Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-05-19

M • g j • I « ii i 1; ni i ii (I »• n vas á r ii a |i. Szerkesztőség és kiadóhivatal Goldbarg Gyula r*plrkerc*kedése, tér S3-iki et£a Hiiiiitésrki-i egyezség aseriat CeWstu a kiadébivatal Pünkösd. Rügyfakasztó tavasz érkezésén, bim­bók feladásán, a löldbő] kibukkanó ter­més zseudülésén gyönyörködik a sze­inunk. A zsenge növényzetei szeretettel csókolgatja, ölelgeti meleg sugarával a nap, Bs a tiszta, verőfényes levegőn át reszketve búgnak a pünkösdi harangok. Mily gyönyörű kép! Szinte élezzük, mint járja át egész valónkat a szeretet az élet. az ifjúság. ,i reménység. Ezei színes álmn rajzik a lelkünkben, ezei édes ábránd tarkáilik a képzeletünkben, Bs karjainkban megrezdülnek az izmok felbuzdul a tetterő, bensőnkben meg csendül a teremteni, alkotni vágyás ösztökélő szózata, s a míg merengAti jártatjuk körű) tekintetünket a természet megújhodásának csodás jelenségein, aj kunkról öukóntelenül nippen el amim kit követelő nagy éa nemes célokai szolgáló életre törekvés szent fogadalma Megfogadjuk, bogy minden erőnket tehetségünket örökszép ideálok szollá latába bocsátjuk, szolgálván velük Ittg jpIvTiv;irh.i:i a hazai. min<in\iijnnk közOí édes anyját, akit annál forróbban szeretni kötelességünk, minél több bánat szak.nl rá és elhagynunk annál kevésbbé sza< Ii., I. minél inkább rászorul a segítsé­günkre. TA:...CA. pünkösd. /' vyfiQ ember nz embernek Ti ' helyeit nyújt maß rozsát, S nem lesz álom a szeretet, Hanem Igaz, szép valósai;: Ha majd nem lesz gondtelt hajlék, S nem tesznek majd redős arcok. 8 nem küzd majd az emberiség A kenyérért gyötrő harcot; fia majd nemcsak erdőn, réten Szórja a nap Jenyét széjjel, De OSZÜk a leiekből is A sötétség szerteszéjjel; Ha a tóidon mindegyik sziv Egybeforr ét tgyüti dohban-. Akkor lesz majd igaz ünnep A pünkösdi szép napokban. Feleki Sándor. I.~IDIIIIIKAL.il s BÁRÓDI GÉZA A szerkeastésért fclelő* laptulsjdonos: GOLDBERG GYULA Ti. akik vállainkra vetve könny batyutokat, háládatlan gyermek módjai elhagyjátok ezl a Bidet, mert tul a lei geren idegeubeu < 111s.11 >}> bér kinálkozii |ól gondotjátok nMvr. mit cselekesztel .1 ussini eszetekbe a szerény kis háziki a melyben hólesőtől, ringott, a rét, mező. a Imi kerge;,•/:»••, a,. az i-k,d; ahol a betűvetést tanultátok, a kicsin templom, ahol clőtigüi járultatok az I elé, a rozmaringos ablakok, amelyekbe pajkos leányarc HBsolygott leletek, faluvégi tenit'tö, amelyben apátok, any; tok pihen . . . A <t,,||,hal.ni mj-ruiekkiii'. a í•:in nyéktől duzzadt'), p^jkns fiatalság ók vigasztaló emlékei ezek a rögök. A élet sok hányattatásait ni. fájdalmas esi pasaiban és kínos csalódásaiban csak rögökre tapádéi emlékekhez nieuekülln tünk egyedül vigasztalásért. De ha távi esünk tőlük, ha egy óeeán választ t gyermekkorunk, ifkiságuuk emlékeit* és s/ülciijk liantjátiil , ha távol iilegei ben. iene-e ,-"i:; , i!• •• , •••pol:->k />tgó fo gátagábah csap In ráitk a csalódás sa: keselyűje, és kíméletlenül vájja belén éle< karmait, hová menekülünk bátorít szélén, felemelő vigaszi dásértl- Ott nie nem ért bennünket senki. A kőóriásn részvétlenül bámulnak reánk, az üzle Sg^adttl bolyongni . . • w.;:v*'í;:! bolfengttl a v:ráv-os réten i Zi -M t-i"'.'': tegfSbb, legssebk kedvtelésein, 3!ktt4< vtr.T^cl:, daloló "MtCSirfdk ßeUtembel ,-. gOtldet oluzill, ki:r!i.