Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906
1906-12-30
Álljunk ('iss/c polgártársak! Feledjtti el oiindea apró sérelmeket, emberi gyöi geségeket. Tartsunk össze, legyen vár sunk egész társadalma egy, gondolk gásáhan, tetteiben és cselekvéseibe hogy kü/.tis erővel működhessünk kei vcs városunknak jólétén ós hogy raui kálkodásunkon meglegyen Isten áMás MUIJMII el az évvel együtt mindé keserűség, minden érzékenykedés, hara és gyűlölet s testvéries egyesülésbe) kezetfogva lépjünk át az uj évbe, ind; tői minden jót várunk és remélüuk. A mi újságunk, amely szeretett, é- odaadóau szolgálta a város kőzttgyt és a közönség érdekei ós sokszor ige eredményesen, ezentúl is teljes erejévt fogja mindazokat támogatni, akik várt -unk köxjólétét, társadalmának összeo vasztását liiziék ki feladatul és ezekt kivívni is akarják erős munkával á ij-raz lelkesedéssel. Ime, ily j'» reméuyekkel látjuk e telve, az I'I évtől buesuzkodváu, az r esztendő küszöbén, Pápa városának jí vöjét és boldogulását. : ^ Parcellázást vagy örökbérlctet A ssotcális tanok egyre terjednek. Egj i világnézet kesdi kibontani ssirnyait, a szabad ans osfrai vaunak ismét a levegőben, • egyr többen ismerik nn-g >• tun jelentőségét: „Min.le ember egyenlő, iniudegyiküknek, akárhol ssüle tett, palotában vagy knnyhóbau, vallaskttlönbséj nélkül, egyformán joga van KZ életre, szabad sign es jelétre." De bármily nagyszerű, bármennyire iga legy.i: :s a tan. kiviteleitek nagy mi. nagvo is suk a/, akadálya. Az évszázadok óta az em leni nembe belegyökeresedett ósdi világnézet az nr éa szolga fogalma, az ösiségek, előjogul mind-mind tiltakozókig emelik a lan ellen kat jaikat. Kz.ekkel sikeresen megküzdeni, oly mag oldást találni, mely aa Ssases érdekekel lehető leg szemeli, it. tartja, oly feladat, melye nagyim suk ember, a világ legélesebb e>zü tilde s a semmiségbe vés/. . . Hogv helyet adjon eg másik, egy meg bús.bli képnek . . . Es megnjulaak reg el hantolt érzel mek . . Ilegelevenfti olőttam esudáa alakja egv ifja lányaal Bgy iselid lánynak, kiuen lelke liszta, arc szent, s/.eme gyujiofény, mely perzsel, eget . . Gyenge a teste. Vékony, gyermeteg. A beszéd l.iivos. mely megráz, lesújt: leieméi és éltet, nini magi a napfény. Szegény i.is leány ' Meiedek, szil les Iit vezetett téged hozzam Gyilkos örvény vult a te kijelöli utad I!- nem leltél töle. Kgv magadban jártál lel •liieit, Inztos lovel. A cél hiánya nem leltemet rissza t..v.ses sutdtól. Nem ingadumál, trásytaca levesztél. Kgveiisiilyt vesztve nem liiiklni az. alallin tátongó, sulel örvénybe . . . Világító tornyodl a szerelem vezetett. Klet Megvetéssel knzdoltel a csáb .s virágért, inelve •rzelmeil déliliálija leslett eléd. Gyesinek voltál még. Gjsrmekak vollsak. A 'XIv unk öntudatra ébredt, üdvöt kívánt és knve ehe a jogot . . . Kreztüuk, szerettünk. Nem elégediiink mej Zinnien mesékkel, halvány uinyckávni u viilöd iiildogsagmik. I sodas őszi alkony udott nekem téged !Sz.