Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-02

kiket ii gyár közvetlenül lát el kéretettél — gyár munkásai, — hanem aa egésa város keret kedői, íparoaai, töt a környékbeli gazdák i Meri 8ÜO—800 embernek mar sok dologra va am asükaége élelniiazerekből éa iparcikkekbő melyeket a város éa a kOrayék többi lakóját, aaeraa ba a gyárban kapott keresményéből. I) sajnos, basánkban épp a gyárak irama iga csekély. A sok munkás kéz a kevés avarba nem tud inunkat kapui. De L.a mindnyájan ös> szes szükségleteinket ásókból a GYÁRAKBÓL sz. resnök l>e. melyek hazánk TERÜLETÉíi vaunál akkor a külföldi gyárosok látva, bogy a hazai.a készült iparcikkeket keresik, gyáraikat laaaankéi hazánkba helyeznék ál. — azok szama megsok ssorozódna, akkor a munkások százezrei kapni mik kétesét, t. akkor megszűnne a nyomói megszűnne a kivándorlás, megszűnne a be két lel.ség. De a magyar ipar fejlődésének két nag akadálya voll eddig. Az egyik az. bogy ura kodó házunknak, a Habsburg-háznak évazázadu óta az volt n politikája, hogy Magyaromé legyen uyerateruielő állam. Ausztria padig a iparállam, mely Magyarországol •• szükség, iparcikkekkel lássa t

.|. Kz volt az indító rugói annak is. hogy a magyar ipar fejlődését mé állami támogatással is lehetetlenné tették. — i liogy abba az intézkedésbe, mely a hazai ipai mesterséges utoi. egyedül volna képes MEGTT í.-mfeiii, — az íinnállo vámterület megalakít;' iába, — az uralkodók nem mentek s nem mei nek bele ma sein. A másik. szerintem ennél még nagyobb akadálya [.eilig nz volt, hogy a mi népünkl szinte tervszerűen, mesterségesen bele nevelté azt a nézetet, hogy az IPARI foglal!; -Zas IZEGYEI arra jobl.iilodu OSALÁD NE alja a tiat. és bog mindenféle iparcikk, AMI Magyarországon kétzti feltétlenül rossz, a külföldi pedig feltétlent jobb. Kz volt aztán az oka annak, HOGY a n csekély iparunk voll i*. lassanként az is tönkn ni"ut. Kz a ferde nézet okozza azt is. hogy amíg azelőtt háziasszonyaink esak szepesséf vászonból készítették a tehémeműeket, — Onö köaűl legtöbben már „Rumbtirgi"

1 vászonból es llálják azokat. Pedig Inilveii Jo volt az B l'eí szepességi vászon! Legalább háromszor anin itleig tartott, mint a hires rumburgi. Pedig Iá: s ik esak eblx.l a csekélységnek latsz.o dologi., is az származott, hogv csak vás/.ouáruk címen evenktul Sit millió koronával adózunk a kül tőidnek. Ugyanígy vagyunk a ruháinkkal. Meg m-i vennék l.álunk a SZÖVETET, ha az ii'lil ,,való. angol.- vagy .valódi francia". Pedig TÍÁCSOL Zsolnán, Brassóban oly kitűnő sziveteket k.-szi VI. Ott állott Kövendiné előtt s mondta: — Meg lehet mentem Margitot, nagyságé aaszonyom. Lázálmában kibeszélte,ami lelkétnyomj Bánlaki Lásslől szereti. S/iiáld, arŐS hangon bes/.eit. Meg akkor -cn reszketeti ssavsj mikor Bánlaki nevét kimondta Kovendine nem tudott -/.ölni erre semmit • .vermekének életcélt remegett folyton s most a öröm elfojtotta szavat. Csak Milla kesét szoritotti görcsösen s né/.eti mereven rá. M.Ha folytatta: — Egyedül Bánlaki melitlieli meg s,, szerel Margitot. 8 aaareiaie kell! Kovendiuébcn küadött az anyai érzés a busa keséggel. U kéiiys/.eritsen valakit arra, hogy l.-a nvat szeresse? 