Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-10-21

folytassuk ;i harcot, szünetet nem tartva lankáddal nem isinerve . . . Erre BZÓIÜ l<'l berniünket, magya rokat, :t hazatérő fejedelem. Szent emlé kezetét esak akkor tartjuk igazán tisz teletben, ba rendületlenül kii/tűink iu n nemes ideáljának: a haza szabadsá gának megvalósnlásáért. De ba osal külső fénynyel, pompával ünnepeljül hazaérkezését, szivünk azonban meg feledkezik uz l > nagy eszményéről akkor nem érdemeljük meg, hogy t legkiválóbb szabadsághős visszajojjöi közénk és ;i magyar földre árasszi dicsőségének fénysugarait! Katona Iviin. Csak agy virágszáíat! Ajánlva minden jo szívnek. — Csak ••iiv virágaaálal ! saune] • kérelem< nif! kopogtat be a Jóaset kir. kei ieg Szanálóriiiin egyesület a kegyetet ünnepe előtt sok magyar hajlékba, akol szerétéi és irgalom lakozik. Kg] virágszálal kér abból a koszorúból melyet szeretteink aiijára akarunk tenni i te* metőa Unnepéu. Kén e/t a virágszáíat annak • halottnak kegyeletéé emlékére, akitől a virág szálat elvonjak. Bs kéri ,-zi s virágszálat a leg borzalmasabb betegségek allen vaJó küzdelemre, 79.723 ember halt meg a mnlt esztendőben tüdő vészben. Javs olyan korban, mikor kenyeret kereseti; java olyan korban, mikor Bavo« gyeket és árvákat hagyott. II, a társadalom megértené a kegyelel legsaebb tanúsításai célzó segélykiáltást és tényleg műiden koszorúból esak egj virágsaálat elvonnának az.'kuak a biztos halálbél való kiragadására, akikel az idején alkalmazott gj >gyrtáeaaJ üteg leket mentein. a tttdövész nem lenne as a borzalmas nemzeti osapás, ami ina. Szeretnénk a kdkesitésifefc legmezazebb hangzó harsonájába fújni. Szeretnénk, ba hirlapirói tollúnk, melyet egy mélyen átérzeti igaz Ségfl nagy szellemmel és lmhls-al rei.,b Ikez.. nőt pedig eleve elsárjs attól. bogt, a isnu, l ibógsihas iránvtadő voksét adjon le. I - ezen SÖtet fel fogásával a magyar torvenvhoaás szembessőkŐ ellentmondásokba is keveredik. Csak egj péld ira mutatok l.i A tudninanvos pályák legnagyobb részel megnyitotta a mik előtt; amint a tapasalalal is igazolja a téren is derekamunkai végeznek, a mvid idő alatt már többen Ónálló tudományos müveket is produkáltak. A választási törvény minden ailóceuziis nélkül szavazati jogot biztosit a tudomány egyetemek doktorainak \ agy az okleveles tanítóknak. Mily érthetvetlea tehát, bogy aa ugyanolyan képzettségű doktornő vagy tanítónő nem részesülhet ugyanolyan jogban, mint férfikoliegája. Hat az a tudományosai! képzett, szellemi műveket produkáló nő, nem képviseli-e jobbau es függetlenebből a nemzet akaratát, mint a palinhásl.iitikokbuii tdősőleg jól ..beszedett* egyik-másik választópolgárt a is. ily tények fennforgása mellett, lássuk milyen kii gazokat tudnak a feministák ellenesei felhozni i nők szavazati joga ellen Csak egy pár jelentékenyebbre mutatok rá, amely ellen vetéseket a feministák argumentumai asembcaaőkőleg semmivé tesznek, Azt BKHkdják, hegy a feminiamna lernte* áolja a családi eletet, elvonja a nöl gyermekeitől, elidegeníti férjétől a belőle egy kellemetlen, zord, lőietieu láhyt aaiuál Nem kell ezek szerint a uók1. ..Jl „, ... „II....„»......o., .