Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-06-16

Cégem erre való tekintettel i ta­nácsnak slőterjesztést tett, melyben a gttrgosaégre való tekintetből a város legexponáltabb részének azonnali csa­tornázását indítványozta olykép, hogy a csatorna egyelőre csak vizlevezetésre szolgáljon. ESzen csatorna kitorkolása az álta­lános csatornázás vészkiöinlőjéu fog történni, mélynek kiépítése már most e8zközlendő. Mindamellett, bogy eme csatorna­hálózal a város végleges csatornázásá­nak egy részét fogja képezni, ezen át a fekáliákat vezetni nein szabad s az csakis a viz cs esővíz levezetésére szolgáland, mi által a talajvíz meg fog szűnni. Az utcai csatornába a házakban összegyűlendő viz és esővíz az udva­rokon létesítendő aknán át a házi csa­tornák Segítségével vezettetik, mely házi csatornák az általános csatornázásj elkészülte Után a szennyvizek levezeté­sére is szolgálnak. A szükségesnek bizonyult csator­názási rész költsége körülbelül 7(* — 80,000 koronára rug, mely összeget mérsékelt kamat mellett a város esetleg­4—5 év alaii is kifizetheti A város közegészségére való te­kintetből kívánatos volna, ha beadvá­nyunk legsürgősebben tárgyalás alá kerülne, mert iia a inegllizatást elnyer­nénk. ugy azuii helyzetben volnánk. hogy őszig a részbeni csatornázást befejezhetjük. Megjegyezzük, hogy a szükséges csőanyagot Budapestről szál­lítanánk, mindamellett az eredetileg elő­irányzott költség- keretén belül mozgunk, bárha a I" évvel ezelőtt készíteti költ­ségvetés árai ugy munkaerő mint anyag tekintetében a mai viszonyoknak nein telelnek meg. Bpugy mint a végleges csatorna-j műre. valamint az emiitett rész csator­nájának létesítésére, természetesen a városnak szabadságában áll nyilvános ár­lejtést kiírni, de nem tudom, a város érdekében van-e hosszadalmas tárgya­lásokba bocsájtkoznt. s tekintettel a fertőzött talajvízre, nem-e volna célszerű a tárgyalások mellőzésével azonnal in­tézkedni. Ha a további munkákat akár egye­nes megbízás, akár nyilvános árlejtésen nyernők el, Pápán gépcsőmühelyt állí­tunk lel. — különösen tízért, mert a munkálat legnagyobb részét a csőháló­zat képezi — miáltal szállítási dijakban nein csak mi takarítunk meg. de Pápa városában munkásokat foglalkoztatván, a kereseti összeg egy nagy része az itteni lakosságnak jutna, de figyelemre méltó az is. hogy a házi csatornák a drága kőagyag OSÖvek mellőzésével géppel gyártott sokkal olcsóbb csöveink­kel készülvén, a háztulajdonosok is tetemes megtakarítást érnek el. A „Műszaki Világ" megjegyzésére ugyan nem igen akarok reflektálni, de röviden megjegyzem, hogy mi a város­sal nem titokban, hanem nyilvánosan tárgyalunk a mi ajánlatunkat szívesség­ből a városnak semminemű kötelezett­sége és anyagi megterhelése nélkül tettük. Mi csöveinkéi ajánlottuk, melyek feltétlenül jók s bog} mások által ké­szíteti csövek megfelelőek-e azi konsta­tálni nem a mi dolgunk, ezt meg fogja ítélni ama fórum, mely erre hivatva van; egy azonban bizonyos, hogy nem mindig az olcsó a jó, mert a nagy olcsóság leginkább a munka minőségé­nek a rovására rtiegyí Mélocco Pétét. A nemzetközi gazdasági intézet. Kz •••/ hiténél • lpgiijnl.li ídók fejleménye, melyről > magyar kösvéleasény nini seu teljes részletességgel tájékoava, \z ide tartoaó t&rté­1907. június lti. nehni előatnányeb • követ kezök. Az 1906. évi budapesti nemzetközi gazda-kongresszusón az északamarikai Egyesült Államokat Laliin David kaliforniai illetőségű, köagaada képviselte. Kz • férfin közvetlen tapasztalásból ismerte a speku­lál.