0 mondja meg Bánlakinak azt, hog; csak az ö szerelme vonhatja el a sir szeléről leá Diát? Vagy inas állal adja ezt tudtára V Soha! De a szerelet legyezte a büszkeséget. — O! IIa ki mondhatja meg neki azt, hog; a drága gyermeket egyedül ó adhatja vissza a •lelnek Hátim o ii"iu szereli Margitot '.' — Kn lógom megmondani nagyságos aaSBO nyom! Az en szavamra hallgatni fos. — A kegyed szavára, Milla!" — Hallgasson meg nagyságos asszonyom Kegyed mindig oly jó volt botsain, feltárható* szivemet elölte. S Milla elmondta élctt&ftéaetét Keni hallga tolt el seuuiól, nem szépített. Oly megragad, an oly fajdalommal monda megi-, hogy Kovcndim aroáa konyak peregtek végig. — Ks íme most tudja kegyed, milyen nag; büin.in van es segíteni fog nekem, hogy ezt le rohassaiu ! ének. hogy a külföldiek is vásárolják, ráteszik l saját cégüket, visszahozzak hozzánk I az aktor már nálunk is nagv szerű lett, inert .valódi mgol. vagy traneia." Dyenfoimáll szövetekért is v cukint ;j( | millió korona vándorol ki országunkból. Vagy nézzük meg lábbelinket Azelőtt magyar vargák, mag var cipészek kél si tették azokat. Ma e/.ekel is akárhányan közülünk bécsi gyárak* •ól kapjak, • ezen a cimen évenkínt kerek 21 millió korona vándorol ki országunkból. Pedig Pápán is mennyi cipész l< zeng foglalkozat nélkül! Vagy nézzük meg a házi irtásnál szükséges •••lényeinket. Pár évtizeddel ezelőtt a pápai láziaaszonyok • közeli He rendről kapták azokat. Ma Valahonnan csehországi...1. Kveiikilit ez is »itesz 2.900.000 koronát. Hat az nem szégyen, lölgyeim. hogy nagyhangú idegen reklámok ihat elhagyjuk magunk il ámítani, éa elősegítjük azt. hogy csak Papéra is is waggon Schichtféle osztrák szappan jöhessen be évenkínt .' Hisz a MatUS- vagy Hol v itz-t'.'le pápai -zappau{yárak készítményei épp oly jók, sőt jobbak, unit a Schicht-téie 1 l'gvanigv vagyunk a gyufával. Milyen jó iz _Kmke- vagy a „Tanítók háza" gyula. Nem. lékünk „Union* kell, csakhogy ezen a címen is •veukin' 2.000.000 koronát adhassunk a külföldlek! vagy nem vérzik-" a szivük, ha megemlítem, hogy üvegárukért J.IÍÖU.IMIII. vasárukén 16.260000 korouát, ebi. .1 esak kaszákéit 4-V.I.IHNI koronát, levélpapirosért o milliót, szivarkabüvelyéit 1.057000, nyakravalók i 8,077.000, női kalapokén 2.100000, irótollakért 261.000, játékmikért .( M K I.I K KI. sot dacára annak. Icgv gazdáass/.ouyailik a legkitűnőbb Sonkát tudjak készíteni, kassai sonkánk pedig még a külföldön is híres, sertéseinket is inkább élve kiviszik Prágába, hol azokat feldolgozzák, I mi sonka dákjában évenkínt 2.994.000 koronáért vásároljuk vissza azokat. I>e ezek csak Ugy hittel*-!! •szembe jutott példák. Kötetekel lehetne megtölteni, ha csak kicsit is iitanna járnánk a dolognak s érdeklődnénk NZ p

gyes ily esetek iránt. Milldellt összevetve ÖSSZeSeH tlelioztiuk évi Magban 1212 millió korona értektl iparcikkeket, melyekből évente tói.b nimt 7IKI millió korona jut munkabérként a külföldi munkások kezéhez. Évi 1212 milli.'. korona ! Vau önöknek fogalmuk, hölgyeim, •• pénz irtózatos halmazáról?! Annyi pénz ez. Icgy ha hazánk összes lakosait számítjuk, ni'': n pólyás bábákéi is i.'leértve, fejeukint 111 koronái fizetünk ki évente i külföldnek. Ésamennyii oda kifizetünk, ugyaninnvit vonunk e| a mi véreinktől, öumagnuktol! Kzt tovább türnük nein szabad! Akinek e •••tietito szamok hallatára sem fájdul meg a izív e. az nem is mag', ir! — A kegyed bold g-.iganak árán. Midii, soha! — Kn boldog ng» -i in leltetek többé. Egyet, en gvérmekének élete, jövő boldogsága tiigg koe.án. Meg kell, bogy mentsük "t. Kn Lászlóval .eszelek Tudom . . . Margitot szerelte igaz.