é| falaton puha karja buata alám eőszia iested Rab sdruS |iariiaja altatott, riiigatoit, eseudes agvi luk bekét kínait . . . Adón:. . . sai töprengenek. Abban aaonbaa mindnyájan megegyeznek, bogy az .lavult állapotok már sokáig fenn nem állhatnak, azokat megvált oztatni kell. EgysaerrC HZ összes szociális kérdéseket megoldani nem lehet, ez bizonyos. Keresnünk kell tehát az utakat, melyek fokról-fokra a megoldás felé vezetnek. Ha az általános lehető emberi egyenlőség akadályairól gondolkozunk, röittön szembetűnik a temérdek ősiség, kötött birtok, holtkéz. melyek nem egyszer egv-egy területen lakó emberek ezreit, egész városokat akadálv óznak klterieszkedesiikbeii. tejlodésiikben. Egy-egy mágnás, Vagy mágnás család, egy- • egy egyház birtoka oh nagy, bogy azt az azj egy birtokos intenziven megművelni nem is ké-| pes. Kiadni,I sem egészben, sem részben nem leint, mart a törvény megkötötte, kimondván, hogy aaon birtok mindig ugyanazon család egyik tagiáé, illetve azon egyházi cini birtokosáé lehet .sak. Ha már mos' véletlenül egy ily birtok egy város vagy falu határába esik. nz megdtaaatja nz egész város, illetve falu lejlodéset. meggátolja a lakosságot abban, hogy még ha van is pénze, földet vásároljon, inert az ..nem eladó " Kezdik is már a ferde dolog helytelenségét belátni, s előbb-utóbb Ineg is fogják i»Zt törvényhosásilag szüntetni, De ez meg a távol iivii dolga. Nekünk, mivel ez bal átható rövid dőli belül nem változik még meg. már most cell gondoskodnunk olymódokról, melyek segéyével .-z a vi-s/.as dolog némileg legalább ívulezhetö. Mert bennünket, [.apaiakat ez. a keidét i lágyon is közelről érint, egv ily eset éppviromukbau állván renn. 1 Megakasztják Pipi .árosát a fejlődésbenI 1 .t.'k.lek." Mert a VároS természetes fejlőléai iránya a .tikertek" len', esne. De nz mind i tbizomány s arra felé földet nem lehet kapni. Ezért volt kénytelen a lakosság a város, központjától sokkal távolabb tekv ii „Krzsébet u-1 , áros tek- építkezni, vagy pedig a tanitokepzö elé terjeszkedni, itt. • város központjától alig iár lépésnyire pedig ónasi telkek állanak üresen. 2. Földet sehol s,.| U [ehet sem Pápán, sem ledig a környező falvakban kapni. VidékünkönI ledig úgyis nagyon is elharapódzott a kivándoras, Néni mondom, hogy ennek is a bitbizoinánv i közvetlen "ka. de hogy azt is befolyásolja, iz bizonyos. Mert eddig többnyire csak oly •niberek vándoroltak ki. akiknek nem volt, semMegssakitottaw utadat. Kiraboltalak a habokéi. Dobogó szivem égő tüze hozia vissza lankadt agjaidlia az elszáild életet . . . Porttá ajkam megtfizdöll a halál lagvos esiikjával. liogv Ígértem, hogy fogadtam: - Nem lés-z te többé árva, mostohától megnnzolt Kz. a két erés kar védelmez liieg. Kz a lobogd sziv ad neked nyugtot, inenhelvet . .. At -alkony ránk borult . . . Keblemen hullatta iiol-ii konveii az. árva . . . Attól u naplói kezdve / a szelíd szempár fényien, ragyogott . . Oreg l>itlesa'rnónk jóságos gondozásában nőt el :i lány s fejlődött liliomaál szebbé, n'izsánal ( i I'i isa hl iá . . . Köln szolt a bús tibnkó tokogO* hangja. Krle UMllt sok dabás legény szerelmi bii|aban. Mi |ndig éltünk, szerettnak. Nem elégedtünk i«g sziniilen mesékkel, halvány árnyékával a aluili boldogságnak. — Nézzelek oda... Sa'pa I a bán v. ,\ r all aisonva egv a leesett hóval. Csak akkor gviil-| 1 i égető lánggal, mikor arra lépdel az. ura-ág • i eleeg lir-fia. |, A fehér bőbitás, fejkötős iiss/onv szomorúan|' i'ilint, tniiit az. őszi lomb. aroSájgat szava SM-niesen | orhol: | — Nem lesz jó ebb II, leány! Ne,,, mz. jó Tudja a lea'liy is . . . Az mii szép. As inti gazdag. A "lagság utalom. A hatalma-ok pnraiiesolnak . . . Még a óvnék