlejtésen nyernők el, Pápán gépcsőmühelyt állítunk lel. — különösen tízért, mert a munkálat legnagyobb részét a csőhálózat képezi — miáltal szállítási dijakban nein csak mi takarítunk meg. de Pápa városában munkásokat foglalkoztatván, a kereseti összeg egy nagy része az itteni lakosságnak jutna, de figyelemre méltó az is. hogy a házi csatornák a drága kőagyag OSÖvek mellőzésével géppel gyártott sokkal olcsóbb csöveinkkel készülvén, a háztulajdonosok is tetemes megtakarítást érnek el. A „Műszaki Világ" megjegyzésére ugyan nem igen akarok reflektálni, de röviden megjegyzem, hogy mi a várossal nem titokban, hanem nyilvánosan tárgyalunk a mi ajánlatunkat szívességből a városnak semminemű kötelezettsége és anyagi megterhelése nélkül tettük. Mi csöveinkéi ajánlottuk, melyek feltétlenül jók s bog} mások által készíteti csövek megfelelőek-e azi konstatálni nem a mi dolgunk, ezt meg fogja ítélni ama fórum, mely erre hivatva van; egy azonban bizonyos, hogy nem mindig az olcsó a jó, mert a nagy olcsóság leginkább a munka minőségének a rovására rtiegyí Mélocco Pétét. A nemzetközi gazdasági intézet. Kz •••/ hiténél • lpgiijnl.li ídók fejleménye, melyről > magyar kösvéleasény nini seu teljes részletességgel tájékoava, \z ide tartoaó t&rté1907. június lti. nehni előatnányeb • követ kezök. Az 1906. évi budapesti nemzetközi gazda-kongresszusón az északamarikai Egyesült Államokat Laliin David kaliforniai illetőségű, köagaada képviselte. Kz • férfin közvetlen tapasztalásból ismerte a spekulál.-.• knak a maaögazdaaági terniel.'-sre való káros liatásat, mert hiszen sehol sem öltött filyan nagy mérvekéi a gaadaaági termelés rovására való üz'-rkeilés, mint éppen az ö hazájálian. Lubai Dávid mikor a minap itt járt, személyesen közötte magyar ismerőseivel, hogy az 1906-iki nemzetközi koogreaaeason jött arra az eestnere, hogy.egymástól most elszigetelve álló államok mezőgazdasági érdekelt ségének. egy nemzet közi összekötő szerve lét esitessék, a mely hivat ah-s hitelességgel nyilvántartsa és ataonal publikálja a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatokai és hogy a mezőgazdasági érdekeknek egy erős nemzetközi szerve legyen. A nemzetközi mezőgazdasági intézet eszméje tehát Mtldtipesten togant meg. Luliin David hosszasan tárgyalt, minden hivatalos megbízás nélkül u kormányokkal, de a döntő sikert esak 1905-ben az olasz királynál érte el. Viktor Kmaiiuel olasz király ugyanis magáévá lette Ltibin Dávid tervét áa értesítette az akkori olasz kormányt, hogy úz államok képviselőinek részvételévé! óhajtanak az iutáaményt megállapitani, méhnek célja lenne általában: a mezőgazdaság és a mezőgazdasággal foglalkozó nemzetközi védelmek, lehetőleg eg\ séges szabályok szerint. Az olasz kormány megkeresésére azután lill)."). évi június 7-én Kómában nemzetközi értekesiet tartatott, melyen 99állam képviselője veti részt es ezen az értekezleten megállapít itták a nemzetközi mezőgazdasági intézetre vonatkozó nemzetközi egyezményt. Az egyezménynek íöbl) hatái ozmányai a következők : Az intézet székhelye Rosta, Állami intézmény lesz. melyben wiudegyik osatlakoaó állam külön kiküldöttei által képviselteti magát. Az intézet közgyűlésből és egy álandő bizottságból áll. A kö/.gyüiést a esa:lakozó államok képviselői alkotjak. Az intézetet a közgyűlés igazgatja. Kz hagyja jóva az állandó bizottság részétől az intézet szervez, s,'re és belső működésére vonatkozólag készített terveceteket. Megállapítja a költségvetést, ellenőrzi és jóváhagyja a záiszámadásokat. A csatlakozó kormánynak jóváhagyása alá Cerjaaxl mindennemű mód ősit ásókat, melyek a l.e.dasok emeléséi vagv az intései hatáskörei.ek tágítását .-e|,.zzak. Megállapítja az ülésszakok idejét. Kidolgoass aa alapszabályokat. Határozatainak érvényessegéhez i .