Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906
1906-01-14
pedig azzal érvelt, hogy igen sok felesleges munkaerő van a városnál s hogy több ilyen lilás beszüntetésével annyi fölösleg volna nyerhető, melyből az igazán Bztlkséges munkaerőknek a drága* sági pótlékot megadni lehetne, vagy legalább is a város költségvetését osak részben kellene megterhelni. hatatlan kötelessége, éppen — amint mondtuk -- saját érdekében, mert megelégedeti hivatalnoki karnak és alkalmazottaknak munkabírása is nagyobb, munkakedve is folyton emelkedik, amelylyel csak a város nyerhet Tehát nemcsak humánus, hanem célszerűségi okuk is parancsolják a drágasági pótElmondjuk a magunk nézeteit erről léknak megadását és föltótlenül hisszük, a dologról. Elsősorban föltótlenül szűk- hogy a képviselőtestület bölcs belátással ségesnek tat-íjuk éppen a ráros jól fel-fogja azt megszavazni a város érdemes fogotl érdekében, hogy a drágasági pót* hivatalnoki karának és más alkalmaiékot a képviselőtestület megszavazza, I zottjainak. A mai életviszonyokat nem is szük-| A fentebb említett két választmányi séges illusztrálnunk és legkevósbbé Pá- tag javaslataira is van megjegyzésünk, pán, almi a város minden lakója .í1 Az. hogy csak a szorgalmasak kapjanak tudja, hogy immár igazán tarthatatlan pótlókot, már csak azért sem állhat a mai helyzet. Piacunkon az élelmisze- meg, miután ezzel, ugy lehet, az a tek ára folyton emelkedik ós bár ezen jog] ,.i m . m érhető, hogy spóroljon a emelkedés teljesen indokolatlan, 'le an-1város, mert valószinti, hogy a város nak gátat vetni senki sem tud és leg- emberei mind szorgalmasak. Ámde he* súlyosabban érzi annak terheit éppen a Ilyesnek tartjuk azt. hogy tül>l> folösletisztviselői kar és mindazok, akik osu- o VS állás beszüntettessék. Ez azonban l>án fizetésükre, vagy javadalmazásukra vannak ráutalva. csak Fokozatosait es nem egyszerre vihető keresztül és erre az évre egyI >e még tovább megyünk. A télnek általán lehetetlen is volna. <le meg például, mely rendszerint a háztartási igazságtalan is. büdzséjét megszokta duplázni, egyik le".' foutosabb és nélkülözhetetlen követel- , . i•• tenni, mert például van akárhány főhiménve és szükséglete a tüzelőszer, a . « , . , • •, . vatalnoka a varosnak, akik vagyonilag la és koszen. városunkban ez is méreg*| _. ., ....... !Ä _ drága, sőt néha — amint ez az elmúlt hetekben történt — még drága pénzért Némi distingválást azonban lehetne sem szerezhető be. A lakbérek aránytalan emelkedése is kétségbeejtő helyzetet teremt. Etekintetben városunk versenyre kel nzországnak nemcsak nagy városaival, hanem magával a fő* és székvárossal is. Mindezek nagyon is indokolttá teszik a város hivatalnokainak és más alkalmazottjainak kérelmét és annak jogosultsága kétségen felül áll. Igen is kell. hogy a város tekintettel legyen hivatalnokainak és alkalmazottjainak helyzetére : kell, hogy az elviselhetetlen életviszonyok köziitt megélhetésükéi megkönnyítse. Ez elmulaszt* szívesen csererélnének akárhány rendőrrel, akiknek szép kis vagyonuk van, semmi gondjuk sínes és amellett bizony sem reprezentálniuk nem kell. sem semmiféle kötelezettségük nincs, az úgynevezett társadalom iránt és a lioii-ton szabályainak síneseitek