i- s | szelelem tlStsIsUS istenének. mijük. A magyar nemzet tehát esak épp a HM lm Ivüket vesztette el. De ujabb n egy má ennél ínég sokkal vassedeltassebb jelenség, tapasztalhatunk. Kz pedig abban nyilvánul, kog .eves gazdák, kiknek szép pénzük is van. bal jiik kivándorolt ismerőseiktől, rokonaiktól, mii jól fizetik őket nz amerikai vállalkozóknál, mi itthon alig tudnak annyit keresni, hogy megél késsenek belőle. Aztán bár pénzük volna iiug sem vehetnek maguknak birtokot, földei mert az „llitbiaomány" — tehát így sem segít lietünk nyomorúságos sorsukon. Az uj világba dlenben földet potom árért, kaphatnak. Ifegbia '.ák tehát amerikai ismerősüket, rokonukat iseressan nekik ott {Bidet, ők pedig összeszedi lénzei skéjüket, s szépen kiviszik a külföldre, A magyar basa tahit ez esetben már nem •sak őket maguk a vesztette el. hanem má neglevő vagyonukat is. Sőt az ily ember, k a'uni birtokul is szerzet', nein jöli iiuir egy EÖIinyen, még öreg napjaira sem vissza. Sut hatráiivus a tiiliiagv birtok nemcsak lépre, hanem 8. magára az óriási birtok tulajdonosán e-zve is, mert az egésset, épp óriási kiterjedés., el togva. nem képes ugy megnövelni, nem ké ies a föld ternu. erejét agy kihassnibii, miuthi z kisebb birtokosok kezében olns Epp ezer .ztan a jövedelme is arán}' lag kevesebb. Sot hogv végül megemlitsem, hátrányos e; ei inészeteseil epp ezekért 4. magira az. államra nézve is. Kert a fök • Ijes termőereje nem lévén intenziven kihasi látva, először a íieiiizi'Tvagyoii szenved kart aisodasor az állam kan a föld után közvetíti levesebb adót, harmadszor pedig a köiülmétrj ólytiu a polgárok agyréass nem jutván kereset iez. nein képes adut s.-ni fizetni, kivándorol mis. vagyonosabb része pedig min kapván föl let. nemossk maga vándorol ki. de megtaksritoti iiiizél is magával viszi. Mar pedig a magyar államnak mindéi lolgarara. de különösen ajobbmódu kiabirt >ko okra. a kősépoastilyra nagyon is szükség.' van Hisz úgyis íiimdiiyáj.in szegények vagyunk lát akiknek némi vagyonuk vau. azok azt ia t üllőidre vigyék? Mi marad akkor u magvai laainak '• Vonta is egv megoldási mód, melylyel Sgiteui lehetne a IlópeU is. az nllanioli is, é> bbol a bitbisományok boldog tulaj.Ionosai i.zép hasznot látnának Anior szelni sz.eine kiiz.é kaiáiilil kasag H l.'iiuiii. Bűntől fsketült ujjával ő jelöli az utat. . az. mii, a hatalmas, meghajtja előtte korona* j-t. Batár az útra, melvnek kövei gyémántok, óm arany ... Es e rideg, s/aiialtiias ut..ti az úrfi lábai eié iz-a eso hull . . . Harmat a pokol tüzében, tényIV az oliik éjben . . . S ezek a rOSsák a lózsaknai szebb rózsa eléből hullanak . . . Megegy-zor nevel a bllzaUék -zciupai, luegívmtr int felé a liliom leány. M.iinoros csókját hozza a levegő. ... K- Bt Ultit tovább ragadják a lovak, eiiyes hintón, nagy pompával, bnleg szivü grófsasszoiiv aranytopánkas lábaihoz. . . . — Az istenre kérlek, hallgass! Hallgass' Megöl hí' e id, in- gyötörj, ni? kínozz. L'gvis ugv BZSadi i.. Fásom. Bankét ek. A te közeledben fáj izem minden. Fáj a fagyos fuvallat, a ptiattsaág, magány. Ma ismét kegyetlen Vagy én zsaru.•kom Ivöt BalatOO. Magadhoz láncolsz es üldözöl ma ultől. parthoz esapődd tajtékos ajkad vadulva il tog: — \ issza adtad elrabolt kíueaemel Hidegebb, 1 hűségesebb 11 liedll.l Bt ell llívii. ii|e|ő kalolll . . .