III. •'.ii elmegyek innen, - ba Margit kérdezni fog, nondjak meg neki, hogv rossz, gyarló lény vagyok, tloiidiak meg ...()! Mit is inon.liláinak meg ólam .''.' Tovább nem tudott szólani s ...la borult lv>eiidíué lábaiboa • kezel köayeivel áztatta, aaókii\al halmozta el. Kovendine fölemelte s vigasztalta. — Kegyed nem fog eltávozni tőlünk soha [eglátja, meg l.oldog is lesz. — Nem ! nekem mentiem kell, Engem hi az síi halom. Oda keil mennem. A/iaa Margit sem tinntl boldog soha, lia nz en szenvedő arcomat ltuá. Nem viselhetne el azt a gondolatot, hogv n o érette inoiidtaui le szerelmemről. Nem akaoin, hogv ta én konyeiiu neki fájdalmat okozzanak. Kovendine lehajtott fővel hallgatta. HaivéaekI íjt a Milla boldogtalansága . . . de anya volt. Milla még egyszer megcsókolta kezet s távo..tt. Kovendine mely -óhajtással nézett utána. Nein látta többet. II pedig liclcpolt a Margit szobájába s meg-1 sokolta öt. Ks ezzel a •'.okkal le volt róva, amit elet! valaha Miklős ellen. Aztán leüli és irt Bánlakinak. A levél i'ivid volt. ...Ionon, a kert lugasában megtalál." Az pedig, aliogv a levélkét megkapta, sietett. Baak eleget tenni. Milla várta a luga-han. Bánlaki kitart karok-i Hisz. ha igy folytatjuk, ma-holnap minden nya fájószivvel fogja nézni felserdülő gyerme;ét, tudva, Icgy a hazában a iniiiikasoknak záaearei állnak munka, kereset nélkül, nem lesz .•hát neki sem öröme magtatában arra gondolva, togy hiába neveli fel irtózatos küzdelmek, néltülözéaek közt gyermekét. Inába költi rá koseres nélkülözések árán megtakarított filléreit, oglalkozái hiányában proletárrá kell, hogy le. ryen gyermeke. Hogy >•/. az irtózatos helyzet, mely a jövő* ien egyre rosszabb lesz. végre valahára megaüujöii, mindnyájunknak össze kall fegnunk! •'.gyünk e tekintet ben példát más népektől, ;ik lelkesedéssel, kitartással valóságos csodákat niveltek hazájuk iparának megteremtésekor. Amerikában az angolok elleni szabadságiamnak idején letépték, leszaggattak arról az lltöaéket, aki angol szövetben mert megjelenni. Lengyelországban mar Iis jparvédŐ egyeli let működik, több százezer taggal, s a tértink •s nők egyaránt Valósággá] boykottáluak minlenkit. aki idegen árut vasáról. Németországban óriási védővámok riasztják •1 a KÜLFÖLDI árukat. Sói lám a műveletlen Kina is mit csinál? laj ott annak a kereskedőnek, aki európai arat aar eladni! A FÖ-TÖ mandarin deresre huzatja, s •Ivan óo bambuszütést méret rá, hogj elmegy a CEDVE h dta napjáig idegenek Ügynökének lenni! Hat csak a magyar huné oly élhetetlen, tat csak az ne védekezne a kizsákmányol