-satlnk-zó rám • t'v saaeube robogá villamos, és én álmodozásaimat a koesiuloii hagyva, igen reálisan ugrottam fáim a vágáatiác közül a gyalogjáróra. A inilu'íl is rögtön kitoj.izcim a tanulságot, hogv aki álmodozik, az. ne menjen a sisekro. Tehát ilyen Un...mis ember vagyuk én, türelmes olvasóin, s e miau ne is yegve tőlem enaai néven, ha az alább kiivelkező titokzatos történetté! unt.i lom. Ott a hol most az. Audrássy ut hosszú <ngarbau kiszök.-ll a váei kőrútból, egyik leiken a világ minden kincséért el nem árulnám, melyiken, alít hajdanában — bermhse lv előtt — egv elha* gyatott. fehér házikó. Nem nagy, bár nem is kiesiuy, s ahogy egyszerű tormái előbukkantak as előtte hajladozó Iák zizegő lombjai korul, s tálig leeresztett zöld zsaluival s a teher tálból szinte kirikitó kiesi piros kapujával mosolyogva, zsaluival pedig hiiuv.iritaiia falánk Akár egy ude ti ital lány, akiben meg van már valami ártatlan binaág. A fehér házikóban egv töpörödött özvegy ...--/..iiiyka lakolt unokájával, egv szőke leánynyal aki mog esak tizenhat éves volt, s piros ajkával épp ugv mosolygott, nefelejtskék szemével pedig épp oly hamiskásan hunyorított ha nézett, akar a házikó, ii.. » gunt'.oloin, szintén nem volt öregebb mint ő. A zöld zsalus ház egyetlen földi kincse volt az oreg assz.onv kának, aki gonddal ügyelt rá, hogy ket saobáeakáját, filigrán tornácát, pieiay kertjét, [amelyben muskátli, meg verhtfaa virult, rendWn, I tisztán tartsa, fehér vakolatai pedig semmi szenny ne érié M'-g a pir.is kapu kilincse is ugv rigyoI gott a k.'poiiól, mint az nssaoaj Áltatában az. egész kis épület olyan voll, mintha most vették volna ki a skatulyából, s a ki arra jatt, biaonv örömmel pihentette meg rajta egv pillanatra a szemét. Annié lettéin, hogy az oreg asszonykától megvonták a kegydijat a miből eddig éldegélt, s ugyanakkor egv ssép ruhájú idősebb ur jött hozzá, es jő pénzért kibérelte a házikót, hogy a bet bizonyos napjait olt töltse. S/nksig törvényt bont gondolta ss anyóka •'s kénytelen, kotletten oda adta n fehér báaaeakál , ar. idősebb urnák, aki jó péuz.l lastet! érte, ugy iiogv a nagy inalna ebien most már gondtalanul megélhetett. Kz az. ur azt.in igen kellemes ..lakat élt ál a kibérelt házban, s '.alluitólag elégedett volt vele. Nein-,,kára azonban egyesei esak megütötte a guta, - az anyóka ugy okoskodott, ha már egvszc-r bérbe adta a kedves házikóját, inéit ne adna bélbe ináSQUIBOt 1« Szerencsére jött egy fiatal báró, akinek sok fölösleges vagyona lehetett, mert nem is bérbe, hanem örök áron Váaárolta meg az anyókától az i epületet, ini

iilUD pedig megvásárolta, átépítette a oszlopukat állítatott piros kapuja elé, egyszerű Feli er tahót kaekiás rózsaszínűié festette, kertjéből kidobatta az igénytelen muskátlit meg verbénát, s büszke rÓZSál, szegfűt Hitetett el beliiie, szobait pedig teli rakatta nehéz «/őn>éggel, hogy a lépes se okozzon z.ait hl I><-n• i<• a'rnrik. A iv

lim» epmel iiinsl iii.il' iniiiddlikiuek teltuiit, akit arra felé vitt az. inja, s a inár azelőtt is arra járl emberek knzüi nem egy állt meg, és keid /te, csodálkozva B kelteszt iiiosi mar ez is voit . aki éppen kint állt az. oszlopos kapabea: — Ugyan kedves bírálom, ez-e az a kis teher házikó, amelyik még tavaly is itt állt'.' — Kz tekintetes III. - telelte a kell.-/, szippantván egyet a maki apipáliól. — Hogv megváltoznit, hogv megváltozott! csóválta u fejét. »z. idegen. — Ks Ugyan IMI rálőni, kié most ez az, épiiii-l V Modosies báró ő méltóságáé, voll aa önérzetes válasz Az idegen tovább ment, mialatt • uggalvos egv lelek lehetett — meg egyre csóválta a fi ját. — Lám, lám! Most milyen szép oszlopai vaunak ! Modosies báni azonban csupán három c.színűdéig volt azon a véleményen, hogv az oszlopos ház e-akugyan csukugvau csinos és kedves. Akkor n/.Uiu -- oly szeszélyes az. ember - raunt es feléje sem nézett lobbá, hanem bizonyos szívességek fejében odaajándékozta Wöllmen umak, aki gizdag bankái VOll Ugyan, de mégis megöregedett. Kz az egészet mégegyszc-r akkorára kibővítette, s emeletet építtetett rá, két színűre, feliéire és barnára tesltrtte at a rózsaszín tálakat, a u.ost