akivetve. Kapjon miudenki drágasági pótlékot, de az még sem volna igazságos, hogy egyenlő elbánásban részesüljön a szegény és tisztán fizetéséből élő tisztviselő vagy alkalmazott, a magánvagyonnal bírókkal és azokkal, akikre a társadalom követelményei egyáltalán sem mi leihet sein rónak. Vármegyei hirek. * Vármeí-yénk alkotmány lédó bizottsáira kedden délelőtt Hunkár Dénes nagybirtokot eld ökle te alatt ülést tartott. Az ülésen a bizottság -ló tagja vett reszt, akik <lr. Óvári Ferenc orsz. kéi»v. és dr. Spitzer Mér ügyvád indítványára kimondták, hogy a belügyminiszternek aast a rendeletét., amelylyel a/, alkuimányvédö bizottságot felosslatia éa a megyeházán tartandó gyülésszésektül eltiltja, tudomásul nem veszik s a bizottságot, amely erkölcsi alapon és a törvények keretén belül működik, továbbra is fenntartják és ha a bizottság a hatalom részéről jövő erőszak alkalmazása következtében a vármegye székházán nem tarthatja meg többé üléseit, akkor valamely más semleges helyen log gyűléseire o»ZCjönni. ' .Megy egy ülés. Veszprém vármegye törvényhatósága szerdán délelőtt Kolkr Sándor alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott és targyalta a belog} miniszter ama rendeletét, nielylyel az alkotmány véd ő bizottságot, mint államérdekeket veszélyeztetőt feloszlatja. Koller Sándor alispánt pedig utasítja, hogy a/, alkotmányvédő bizottságot a vármegyeházán ülésezni ne engedje, a vármegye városait éa köaségeit utasítsa, hogy a jóléti bizottság tagjaival ne érintkezzenek. A varmegye törvényhatósága a bel ügy miniszter rendeletével szemben egyhangiilag kimondotta, hogy a rendeletet tudomásul nem veszi, az alkot mányvédö biaotteágot bd nem oszlatja, a bizottság üléseit továbbra is a vármegyeházán tartja, karhatalom alkalmazása esetén pedig mas semleges területen fog gyűlésezni, a toispani lakot az esetleg kinevezendő megyefőnöknek át nem adja. a bizottsági tagokat az installációs közgyűlésről eltiltja, aki pedig ennek ellenére azon részt venne, annak nevét a megyegyülés termében fekete szégyentáblára kifüggesztik megbélyegzésképpen az titéikor szamara. K határozat csak birtokon kivül felebbezhető meg, Kimagasló mozzanata volt a közgyűlésnek Kisfaludy Miklós törvényszéki bíró beszéde, melybea örök szégyennek, gyalázatnak jellemzi, hogy találkozott magyarhonban biréi, ki fazekas főjegyzőt Bud&pestsn elitélte. —- Ezután a vármegyei ebtartásfól SZÓIÓ szabályrendeletet a miniszteri leiratnak inegfelelőleg módosították. Veszprém varosnak a vidéki hus behosatálának és a helybeliek által vágott állatok hutának elárusitása tárgyában alkaton szabályrendeletét a törvényhatóság jóváhagyta. — Végül a közgyűlés Keiiessey Miklós enyingi tőszolgabirónak betegség óimén ;i havi szabadságidőt adott és özv. Fekete Ladoené özvegyi nyugdiját megállapította. Ivek letűnt jobb időkben az őri \oltak. Kék torra-.ii EH-eltünödöm, hogy miért o zaj. Ki akarta valaha elkobozni a nok jogát s ha akarta is, vajjon képes volt-e reá? Évszázados sírok lakói, a kik, mig eltetek, a legdurvább erőszakkal keresztfiltiprattatok minden jogon és igazságon, ha besaélní tudnátok, Qgy-S megmondanátok, hogy a mi fogaim* szent fogalom volt minden időkben, a női szív jósága, a női sziv szerelme mindenható hatalom volt ott. ahol a szenvedélyekkel mar nem birt semmi földi erő? A középkor hölgye, a ki még néni távolodott el hivatásától, nem küzdött jogukért, háborítatlanul éhezte meglevő jogait. A nők küzdelme az ujk"|- egyik sajnálatos kórt ültet e. Kllllek kell lillllösitcnüuk, akar igazat adunk a küzdő nőknek. akár helytelenítjük törekvéseiket. Ennek az állítáeuak igazolása m-m tartozik ide, de rámutatok a küzdelem egyik jelentéktelennek látsz.