-é:. To még tekkal itogvebfc s i• ^ ' c, ' £, J keánteléseB Pdrecdtvol • ir-.-a o virágé* rííon : egg fgo* nemti kanui Idnt o pdrotn, Xincs nálam bc'.ä*ca<jbb SXÓ:« I '.'.atarott. K , - - ! van. Oeán meghalt. — A .1' i a i I. a |> i> k" S t 9 Ü 0 11 I i t 1 J *. I: ti Longtiy A. István. 1 iián. a 6 üreg laibém meghalt! Küzdelme ininvt vetél t életének »zomoru meséje befejez ,..iitl,,,/. ért : a legigazabb, az eivitésbatatlant tralkodd halál, osontos kezének egyetlen legyinti távét) megaallutetts Deán létesését. Deán felni tines többé! Meghalt. Punktum. Tulajdonképpen ea \olna a legrövidebb epj ogttaa az ii ponyvaregényébe*, muri vájjon ntov-i Kl'ifi/i t.sil: éa hirdetési dijak S lap kiadóhivatalához knldeiulők. I»P ára: sgées étre t- kor., félésrs I k. negyedévié •'• k , ilt-tér soraikén! tu lili«'*r. -- Kgy es szám ára W tiller I szellem rideg k u l'á rj a i közönnyel rohan* nak el mellettünk. \e hallgassunk a tündöklő ígére­tekre, amiket lelketlen kalmárok hirdet­nek utou-utfélen. Mert ezek bizony nem lesznek ott, amikor remegő vágyakozás­sal tárjuk ki karjainkat az elhagyott, kedves boni tájak felé. Kincsek garma­dája ne csábítson minket, mert idegen föld mélységes, fullasztó, nyirkos íire­geiben kincsei keresve másnak, rájövünk majd arra. hogy nincsen drágább kincs a hazánál, Jól gondolátok ezt meg magyar véreim, akiket az az egy szempont ve­zérel, hogy verejtékes munkátokat job­ban megfizetik •-- odakint. Igaz. hogy két karotok munkájáért kevesebb bórt kínálnak idehaza, meri kizsákmányolt, szegénv ország ez a mienk, de tninden­Inapi kenyér mellé odaadja a szülői szeretet ezer gyöngédségét, eltéphetet­len kötelékek ezernyi szálait, folyóinak, patakjainak ismerős csobogását, rőnasá­«rainak tündéi játékát: a délibábot, zeng­zetes nyelvét, gyönyörű nótáit . . Á tiszta, verőfényes levegőn ál resz­ketve búgnak a pünkösdi harangok. Kdes-bus hangjuk, mintha arra kémes Ne hag\ játok el a hazátokai I A hasiamén tom szerint pünkösd uap­ti.liiinó <let hátán nyftssgő, t <tt«-U< < t.. eawberek iiuliiiii közül, melyik vette éazre,l^ogy egy parányi féreg, magát hai,:iilau merésaséggel félisti nnek képzelő egyén, leesussotl az .• U-1 dosskájáról én megengedte magának, hogy megroéltdataaaon halni. Legfeljebb IxiazankiKlhattak halálán néhányan. Az. i pár körülOtte állá ember haragúd tátott, liugv a ven eimliorn, a legkorhelyebb barát, igy becsapta őket, hogy minden bucau-kocintás nélkül -ntiaiit ki az árnyékvilág kapuján Miért nem sszülödött? Mondották egymásnak. Legalább egy 1 ki- üzniiil ,litiiiin-ilan,,iiiinal el.izliették Volna n ég e segyszerű eseménvt. Hanem megtörtént. Ki­ment. Nines II.ii,,m nap;a. bog) leni látták Deálll • • 1111­borát. A nagy sainhái átellenében lev»5 n Kagy itce"*kei eiinzetl llobéBI tanva köz ismeri vendé­gei, megmagyarázhatatlan ssorongással nézték min­den eete az ajt<»t. hogy hátha Deán bácsi jön, lb inles szeiit. pt.liara elkészítve vatta ősi vendé­géi -- de hiába, Nem j,,tt. Ssom<,1 II. lehangolt volt a máakor oly rajos kompánia Spányi báoai a Nagy iti-e- edzett tatajdooooa pedig, Imljőalatu előérzettél Rétté a falitáblát, még pedig ott. In,

Next

/
Oldalképek
Tartalom