-.• knak a maaögazdaaági terniel.'-sre való káros liatásat, mert hiszen sehol sem öltött filyan nagy mérvekéi a gaadaaági termelés rovására való üz'-rkeilés, mint éppen az ö hazájálian. Lubai Dávid mikor a minap itt járt, személyesen közötte magyar ismerőseivel, hogy az 1906-iki nemzetközi koogreaaeason jött arra az eestnere, hogy.egymástól most elszigetelve álló államok mezőgazdasági érdekelt ségének. egy nemzet közi összekötő szerve lét esitessék, a mely hivat ah-s hitelességgel nyilvántartsa és ataonal publikálja a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatokai és hogy a mezőgazdasági érdekeknek egy erős nemzetközi szerve legyen. A nemzetközi mező­gazdasági intézet eszméje tehát Mtldtipesten to­gant meg. Luliin David hosszasan tárgyalt, minden hivatalos megbízás nélkül u kormányok­kal, de a döntő sikert esak 1905-ben az olasz királynál érte el. Viktor Kmaiiuel olasz király ugyanis magáévá lette Ltibin Dávid tervét áa értesítette az akkori olasz kormányt, hogy úz államok képviselőinek részvételévé! óhajtanak az iutáaményt megállapitani, méhnek célja lenne általában: a mezőgazdaság és a mezőgazdasággal foglalkozó nemzetközi védelmek, lehetőleg eg\ sé­ges szabályok szerint. Az olasz kormány meg­keresésére azután lill)."). évi június 7-én Kómában nemzetközi értekesiet tartatott, melyen 99állam képviselője veti részt es ezen az értekezleten megállapít itták a nemzetközi mezőgazdasági intézetre vonatkozó nemzetközi egyezményt. Az egyezménynek íöbl) hatái ozmányai a következők : Az intézet székhelye Rosta, Állami intéz­mény lesz. melyben wiudegyik osatlakoaó állam külön kiküldöttei által képviselteti magát. Az intézet közgyűlésből és egy álandő bizottságból áll. A kö/.gyüiést a esa:lakozó államok képvise­lői alkotjak. Az intézetet a közgyűlés igazgatja. Kz hagyja jóva az állandó bizottság részétől az intézet szervez, s,'re és belső működésére vonat­kozólag készített terveceteket. Megállapítja a költségvetést, ellenőrzi és jóváhagyja a záiszá­madásokat. A csatlakozó kormánynak jóváha­gyása alá Cerjaaxl mindennemű mód ősit ásókat, melyek a l.e.dasok emeléséi vagv az intései hatáskörei.ek tágítását .-e|,.zzak. Megállapítja az ülésszakok idejét. Kidolgoass aa alapszabályokat. Határozatainak érvényessegéhez i .-satlnk-zó rám • t'v saaeube robogá villamos, és én álmodo­zásaimat a koesiuloii hagyva, igen reálisan ugrot­tam fáim a vágáatiác közül a gyalogjáróra. A inilu'íl is rögtön kitoj.izcim a tanulságot, hogv aki ál­modozik, az. ne menjen a sisekro. Tehát ilyen Un...mis ember vagyuk én, türel­mes olvasóin, s e miau ne is yegve tőlem enaai néven, ha az alább kiivelkező titokzatos történetté! unt.i lom. Ott a hol most az. Audrássy ut hosszú <n­garbau kiszök.-ll a váei kőrútból, egyik leiken a világ minden kincséért el nem árulnám, melyiken, alít hajdanában — bermhse lv előtt — egv elha* gyatott. fehér házikó. Nem nagy, bár nem is kiesiuy, s ahogy egy­szerű tormái előbukkantak as előtte hajladozó Iák zizegő lombjai korul, s tálig leeresztett zöld zsalui­val s a teher tálból szinte kirikitó kiesi piros ka­pujával mosolyogva, zsaluival pedig hiiuv.iritaiia falánk Akár egy ude ti ital lány, akiben meg van már valami ártatlan binaág. A fehér házikóban egv töpörödött özvegy ...