ép csirájára l talán reáderül állításomra az igazságnak egy-egy tény sugara. Mikor az uj-kor kezdetén, a renaissam-e idejében felszabadni a szellem rozsdél bilincseiből, a női bitiság kielégítésére uj, eddig ismeretlen eszközük támadnak. A HŐ kezéből el-eltünik a biblia és az imádságos könyv, oldalukon nem zörög a kulcscsomó, elszokik kezük a ÍŐzőkaoáltól, az uj-kor Évája újra meglátja, legalább látni véli a tudás gyönyörű, terebélyes táját. A gyümölcs erről a fáról könnyen lehull, da mintha keményebb volna, mim hajdan. Töredeznek belé eleinte a gvönge női tógák, inig végre kész a nnuitögondolat: minek is beleharapni, mikor a puszta megtekintés is kimondhatatlan gyönyör';' A fantázia majd kitalálja az izét s a térti kénytelen lesz meghajolni, mert a tudomány Világában is parancsol a no. Tisztelet adáslék minden kivételnek és örüljünk,hogy nagyon sok a tiszteletreméltó kivétel. De hogy ez I sajnálatosan telületes női lilozotia, mely egyik csirája a feminista küzdelemnek, tényleg megszületett, kérlelhetetlen objektivitással igazolja a történelem. Ezek a tudós nők keresik • tértitárWaágOt, szellemük pompázni akar mindenáron, bármily futván hangozzék is. valami elégedet leliséggel vegyes önteltség szállja Illeg a szivekel, lenézik azokat a társaikat, kik a régi csapáson haladnak s a történelem, az életnek ez a végtelen komolyságu mestere gúnyból táplálkozó derűvel tanít rólak, nehogy valamiképen komolyan vsjgj ük szappanbuborék-tudományukat. Mikor Aemiliui Paullus, • már könnyelmű liónia egyik vezértértia elválni készül feleségétől, n tudós hírében álló Papyríától, barátai gáncsolják és szemére vetik, hogy hiszen ez a nő oly -/ép és oly gyönyörű gyermekekkel ajándékozta meg s olyan — tudóa! AemíliusPaullus kinyújtja lábát s csak ennyit mond: „Nem uj a cipőm? Nem szép-e? Nem jól csinálta-e meg a varga? Ks mégis szőrit. A tudományokkal kibélelt papOCS a legjobban SZorit," Kant, a nagy köiiigsbcrgi SloSOÍUS elfordult a miktől, ha tudományról, vagy a francia forradalommal kapcsolatban politikáról akartak vele, beszélni s mikor visszafordult, a háztartás felöl kérdezősködött. Az egyik hölgy egyszer csípősen jegyezte meg: „Talán, pmtesssor úr, valamennyiünket szakácsnőknek tan t" Mire a filozófus isteni nyugalommal ez* válaszolta: „A nő legyen olyan, mint a toronyéira: olyan pontos, mint az, mikor delet harangoz, de ne legyen olyan, mint a toronyéira, mikor az messze hallhatóét] hirdeti a mondani valóját; legyen olyan házias, mint a esiga. de ne legyen annyira házias, hogy az egész hazát magával cipelje. 1 * A tudós nők alaposságáról szóljon néhány igazsággal telitett adoma. Kg.V ilyen nő kezelte kerültek egyszer Cicerónak, a nagy római szónoknak müvei melvek.il nagy betűkkel állott : Opera Cid Monis]