„.Iite.al/. rzés vezet, fölrázná a társadalmat, bogy még Íven jelszó nett hangzóit el hazánkban, hogy •zt a jelszót meg kell érteni, amelyért milideniinek legyen bár .javakban gazdag, legyen bár magány, imádja istenét bármiként lelkesed* líe kell. Annak a jelszónak, mely csak egy virágizálal kid- a tüdőbetegek megmentésére, el kell oglalnia százezrek szivét. A baj oly rettenetes, i segítség o|y Hagy anyagi erőt föltételez, hogy •élt csak akkor érhetünk el. ha millió sir koiaorajából ajánl;uk föl a virágszálat, ha millió áron agy méoSOSel kevesebbet gyújtottunk föl ez. az egy virágszál ez az egy mécses a tüdő* letegek gyógy il ásálM i'illllik lllilld. A József kir. herceg Szanatórium Egyediéi most építi első népszanatóriumát. Száz LETEGET fognak az ország minden tájáról a jövő '\ március havától fölvenni s mivel a szanatóiiimi kezelés három lein ipol igényel, már ebben iz első népszanatőriuinban évenként négyszáz részendő, halállal eljegyzetl embert fognak megaeuteni. De ha millió síron hiányozni fogna az z egy virágszál (amely hiány pedig legjobban anusítauá kegyeletünket akkor már nemesek z E SO néiisz.analidillin még hiányzó tökéje volna gvütt. de már tavaszszal uj GYÓGY IT óhazákat dietne tervezni és épiteui és rövidesen, csak a arsadaloinba menjen bele élő hitként az egy irágszal tóinjánlásunak poétikus eszméje, niineu vidéknek megépítheti az agilis egyesület a a aga ne nszaica tóriumát. Ha meggondoljuk, hogy mar az első itáp* z. iiiatóriuinbaii minden vidékről fognak fölvenni elegeket, tehát tőlünk 1-, akkor az. UG.llomdományokai nem fogja.; megtagadni. \ esessen linden embert az. a gondolat, hogy a maga d >alanyával hozzájárul emberek éleiének uiegleutéa* Ic-z. Hogy idején alknlniázott szakszerű gyógy i-. assal a tud betegség gyógyítható, - azt Né-1 i'-torszag példája IGAZ ója. ahol szanatóriumok' óesit.'se i'.t.a 2ö%-k»l kevesebb s tüdőbetegek alálozása. Nim s he ye annak a fatális közönyei;, inelylyel I «zörnyu veszedelem pusztítását • /./.lik. Mennyi köliy. mennyi gyász, vau azooiie-|,dö. l.oitos.I.e! zaklató lénvnvé változtál ja tűzhely mai ideális aagyslái llog. a e-aiieii alias es tradícióban mi v.íliza's sem Ing loiieiini, azt az eddigi állapot ifSZolja. Hisz a közigazgatásban mar most is van élni közvetett Szavazati joguk a nőknek a közégi képviselő testilleti választásoknál. de azért lég -enki sem tapasztalhatta, hogv ezzel a u i, esa.ad aimbnsa bármekkorát is esőkként volna Azon kifogás pedig, hogy a mik nem Vettetek reszt a haza tényleges megvédésében, meri alonak nem tettetnek, épp annyira ros-/.!:iszcinu lint tudatlan kifogás. Eltekintve attól, hogv a i fiaknak is e-ak a java te bel fegyvere.- szol gáláit, a mai militarista államban, a tömeg azonban ein, megdől a hamis argumentum a/.oii tenv Belitt, hogy a modern állam tentartoja és vezetője i in az. ágyú és hadsereg, hanem a kultúra; ott an a közelmúltban lefolyt japán-orosz, háhorti ; a lilbókra rugó orosz barbár tömeget, a kis szánni, e képzett japánok széjjel veri ék ; nem a nyer-erőéi, hanem a kultúra Vívmányaival dolgoztak, főleg z ész mükoilott náluk ; ebben pedig kiváló tárunk a nők Nem a helyen való Bgyan a mai militarista Ham hátrányait felsorolni, esak éppen azt kivánom dezui, hogy a mai társadalmi rend átalakítására unatkozó eszmék orveudeteseu terjednek világ* icrte s niues oly nagyon messze az idő, midőn az ltulános műveltség eredményeként katonaságra, a iái értelembe véve, egyáltalán szükséir nem lesz. kért. akikei .