ói ellen f Nem! A kérdés csak IZ. hogyan lógjunk LOZZÁ a harchoz a siker kila:a>ávai ? Kossuth Lajog azt mondta: Legven a némtet ELŐSZÖR szabad, a SZABADSÁG magával hozza t jólétei is! Kz ÚTMUTATÁS nyomán a politikai iát mai' megpróbáltuk. Küzdöttünk, szenved* unk — és CSALÓDTUNK! — Fordítsuk hát meg i harcokl.au megedzett fegyvert! Változtassuk neg a harcmodort Széchenyi útmutatása szerint, II AZT mondta: „Legyen a NEMZET ELŐSZŰR gazlag, a joi.-t magával HOZZS a politikai sz.aba.lagOt IS.- Fogjunk tehát hozza a gazdasági tarohoZ. Ks ez a harc irtózatos legyen! Ma, ajiios, még .sak aránylag kevés ember látta ba i harchoz va Ó csatlakozás égető szükségét, da •GYRE TÖBBEN csatlakoznak HOZZÁ, ugv, BOGY ÉGÜL AZ ESZMÉNEK DIADALMASKODNI kall. Ennek a gazdasági hatét.ak az irány Írására, ezetéaére vállalkozott néhány lelkes ember tezdeményezéaére 1908-ban egy egyesület, a Magyar Védő Kgycsille'.- Feltámasztása volt z nagy kormányzónk, Kossuth Lajos hűes .'ed-Kgvlétének! Ks az eszme terjedt, Eleinte •ak lassan, később, különösen az elnyomatás íözelmull néhány esztendejében egyre rohamosai rohan! feléje, de Milla elntaaitólag nyújtotta i kesét. — Megálljon ön ! Ne kőteiedjék s ne mond.II hiába való szavakat ; uz idő rövid. — Dt édes Milh, . . . — Hallgás-OII Végig. Mnlg.it ott lékszik bei'gen Stobájábau. A szive beteg s az. elviszi öt a irha, elszakítja a forrón oldó szülei karokból, íem segíthet senki rajta, osak ön. — En!? . . . — Ne folytaaaa Őa szerepet. OH bebiselegte ingat annak a gyermeknek is a szivébe. Jól tudja, Ogy Margit szereti. Le azt neg nem tudja, hogy largit látta azt a jeleneiét itt a kertben, melyet n végig játszott előttem. — Milla! . . . -.lói mondtam. Az. esak aserepa voltöoaeb •ínak látta 6a egy szegény leányt tévútra vezetni zép szavakkal ebi uitani, egy gyei több vagv kee-elib! Ml az.'.' Bllgll is csak kedvesének akart, ztán eldobott volna, mint egy megunt rongvot. In vél kéziem, de vetkezett ön Í-, .>! aiiuvi sok llen. Tegyük mindketten jóval vétkeinket, rójuk • azt a nagy adósságot, amelylycl tartozunk, lenjén ÜB, vigasztalja meg Margitot • szeresse őt gv, amint megérdemli. Egyedfii csak az. öa szava, r. ön szerelme mentheti meg és ha ön nem tolulja ki azt ti s/.őt el ítte, el fog lm káilu.zu . . Kn pedig távozom luBSB ..lökre Ne kutassaak utánam, mert ugy sem találhatnak lói soha il.bé . . . Kérem tegye boldoggá' Margitot. Bánlaki egy hangot sem tudott tsájáa kibo* tátaai. Mereven áilt ott s meg sem fordult, mikot Lila mellette kisuhant . . . Es Kövendi Margit meggyógyult,