--/..iiiyka lakolt unokájával, egv szőke leánynyal aki mog esak tizenhat éves volt, s piros ajkával épp ugv mosolygott, nefelejtskék szemével pedig épp oly hamiskásan hunyorított ha nézett, akar a házikó, ii.. » gunt'.oloin, szintén nem volt öregebb mint ő. A zöld zsalus ház egyetlen földi kincse volt az oreg assz.onv kának, aki gonddal ügyelt rá, hogy ket saobáeakáját, filigrán tornácát, pieiay kertjét, [amelyben muskátli, meg verhtfaa virult, rendWn, I tisztán tartsa, fehér vakolatai pedig semmi szenny ne érié M'-g a pir.is kapu kilincse is ugv rigyo­I gott a k.'poiiól, mint az nssaoaj Áltatában az. egész kis épület olyan voll, mintha most vették volna ki a skatulyából, s a ki arra jatt, biaonv örömmel pihentette meg rajta egv pillanatra a szemét. Annié lettéin, hogy az oreg asszonykától megvonták a kegydijat a miből eddig éldegélt, s ugyanakkor egv ssép ruhájú idősebb ur jött hozzá, es jő pénzért kibérelte a házikót, hogy a bet bi­zonyos napjait olt töltse. S/nksig törvényt bont gondolta ss anyóka •'s kénytelen, kotletten oda adta n fehér báaaeakál , ar. idősebb urnák, aki jó péuz.l lastet! érte, ugy iiogv a nagy inalna ebien most már gondtalanul megélhetett. Kz az. ur azt.in igen kellemes ..lakat élt ál a kibérelt házban, s '.alluitólag elégedett volt vele. Nein-,,kára azonban egyesei esak megütötte a guta, - az anyóka ugy okoskodott, ha már egvszc-r bérbe adta a kedves házikóját, inéit ne adna bélbe iná­SQUIBOt 1« Szerencsére jött egy fiatal báró, akinek sok fölösleges vagyona lehetett, mert nem is bérbe, hanem örök áron Váaárolta meg az anyókától az i epületet, ini iilUD pedig megvásárolta, átépítette a oszlopukat állítatott piros kapuja elé, egyszerű Fe­li er tahót kaekiás rózsaszínűié festette, kertjéből kidobatta az igénytelen muskátlit meg verbénát, s büszke rÓZSál, szegfűt Hitetett el beliiie, szobait pedig teli rakatta nehéz «/őn>éggel, hogy a lépes se okozzon z.ait hl I><-n• i<• a'rnrik. A iv lim» epmel iiinsl iii.il' iniiiddlikiuek teltuiit, akit arra felé vitt az. inja, s a inár azelőtt is arra járl emberek knzüi nem egy állt meg, és keid /te, csodálkozva B kelteszt iiiosi mar ez is voit . aki éppen kint állt az. oszlopos kapabea: — Ugyan kedves bírálom, ez-e az a kis te­her házikó, amelyik még tavaly is itt állt'.' — Kz tekintetes III. - telelte a kell.-/, szippantván egyet a maki apipáliól. — Hogv megváltoznit, hogv megváltozott! csóválta u fejét. »z. idegen. — Ks Ugyan IMI rá­lőni, kié most ez az, épiiii-l V Modosies báró ő méltóságáé, voll aa önérzetes válasz Az idegen tovább ment, mialatt • uggalvos egv lelek lehetett — meg egyre csóválta a fi ját. — Lám, lám! Most milyen szép oszlopai vaunak ! Modosies báni azonban csupán három c.színű­déig volt azon a véleményen, hogv az oszlopos ház e-akugyan csukugvau csinos és kedves. Akkor n/.Uiu -- oly szeszélyes az. ember - raunt es feléje sem nézett lobbá, hanem bizonyos szívességek fe­jében odaajándékozta Wöllmen umak, aki gizdag bankái VOll Ugyan, de mégis megöregedett. Kz az egészet mégegyszc-r akkorára kibőví­tette, s emeletet építtetett rá, két színűre, feliéire és barnára tesltrtte at a rózsaszín tálakat, a u.ost

Next

/
Oldalképek
Tartalom