Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-03-11

Néhány szó dráma irodalmunkró A , Pápai l.iij.ok" számára Irta Herczeg Ferenc. Irodalmi életünkben ma nagy sgerepe ji Ii izinpednak. fia aa a lórum, a a köaöus* legkönnyebben veszi észre a költőt éa a b legsaiveaebben hallgatja mag igasságail va-t hazugságait. A mi különös viszonyaink mellett kttiöni súlyt kell vetnünk a batalmaa művelődési t( nyesőre, melyei a sainped képvisel, Tudjuk, bog a magyar taj hegemóniájának, melyei \ aluli főlényes katonai tulajdonságai biztosítottak, n jóformán OSak kulturális alapja vau. Magyarul -zag uem aaérl nemzeti állam, mivel a tejmi gyarság túlnyomó fizikai erői képvisel a neu aetiségek széthúzó igyekezetével szemben, itnnei nemzeti álhun azért, mivel aa országnak egy séges, még pedig magyar kultúrája vau. Eredet nemzeti művelődést e földön ezer esztendő ól i-sak a mi fajunk tudott produkálni éa aki e országbau legyen bármilyen anya szülőttje, kulturális életet kíván élni, annak nyelvében é gondolkozásában magyarrá kell lennie. A magva kulturális politika célja nem a nehezen mozgat Itató nemzeti tömegnek megmagysrositása, bauet: íz ország vezetésére hivatott szellemi i111*• 11i gencia kulturális egységének megóvása éa mű reltségi színvonalának emelése. IIa a mngya •iulii-i átlag műveltebb Utaz az országban laki ninden idegennyelvt) embernél, ha az. intelli jen ii első feltétele a magyar műveltség lesz magyai is tesz az ország. n i hatalmasabb >-s boldogabb nemzetei alán megengedhetik maguknak azt » felfogási logy a szépirodalom, különösen a szitu irodaion . .i-iiii es erkölcsi erejének megteszii ese mellet' • i.np it közepi Ue, .i létért folytatott küzdelemben tető nélkülözheti a hatalmas kulturális fegyvert nelyot u satupad képvisel. A szinpaő szószék is • k-óa is, laboratórium i-. A szószéken hirde­. iskolában adjak m>'g erkölcsi neveléséi a •"•veiid<> nemzetségnek, a laboratóriumban saürik • az élei nagy igazságait, Miként kulturális téren általában, ugy a zii.mi'ívt «/..•• terén ia erös centralizmus uralkodik álunk. A magyar főváros nemcsak színházi .0 os, liánéin egyszersmind az ország egyetlen • reist der hellt-. Poesie e. művében . Egy fiatal 6 loiTolaz következtében megtébolyodott, usely lagáakivüli állapota testi egészségének helyreáll' aval si-iii -/unt meg; a gyógyszerek mii asm aasaáltak; végre az ügyes és tapasztalt orvos a eereneeétlen nő ifjúkori kedvenc dalait énekeltette lőtte. A hete;; i-leinte figyelni kezded a hangokra, 1.1,-1 a mélyebb megindulás jelei mutatkoztak if.,n. laema könybe 1.-tI>.-•<11. s <• felkiáltással: hol oltam éa óv sokáig? tökéletesen tnsgáhoa tért. kétségtelen dolog, hogy a zene sok ssetlten yógyszerül szolgálhat. Az őrültek orvosai előnyé •n használják fel s dühöngök lecsillapítására. A űsépkorban aat hitték, hogy a zene kőszvényt, yavalyatörést, pestist, dühősséget, lázkórságot, sőt iag.it az ostobaságot is gyógyítja; • a legjobb i gSRokottabb szer a VÍtUS táae ellen a zene voll. lég a múlt aaésad elején is jelest meg agy y irány n könyv Bécsben, - .a zeneszet i orvos" iiiunel. mely l,en betegség minden nemét zenével yőgyitják. eraaeiaoraaágbaa nagyon sokáig halálbüntetés liie alatt tiltva volt a 11 i n s svajei nóta játasáSS -vajéi ősapátokban, mert hallatára a szegény slvétáknl mély honvágy szállta meg, kényeik meg edtek, sokan megszöktek, ásások a boavágv áldo­Itai lettek. A balhatatlaa MarseiUaise hirél ki aa hallotta •Ina.' K dal olyan határtalan lelkeeodéat szült SMSah I ti-lia-la.no r-apaiokl.un, Iiaueiu a lianeia •p minden rétegéiion i-. hatása oly nagy volt az színházi városa te. Mint ilyenre, két fontos hi­vatás betöltése háramlik rá a nemzet életében Az