• kór elsorvasztott: mennyit meg lehetett volna ment i i azok közül, akiket gyászolunk. Nyissa m-g' szivet mindenki kegyeletének s ne sajnálja azt az egy virágszálat s azt az egy mécsest a veszendő emberekéri való nemei tölhuzdiilása lesz az az égbeszálló ima, mely bevezekli minden földi gyarlóságunkat. Meggyászolt halottunk ott Rtnn a magasban kedvesen veszi majd áldozatunkat. A kegyelet koszol ujából a tüdőbetegeknek fölajánlott hiányzó virag.zálat találja legszebbnek, mert áldást, boldogságot fakaszt, mely könyvt törül le az árvauWnak, az elhagyottságnak keserű könyeil Az e|so iiépsz.aiiatóriuin (iynlán u LugOSizerü erdőben épül. Előbb a helyei orvosi szempontból Kllth.V Dezső ur. az Erzsébet-ezanatórium igazgató-főorvosa es Tauszk Ferenc dr. egyetemi tanár irak megtekintették és a célra alkalmasnak inalták. A szanatórium 700-000 korona költséggel ipül, a higiénia legnagyobb kivételese szerint. \ i.uveket a zs.-malis es annyira gyászolt tervező 'z.igler Győző készítette s a szakemberek t tutését annál inkább megnyerte, mert a fern es loi betegek kttlötl helyeztettek el. Az egVesü.et •övid négy évi fennállása után gyűjtötte össze iz. építési tokét, legnagyobb részét egy év ota. ni'ita az egész, országra kiteljedo egyesület lett. ragjai meghueansorozodtak ma 7000 tagja van) •s mivel a társadalom Udozatkésasige jóformán •sík egy év ota van vele. föltehető, liog.v a cözelebbi négy évben már több gyógyintézméuyt • tesi', annál inkább, mert a jövendőben az. ilcsóbb francia rendszerű diapnuaenehel akarja •piteni. IIa pedig föltételezzük (pe lig föltételeznünk cell), hogy a társadalom megérti a segélykiáltás! •s a hallottak napi koszorújából elküldi a sz.e(énysorau tüdőbetegeknek azt iz esengve kert igy virágszál.it akkor bizvásl ehaoudható, iogv megsokasodik hazánkban a uépszanatóriuuok szama és a társadalom az ember mentés erén nagyot. Istennek tetszőt tett, Kitas meg llilldetl jó SZÍV ez.t II Segé |y k iáit ást. Az egyesület a legnagyobb nyilvánossággal ogja a gyűjtést végezni Hírlapikig iiyugazza az. adományokat s lapjábau a Szsnatórinmi A ml jelentősége a lársa<lah>mbsu ma már M'ili az. uiiiit évszázadokon keresztül Volt. BeáiII lókon al nem lépeti ki a magyar nö a családi elet •eines, de elzárt kóréból. Közügyekkel, politikával leveset törődött, befolyását esak a házi tűshely törül érvéáyesítette, de az egyenlőség eszméje nem Őri ezen állap*>tOt és tényleg a nő állasa SS ujabb ttöhea megváltozott A magyar nö nyílváttOSSU ts izarepalai kezd, érdeklődik a körülötte folyó nagy lenizeii mo/galinak iránt, figyelemmel kiséri a izelleui miiiikiis-agot. részt vesz az irodalomban, •éles/ól a politikába, gazdag lelke teh ttségével aniogatja telje törekvéseit, e.e.-zli diesvHgvat. irányt ni tetterejének. Ma. midiin a nö euk esetben maga kénytelen icnveréi megkeresni és az •'•,••{ rideg prózai közlelmében valósággal szcinbeii találja magal a fóliákkal, akik ily esetekben nem valami tui udvaíaaak, a IM es férfi érdekei ellentétbe jutnak, a erli csak azt latja, hogy veszélyes konkurrcu.-el ika.lt dolga. .Magam voltam szem- és l'ÜltaoUJS, nidön a bpesti egyetemen az orvo-ianhallgatók ormalis tunieté.-t rendeztek uz ellen, hogy a nők •észere megnyitották az orvosi pályát, azt i- tapasztaltam, hogy a filozófusok sem valami lelke* ledéssel üdvözölték a SÓ-kollegákat. Különösen az. illami hivatalokban ma is zúgolódnak a nők alkalaaaáaa ellen, mert ezzel előmenetelük szenved nagy neivhen hátrányt. A közel jövőben még vehemensebb lesz az ilközet A kiknek tehát érzekiik ns • ,„.litii.n