Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-04-28

Megjelenik mind e n v 11 s i r íi n i S/ei ke»*tosi>K és kiadóhivatal (iiililliei'if (ivnla | apuLeié-Ledé*,-. 1- ,;-(.'• r J:!-ik szín Iliideté-ekel i'u.V.••/-.'•" tserinl fslvCSl l kiadéliivali Felső kereskedelmi iskolát! Pápa régi iskolaváros. A falai küz jövő idegenl szinte meglepik az iskola sokasága. 2 gimnáziuma, 1 fin éa leáuytauitóképzője, 1 Bu éa 'J leánt polgáríja, egy felsőbb leányiskolája • iiiiiiilcii felekezetnek elemi iskolája vaj Anuál inkább meglepő n dolog, In»«;' — mikor másnemű intézetekből nem i egyesével — hanem párosával van e látva, gyakorlati iskolája egy sincsei Kincs ipari és nincs kereskedem iskolája. Pedig Pápán ilyen iskolákra, d főleg felsőbb kereskedelmi iskolái nagyon is szükség volna. Mert n ki várost csak kis-, ismeri] be kell, hóg lássa, hogy Pápa lulajdoukép keresked* város, kereskedelmi gócpont Azt i tudjuk, hogy minden iizlet-tulajdonoi szem előtt tartva n -i a mondást, hog .kereskedésnek arany a feneke", 1 >iz< >u Öregségére nem szeret üzletén tnladn tani. De ez csak ugA lehetséges, li liaii már jőkor erre a pályára nevel dúlják. hisz amint az apja megtanult TÁRCA. Jfazc/érve. Jjármi tájon vigyen utad, &ármi fájva zengd bu:sudai, J(cgyha a:.:, vá.'ni ke.'t; Szived dobben, lelked repdes, a\ogyha vi.ci.eri:: .el. Közeledve a határhoz. Sgyre kémled. hol a város. Jtíely már végre honi föld, S beides ••agy. ha túl a mesgyén, y.fagyar al.önjásf jelezvén Jtfár a mozdony felsüvöli. €s a végkanyarulair.ál, Uay vagy, mintha a vonat már Könnyen, .ágyan gergenc. Jtfiniha kerék-kattogásban. jYehéz vas/ánc-csatiogásban Jtfuzsikaszó zengene. gyönyör az a szürke Üt is. jt nuöszörgö gérnes kui is, I-S iiniikiri.ii• BÁ KÓDI GÉZA A tzerkesstésérl íelet"- lapttilajdones! OOLUBEUG GYULA a kereskedés mesterségéi <>!t az üzle ben, a gyakorlatiban majd a Bn inegtauulja, a jó kereskedő tesz belől igy is. Pedig mekkora tévedésben fanná mind ezek! Mert itiég esak alig- m hány évtizeddel ezelőtt a kereskedő esak egyszerű tidszá! -a- •. <>h. Nagy- « kiskereskedés, konktjj i uncia, élelmesség a koirjunkturák kej kihasználása ezek szinte ismeretig i fogalmak volta akkor még. A kereskedőtől nem kivái tak valami sok ludVtst, szóles Iáikor elvégezte ő a dolgát könnyen. De migyot haladtunk azóta. A vev közönséggel való érintkezésnél mimlt uekelőll kellő intelligenciát követel kereskedőtől Iii válása. Ehhez pedig á tulános mfivoltség kell. üzlete iiemesa szaktudást ós széles ii kört, élelmesei get, hanem e mellett még az által forgalomba bocsátoti áruknak, azo módjának ismeretei is megkívánja lólc. lJ*- ez iieiti »>1»V%. Kell j: "iának kell lennie a kereskedőnek a ti vonatkozó törvényekben, mert csak is jfezei hosszan, s :oldogan. Rámosolyogsz . .. : ha nem röstelnéd, _-/ : élnéd ő kigyc vét i 71/efT jo .