egyik, h"gy európai színvonalra fejjleaeai a magvai- sziniiiűii'odnlinat, a másik, hogy meg­ismertesse az országgal a világirodalom úievágc remekeit. Hogyan teljesíti Budapest SZÍ 11 111 il vészét. ezt a kettős hivatását? M"iidliatllók. hogy se­hogysem. A fővárosi szinmfivéaael ma egész bee véva a külföld többnyire sekély drámai termé­keinek 1.'lakod" helye, melyen szegényesen meg­húzódnak bizonyos klasszikus emlékek is. amelyen j lellg-lellg egy a kezdet nel|é/.ségeill"| kili"lita­Ikőzni ahg tudó magyar színpadi iredakfln. A lo\áiosi színházak túlnyomó léasllklieil Iüzleti vállalkozásuk. A heves üzleti verseny, nedv kÖZtük folyik, arra BBOTttja Őket, hogy kivessék hajójukból irodalmi és művészeti hivatásuk em­lékéi is. és hogy durva és rikító eszközökkel I vadásszak a sikert. Nézetem szeriül a lassan, de jóutonhaladt magyar színművészet megtévelyedése már a Iran­eis drámairodalom legújabb, ngvneveaetl fény­korával, a Dumas és Sardou-da rabok tömeges importjával kezdődik. Bizonyos, hogy a gall elme könnyed fölénynyel uralkodik a színpadi formák fölött. Figyelemreméltó azonban az. hogy lliinia-nak megvesztegető elm<— ligel g a tökéletes technikával megalkotott darabjai szinte kivétel nélkül csak egy tárgy körül forognak: a MI erkölcsi bukása körül. A megkísérelt és be­fejezett bltkáa, a jéi és | gOnOSZ HO, a hány és az asszony bukása, a bukás előzménye és követ­kezménye, annak tragikuma éa komikuma az őrök tengely, mely körül a mester és tanítvá­nyainak képzelő tehetsége forog. A nő bukása bizonyára jogosult témája a drámairodalomnak, hogy azonban a nagytehetségű iré>k egész gár­dája erre az. egy tárgyra pazarolja minden alkotó képességét, ez a francia gi ninsz betegségeitek ••gyík saimptomája, melyet azóta mar számos más. de rokontermészetű, a gondolkozó franciá­kat is aggodalomba ejtő szíinptoma I.•"•veteti nyomon. A tr in ia házasságtörő drámák éveken át uralkodtak a fővárosi színpadon. Nagy külső síken.-] jártak. Ha elemeznek azonban .. sikert, bizonyára ngy találnék, hogy vegyi összetételé­ben vajmi kevés az igazi művészi elem. Említettem, bogy a főváros színészetének kétfelé hivatása van, helyesebben volna. Kifelé a magyar kuk urát kell képviselni.', befelé az egész in mz.etre, befolyása <>ly rendkívüli, mei) :• legnagyobb csodálattal - bámulással ragadja int g lelkünket. I »e lein :.il halasában a MaTSellaisc In -M a mi halhatatlan Rákóczi-indulónk. Születése ete8 pillanatal.il kezdve öaszcforrl a magvai' nemzet i ün­tudadal. s ez. lesz az. :iz induló, melynek lelkesíti';, tüsel - hangjai mellett al! ki a magvai. I.a kell fegvenvl is, IZabadságS vedelnele. Halna Miska szerzetté, s elsők egyike Caiaka Panna, a aserső Iniga voll as, ki őrökre beültette • fogékony magyar s/.ivhe. A löikóezi BÓtál hajdan tárogatón adtak el E hangszer nagyon emlék, zt-t az emberi hangra s valamiül BS, ugy tud sirni, lelkesíteni, jajgatni. A szabadságbaa lélekaö nemzet ez. ősi haagsserből i szabndság álvaaaatt bajnokainak lelkesítő uósatál v.-lte hallani, Kecskemétaa egy aeaésa tárogatón elliljla B liakóezit, a nép oly lelkiM-de-he f.l't kl, hogy aa öt elnyomó német dragoayoaok kőaül •lll-el megélitek .