Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-03-04

A mostani politikai válsággal kapcsolatban igen gyakran --sík s/ó a nők egyenjogúságáról is, még pedig H/.OU alkalommal", hogyaválasztói jog ntcn injának tervezetébe igen tokaa a női paaaaiv, da még többen a nőnek aktiv választói ji.jgáf is bele akarják vinni. Alkalomszerűnek találjuk ennélfogva, hogy • nŐemancipáció kérdéséhez néhány reflexiói Hízzunk és rövidesen jelezzük azokat az objektiv igazságokat, melyekéi e kérdés megvitatásánál találhat unk. A nők érvényesülésének mozgalma, mái régi keletű. Évszázadok oU találkozunk a történelem lapjain asszonyokkal, akik kivették ré« szűket minden olyan nagyssabásn mozgalomból, mely végső kibontakozásában n fennálló társadalmi rend evolúcióját eredményezte, N.'iu ('hajtunk ennek bizonyítására a szürke ókorba is visszanyúlni, noha különösen a zsidók és romaiak történelme igen sok alkalmat nyújthatna állításunk igazolására. Önként kinálkozik azonban egy Jeanne D'Arc, Corday Sarolta ás még számtalan női szereplője a világhistóriának példa gyanánt, kiknek cselekedetei mind azt látszanak bizonyítani, hogy a nő elég fizikai és l.lki erővel bir, hogy kivegye részét a férfiak nagy munkájából, az emberiség hegemóniájának fenntartásából és fejlesztéséből. Mindezen példák azonban csak igen kévét meggyőző erővel bírnak, ha meggondoljuk, hogy az emam ipái ió előőrsei csak ily kivételekre hivat* kozhatnak igazuk vitatásánál, nona évszázadokra visszamenő statisztika is csak azt mulatja, hogy a nemek eloszlásánál mindenkoron • nők voltai, számra nézve túlsúlyban. Mit bizonyíthat tehát millió és millió asz^Z"ii\ között egy-néhány kivétel? Annak a theoriának. mely a nők egyenjogúságát akarja kivívni nem egyes esetekre, hanem a nagy tömegre, ; nők átlagos kulturális fokára kell hivatkoznia Ebből a szempontból nézve azonban ara az eredményre jutunk, hogy határozottan • kon? zervat ivebbek részén van as igazság. Az az élethivatás, melynek betöltésére i nő szervezete, testalkata alkalmas, oly fontos hogy kizárólag csak magának kell absorbeálnii a nőiesség minden egyes megnyilvánulását. Sem miféle tudományos fejtegetés nem döntheti me£ azt as igazságot, hogy a fajfentartáa feladati a nő minden élettani funkcióját teljesen kimenti Igaz ugyan — és ez lehetne az egyetlei hathatós érv a nők emancipációja mellett. -hogy a mai társadalmi rend nem nyújt elegendő Pedig egysserü terméssel fiától halljuk, k msga sem tudja, hol s mikor tanulta a mesterséget Ha épen kivánjuk, bogy léjét törje rajta, tahó i -/ehe int, hogy egyszer, mikor a kedvese elhagyta vagy katonának fogták, kiment SS erdőbe, vágót egy iuzagat, kitekerte a nyakal s a szegény gall; utolsó -óhaja költői dalia' változott : később ezel sipből fuvola lesz, s ha a gyerek jól viseli magát hangszerét pásztor tülkévé, vagy írni még töbl bakter kürtté' avanssiroatatja a községi előli árőaáf Az emberi nagy sag C magas p.ileau a poézis BOSS elpárolog. — Azért mégis inellan szeretheti pásztor furulyájátJ mikor valakije et begyta, miko nincs embet akire bánatában bizalommal gondolni megszólítja furulyáját s az telel neki. Furulyáin, fiiriilyáin halomról halamra. Te csinálsz hús nótát az én bánatomra. Halomról, halomra, völgyről völgyit szállok, Ki iiiegvigaszlalna, mást nem is találok! DtodorSJS a fúvó hangszerek feltalálását eg pásztornak tulajdonítja, ki a szellő susogását a síi kösött elleste. Lueretlus is azt mondja: ^» füze üreges szarán áttujdogáló zcfirck tatiilották meg estsztoroZzt legelői b arra, bogy üreges haue szereken dalokat tojjanak." Szóval a zene és haegsiiiink feltsláláss A legrégibb Cskorba vesét hető vissza A zene befolyását a népek szokásaira < lodot és alkalmat minden egyes nőnek előbbi mlitett életbi.utasának betöltésére. Kérdés azon- 1 tn. hogy nem tehetne ezen máskép is segíteni, i nnthogy eltereljük a nőket arról • mesgyéröl, 1 .elvre őket a predesztináció kényszeritette.Hi- I HU) sokkal célravezetőbb, sokkal humánusabb l íme, ha lehetővé tennők minden nőnek ezt, I agy megfeleljen egyetlen kötelességének: az lyaságnak. 