~apc. xivan/ Rado Ama!. A becsiitet jegye. Iita Bar. di Géza. (•IÍIMU' Endre mai PíJbsdnsgy volt, unnl.ii ÍM délután .'-pp.-ii a gyakorlatról jött, poroaw árosán, A lova esöude* u lépegetett előre, Emii • •in nőgatta Mikor MI u közel volt a lakásából z.••tiil.e lalálkomttt i^v i.Iutóval, amelyben a kai élv bruője Sz, iiin-z.k\ Kuaniérné ült. Emire mi okacoi v.ut i kastélyban, meri gyakrabban tartót tt eatélyekei S ebinesky, ahová a környékbe aldlúi tokiatokat, gazdag bérlőket és az egé» iiszáiiisztikari vendégül látta, -igy ütvén i-l i u-i él<t unalmát, amikor nem niéiiték fürdőre. Emiié katmnisnn köszönt, lk) "is bajtoll a.-iéiu ki-— a luven, S ninigy mini :.-'l..u lekin tClfittxetésa* é* hirdetési dijak a Inp I. i.ulúliiviit-ilúlinz. küldendők. lap ára: agéat évre 1- kor., félévre •! i:. negyedévié '•'k yilt-tér soronként I" lillér. -- Rgyea «211111 ára 00 lílli'r 'árkalkulációi, belyeseu kell béosztátíi tudnia üzletének ügyvitelét is. uteri csak ezáltal tudja kiszámítani, bogj nii-l\ üzletágon van tutgyobb haszna é-- melyiken kevesebb. Melyikei kell tehát inkább kultiválnia. Csak igy, csak e rendkívül széles Indás birtokában nevezheti magát egy kereskedő valóban modern kereskedőnek. Ezt a tmlást. ezeket az ismereteket pedig otthon a puli mellett meg nem tanulhatja, Ellhess iskola kell, meh az általános műveltséget és a kereskedelmi szakismeretek alapjait megadja, a növendékébe mintegy beleoltja u vágyat, hogy ott szerzett alapismeretei! gyakorILitilag is magánúton bővítse ki. célt szuL.il a felső kereskedelmi iskula. Tudják is ezt kereskedőink, liisz nagyrészük sokszor érezheti e tudás biányát. Csak természetes tehát, bogj fiaikul ugy szeretnék nevelni, Ihogy azok már e tudás birtokában \eMil kell ti !.a, ;"M•',-.!; - rMuMÄ äaik-it íívőrbe Szombat Ind vre Pozsonvb'i idegeidicn lann'h's bizonj sok pénzbe a valéaégot, vájjon csakugyan Krytike v.ilt-c. 1! vin kenut Srebtttaakyékker. Ki.iat- nem meri kél leeősködoi, de később mégia reé adta ,v fejét, rbogy atfgkérdease az. Őrnagya I mint régi [barátnője Ssebinszkynénak, majdn m naponta beIjlíratos vnlt. így tudta meg) bogy vaktlmu • ka-TI-lv lul.I'éa Sári Erzsike es L t.-u • ILKO.|on.,JI- az. I nriioin. k. A többit mát elképzelte. Hisz jől tudta, bogy I Ercsiké anyja kél évvel euílm •limit • hogy Sári Gergely búskomorság lm esett emiatt. A leánynak pedig keresni kellett, bogy az apját é- magát eltarthassa, hát 1" ezt nein ll-'zl tOVább tel'enill. Fogta magái s levelet irt Erzsikének, melyben leírta, bogy nem tudjs feledni és hogy m.ST már ' nem ne/bet' tovább, kegy az. <> ilrágs Ersaikéje 1, 'i ssolgaljim. f lemond i állast la re-, ltogy örökké boldogok legyenek, Ivv 1 leveh-i vitte az. emlékezetes Istyskos • I az • lin-zát a kastélyba. .

s erre jötf vámsául az az egy sz.(i. Iiogy: Nem!