- az egész századot kivette \as­villakkal és dorongokkal a városból, Kzert feleöbh helyről — persae valószínűleg Bécsből » táró* gat.it kiirtandónak nv ilva'iiitotlák, a meglévőket asaaaaaedteh ás elégették i megbüatették aa otyaa iiailgS/.el e-Z.t, ki tárogatót Illett e-inaiHÍ. Vagy sziilj di e gyónvöm dalainkról? Sincs toll, mely leírhatna, ee„et, mely esak halviiuvaii is lest hetin', azon érzelmeket, melyek szivünkben ke eti panaszos zenénk hallatára felébrednek. A diesö mull asagaaatoa képei, a szebb jövő kecsegtető reményei Miinek fel lelkünkben I élezzük, hisszük : európai művelődést kőaVetíteni. Teljesen mélta­tom a nagy nemzeti missziót, melyet fővárosunk végei, azt tartom azonban, hogy mini sainmű­vész.etüiik központja, hovatovább nemzeti vesze­delemmé kezili magát kiiuini. Kit.dé. mint a fran­CÍa trágársagok lerakodóhelye, hamis sziliben tünteti fel a magyarság erkölcsi és művelődési kvalitásait: befelé pedig — éppen a vidékre gya­korolt nagy befolyása következtében — rend­szeresen továbbíthatja a külföldről beléje ultott mérget, egéaaen az országhatárokig. Egyes vidéki törvényhatóságok szükséget éreaték annak, hogy kivétele- intéskedesekkel megvédjék polgáraik egészséges erkölcsi óraületel :i fővárosból terjed" métely ellen es üdvös volna. Iia az államhatalom is élne felügyeleti jogával ima színházaknál, melyek állami segítségben re­•zesülnek. A magyar drámairodalom, melynek mun­kásait tehetség hiányával és élhetetlenséggel izokáa vádolni, nem kis részben a vázolt visao* ryoknak tuiajdonithatja mostani szomorú pan­gását. Azoknak az eszközöknek, melyekkel a nőst divatos külföldiek dolgoznak, magyar iro TT-M veheti a hasznát. Ha akarna Sem tudná. A magyar főváros ma sok színházzá! dicse­cedhetik. Egy színházai azonban mais aélkülöz­íünk kell. A magyar irodalmi saiuháara gondo­• ik. ahol kizárólag csak magyar szerzők művei idhatók ebi. Mig az lel nem épül, addigmiuden i magyar színműirodalom emelésére vonatkozó g\ ékezet esak JÓ szándék llliU.ul. liveli SZIliliáz­lau kibonthatná szárnyait, ha ugyan vannak zárnyai. ifit megi-suierhetué önmagát és a ina­ryar közönséget, <iiiu.ui könnyű podgyásasaal, le teli szívvel vándorútra kelhetne, hogy meg­lódítsa újból nz országot a magyar művészet záiiii'ii a. Nyilt levél, i Budapest, I90tí mán . Tekinkhs Szerkesztőség ' A mai lapokból értesültem, hogy Veszpr. m­itegye törvényhatósági bizottsága tegnapi köz­jülésén azt a határoxatot hozta, hogy eltiltja iszt viselőit, hogy n kormánybiztosnak bármi ne­i-n nevezhető segédkezet nyújtsanak és azokat, kik a kormánybiztossal érintkeznének, bazá­rotoknak bélyeges • velük minden közösségei 'i Illusztris munkatársunknak nyül levetél közel­ik annál inkálili. tii.-il inagtiiik is s vái-usi lisztv isel.'lkn­oaatkozálag kesonlO álláspontot foglaltunk el. (Szerk.l Meg jönni kell. megjönni fo| Kg-v ji.lili kor, mely után línz.g-.'i imádság epeilez Százezrek ajakán. A zene je||eiii/.o két luiajdona a beaaőaég S özvctlensegenel lógva megiagailja egéas valoin.at szív legtitkosabb húrjait zendíti, megvigasztalja szenvedő lelkét, égi halasamul hiat a szív táj­aluiara és sebeire, — „latsai zen-; — ú» ,«zól aaa Panl — egymás, lókéleteaebb világ azéamtal obh leimé-szelünk fohajaaal Jelenéistüakestiasel­•je vagy-e le, vagy BS öröktél hajnaifiivaiina V is.-z.iiaiig vagy le. | belőled a másvilág örömittas ngy a Iii I szólnak, árva szivünk sötét éjjeleié egv alvilági tavasz, lanyha nyarait loxeive!" Ks mégis igen tisztelt hölgyeim es iiia,m, annak emneiek, dé nyilvaii hiszem és lelnél, in, ogy a magyar liazal.an nineseiiek, kik a zene aiazsliatalinal tagadni merik, tűnderliajait nem adjak, vagy nem akarjak méltányolni, akik elolt f. egi művészet BÖ« egyéb, mint „üres oineogas'. agy „tűrhető lárma*. Beáaaadők nz Ilyen elfogult mberek. kikheu a szép es magasztos iránt való ajak no sag annyira ei van lojtva, eltemetve az ayagiság po-viinyaha, kikről jellemzően, „ ,| L . Hgornaa — irta az angol Shakespeare: Kinek szivéliin nem fukail zene. Kit nem hat át a bájhsag z.engzete. Annál a rom vágy, . s.-l, BMg árulás Tanyás, kedálrs leaum, mint az éj Sil s/.ellV'eili'-lye s.ilét, mint n l,.,k..l! Amink ne liigvjen senki | I \ ége.l

Next

/
Oldalképek
Tartalom