1 K kérdés fejtegetésénél kát körülményre l •II tekintette] lennünk: gazdasági és azethikai i dalra: de t két szempont liele-ZSeg tekinteté- j •ti távolról sem hasonlitható egymással össze. ; A gazdasági kérdésen céltudatos szocial- j olitikával könnyű szentre] segíthetnénk. Biato- • isiink minden anyává váló nőnek és magzata- i nk megélhetést és máris megoldottuk politikai ] •kim et ben oh fontos problémánk anyagi részét, i Az ethikai rész azonban, mint az termesze- > •s is. sem az államhatalom, sem a társadalom l Ital egyoldalulag meg nem oldható. i A törvényileg és egyházi lag szentesitett i Umsság szokásé oly melyen bevesődötl évszáidokon keresztül az emberiség lelkébe, hogy is mái senki sem tekinti ez emberi társulás sen módját annak, aminek tulajdonképen lenié kellene: külsőségnek, hanem régi szokás, hogy ihen a formalitásban keresik egyúttal a házasig lényegét is. Ha tehát olyan modern theóriákat akarunk trdetni a nők érdekében, melyek szembe he-ezkednek az eddigi közhittel, az eddigi szokással, gy ne álljunk meg féiuton, hanemigyekeszünk lérni az elképzelhető legnagyobb eredményt, z emberiség -zabád és korlátozatlan társulását, már fogalommá vált szabad szerelmet. A nŐemancipáció mindama harcosai pedig, kik e saé haiiatara finnyásán fintorgatják ormai, gondolják meg azt. hogy valamely eredtény kivívásánál, annak sikerülte esetén soha •ni tekintik azt, hogy milyen nton-módon, mi,'cll eszközökkel ('letett el. Ha pedig asszony.link ••/. ideális eniancipáiotól visszarettennek, ugy foglalják el helyeiket II. ahol eddig is megtalálták boldogságukat, il t'kes. nyugodt családi körben. Dr IS. i Pirna városi es viiMi takarékpénztár közgyűlése. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár r, . t. évi február hó 25-én d. e. tartotta évi reues közgyűlését Bock István vezérigazgató elöklete alatt. A közgyűlésen 28rénvényesjelent ilkfiletére minden időbea elismerték; sőt Plató, z okot nagy bökne szériát egy reform a senébes llanizav ai'okat és változásokat idézhet elő. Atheiieos mondj.-I, hogy a régiek minden isteni s emberi törvényt, erkölest szabályt, regél és kegyelányt veishe isedtefc es zenére alkalmaztak, mit ztaii a korUSuk zenckisérot mellett nyilvánosan leadtak. Hz elvont s nehezebben érthető es élvczlető dolgoknak a zene sajátságos hajt s kellemet •öleeÖBSÖtt s ezáltal véste be azokat a hallgatok mléki zctéhc. A híres Mav erhoernek is az volt a terve, ogy az. Kg v csii 11 - ál kunok alkotmányát egy óriási ymphőniahan akarta feldolgozni. < Nsme nem illő szilieknek nincsen oly kedvelöt len hatása a szemre, mint össze nem illő hangiak a ffilrei meg pedig azért, meri a termeszei I legszorosabb összeköttetési hozta létre a inl éI SZÍV között. Nem az észre, hanem egyedül az érzésre hat i luuigmiivészét s majd lelkesil, BBgeOZtel, fajdalaal csillapít, majd meg fájdalmasan ehreszti a • ziinnyadó érzést, vagy elhald hangjaival a nullánlóságra emlékestet, A mütörtéaeleoi a művészet gyík ágat sem örökítette oly magasztos és nagvir.erii képekben, mint a ..szent és titokteljes égi iveivel, a zeneművészetet, melyne . bájai már a óidon i- a túlvilág kéjeit tárják lel előttinil;. s n'ivölö ereje egy ismeretlen cszménvi BOB be varáicg lód részvény képviseletében. Book István vitotla tteg a közgyűlést, melegen üdvözölvén nagyszámban megjelent részvényeseket. A j. önyv vezetésére dr. Koritsohoner Lipót, int. 0 vészt, hiiehsitésére peilig Tauber Sándor, Ko•in Vilmos és Klein Vilmos részvényesekéi érte tel. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elö•rjesztett és előzőleg a részvényesekkel mar özölt igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelenízt, a szokásos felmentvényt megadta es hozzákralt az igazgatóság azon indítványához, hogy 5*310 kor. 29 ftt. tiszta jövedelemből osztalék vanáut részvényenként i'l) korona, vagyis ÖSZz.eseu Hi-iHKi korona, Pápá varos szegényeinek Bonnal leendő, kiosztás végett gOO korona, a -1 it felekezet iskoláiba járó szegény s.usu tanulók észére -jiio korona utalványoztassék ki. a tróniái-adó 10*897 korona db til. pedig a külön taralekalap felemelésére fordíttassák, amely >">szzeggel a rendes tartalékalapban tevő 104"004K s LL'-L'TT korona 88 BL külön tartaléka lett az utézetuek. A részvényesek nevében Baranyai *»úg" uond szólalt fel. meleg szavakban mondott az Utézel körültekintő, gOndOS és elélik Vezetéséért z igazgatóságnak és különösen Book István •e/.érigazg.itómik köszönetet, üdvözölte az utóbút vezérigazgatói működésének 2o-éves jubileuma A kalmábóh A/, igazo.itóság megbizáeából dr. Koritscho,,r Lipót intézeti ügyész mondott lelkesült savakkal köszönetet Hock István vezérigazgatónak az intézet nagymérvű felvirágostutása körül izerzett érdemeiért. Válságos időben lépeti az mézet étére és azt lelkiismeretes munkája, jeles izakképzettzége és tudásával a város közgazda* légi életének egyik jelentékeny, számottevő ényezőjévé i et te. A beszéli elhangzása után a választásokat 'jtette 110':,' a közgyűlés; e célra szavazatazedő nzotteágot alakítottak, melynek tagjai dr. Uotl,er Sándor. Karlovita Adolf és Bischer Öyula éSZt cliyesek lel I ek. Az öss/o» t isztségekre egyhangúlag I ört éntek 1 válazztáeok a következőképen: Igazgatósági agok S évre njból dr. Kende Ádám és VVittmann Ignác, felfigyelő bizottság tagjai pedig egy évre óból dr. Kapossv Lucián. Marton Ignác L. és Piacsek Gyula lettek. A szelvényeket március hó elsejétől váltja ie az intézet pénztára. Utolja át lelkünket, ahol BÚBOS gond. nincs hú, íme- keserv s nincsenek csalódások." Csak nézzük a néhány kis deszkából s száraz fa.•-kaU'il álló hegedűt, mely hangjaival belopja BMgál a szívbe, • örömet kelt, bánatot oszlat, indulatot ébreszt, szenvedélyre ragad: a bátor-ágot fokoBZa, s határtalan lelkesedésre gvujt. A nóta is azt mondja róia: A hegedű száraz. Iája. Keli szomorú a nótája. Ugy meg si-ri, ugy kesereg, TabUI a kenve is pereg'. A hegedű luis nótája. Magyar einlier mulat nála, I gv meg dniiol, táncol, vignd. llogv a szive majd megszakad. A platoniltusok szerint az einher lelke is harmoniáhol van teremtve A zene mondák ük — szellemi tehetségeinknek ezen kezdettol lógva meglévő űseredeti barmőniáját ismét, egyeaenlyba képes hozni, ha netalán azt a földi világgal való érintkezés megzavarta volna. A hajdankor minden irója csodadolgokat beszél a ZENE varázshntalmáról. ORPHEUS BÁJOS ZENÉjével az erdők vadait megszelídíti, a folyókat, MEGállítja, a fákat és sziklákat táncra indítja; a POKOL őrét elaltatja, s az alvilág istenét ralurja, HOGV feleségét, Kurvdikét visszaadja SS ÉLETNEK. (Folytatjuk.)