Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-10-14

írók Országos Szövetsége, hogy a kii zütiséo- fészerül támogatásban részesül jön. Ks éppen e célból fölkérjük varoauul egyesületeinek, jótékony intézményei nek vezetőségeit, mulatságok, koncertet stl). rendezőségeit, hogy tisztajövedel műkből juttassanak bizonyos hányadot a V. II. '». Sz.-nek. In kérjük IIK'U Szalkay Lajos szinigazgatól is. hogy egyik szinliázi-est tisztajövedelmének bármily csekély részét szánja a Szövetségnek. A vidéki sajtó nívójának emelése a magyar kultúra emelése é-s aki ennek alapkövéhez parányi porszemmel is hozzájárul, esak a magyar kultúrának használ vele. Nemzetgazdaság és alkohol. Mindenki "Kitt isai.'tvt.'*, bogy .1 mérték* talon alkohol elveset mennyire kérőt. A tndomeny nz utolsó években mos) már világosan bebizonyította »zt íz, hogy nz n, n. mértekletez azesztogyasztás is mérhetetlen károkat ok z. ngy az egyénnek, mmt az egész társadalomnak. Az elismert nsgyhirü tudósok egész sora kétségbevonbstlan bizonyítékokkal igazolta, bogy mar a mértékletes alkokoladagoh is súlyosan betblyás-.íják az egyén egészségét, a taj Fejlődését, az egész emberiség szellemi, erkölcsi és gazdasági baladását. Mivel a szeszes italok ugy mértékletes mint mértéktelen élvezete általánosan el van térje Ive és annak romboló hatása minden téren érvényesfii, egészen természetes, hogy az alkohol* kérdésnek nemzetgazdasági jelentősége is nngy horderejű és az. alkoholizmus elleni mozgalom szempontjából annak megvitatása elsőrendű fon* A szeszes a dokm kiad »tt összeg íupeoInktív és haszontalan kiad is ós mivel a nétiess.'-g 1 ign igy ibb része — mondhatni 90 százaléka - kis emberből, munkásokból áll, azoknak háztartását az alkoholra fordított • '•- minden haszon és előny nélkül aránytalanul megterheli. kitépeti és keblére tűzött. Kz a néma, de sokai jelentő beszéli h. Un reágot öntött Szaládtba. — Nagyságos ss-zonyom, engedje meg, bogy egj kérdést intessek ftabőz, teleljen ra' uesintéa: I-n.e| ••! geni jól ".' A : liissem jól ismerem, Szstádi — l.s non;", véleménynyel van felőlemT folytatta a kérdést Baaládi; nem hiúságból kérdem ezt. sem is ok nélkül, tudnom kell minő véleményt táplál irántam, mielőtt elmondanám, miért lőttem ni i ide — Baaládi, én magát nagyon derék embernek ismerem, ez volt a véleasényem mar első talál ko* sásnuk alkalmával is. Bmléfcssik ráf — O. hogyne, hogyne emlékesném srre napra válaszolt mohón S/ahidí, ez voll an élelem legszebbik napja. — Htm vénem azt ltoknak • szemelvem iram. va'!.is/oli • szép Sávégy. Kz a nap igaaás. teán fa jelentőségteljes nap volt a maga nem.di.-n. Nem halteremheti találkozniuk mi .ló-z.ör. n-ui is z-urui, hanem egy komoly és magasztos ünnepélyen .yennekvédelem alapkövének letételénél. Maga tett.- le azt BS alapkövet, Sz.da.li. ott az. Akadémia nap termáhsn, azon a gyűlésen, emlékszik ra ? a Az állam a társadalom egyeseknek összes* segéled áll s igy az egyeseknek rossz gazdasági helysete leszállítja az egész állam gazdasági nívóját. Igen pontos statisztikai adatok mutatják. hogv a munkásosztály keresetének -/§,*/< résset, sőt sok ln-lyiitt a télét adja ki szeszes italokra, tehát jóval többet, mint lakásra és élelmezésre. Ennek következménye, hogy az életviszonyok rosszabbodnak, ss alkohol kár .s befolyása rontja a kereset és munkaképességet; szegénységet, nyomort szül. Amerikában és Angliában a hivatalos kimutatásokhan a pauperizmus okai között 7ő— Ms -kai, Németoraságban .Vi^-kal. Stockholmban 5l'7*e-kal szerepel az alkoholizmus, ugy. hogy Belsingíus méltán mondhatta az iszákossagot a szegénység anyjának és joggal sorolható a Htociális haj Rokoaóí köaé. Az alkoholizmus nemcsak közvetlenül ront ja meg a nép jólétét és dönti nz embereket nyomorba, hanem az által is, hogy tönkreteszi az egészséget, elkorosositja az utódokat és közvetve < köavetlenfil okozója a bflntetteknek. Az elme* betegek mintegy69százalékánál az alkoholizmus uterepel mint korok, a bfiutetteknek pedig több mini felét alkohol hatása alatt követik el az tmberek. Az államnak nem osak az okoz kárt, hogy i szeszes italok által egészségükben, gazdasági '•s erkölcsi épeégfikben megtámadott produktiv munkára képea emberek milliót veszti el, hanem iz is. hogv ezeknek legnagyobb részéről az államnak vagy a társadalmi jótékonyaágnak kell gondoskodnia. A szegény ügy. lelenc figy, bőr* önök éa fogházak, kórházak és elmegyógyintézetek, epileptikusok, gyöugeolméjüek és hülyék ntézeteinek, a közrendnek fen tartass mind oly kötelezettségeket ró az államra, amelynek teljelitéséf legnagyobb részben az alkoh ilizmns 'e-zi tzfikségessé. Vegyük mi idehhea a munkaképeslég csökkenését, a balesetek óriási számát, nz •lett••rt un rövidülését a világos lesz az a bortasz ó kép, amelyet az alk >h .. rombolása tár a így elmer. s/. >mlélő ele. Az alkobolelvezel nemz . : < isági kára ibbau is nyilvánul, hogy a népességi il óriási neunyiségü gabmai von el. Kgv rossz termés 'alóságos nemzeti caapásaal ér fel éa a nép uégis milliárdokat é-rö gabonát fogyaszt .-1 szenes Italok u lakjában s vonja el a táplálkozástól tókor eitibeioitt ttok gyűltek is-ze. bogy tanács* koszának, miképea lehetne megmenteni ezer és ezer •IhagMut, kitaszított árva gyerweket a társadalma icámaia. Magi tartotta a meguvitó beszedet, óh ;e el. hogj még ma is köny •• cokik a ssessemhe ha a hatásra gondolok. Hogy besséll, min. i.evve|, -zeret-Itei, lelkéuek teljes meggyőződésével, minő élénk színekkel eesoteite ezeknek az. elhagyott páriáknak a sorsit, akik ott nőnek t',-1 az utcán, elhagyatva, kitaaaitva • nélkül, hogy éreznék nz itthon melegét, az édes anya ölelését, csókját Ú. •ti akkor mindjárt azt in .ndtain magamlian. mic •gy igazi ferii, egy talpig iniiier, aki ml éresni, meglátja a nyomort ás segítő kezet nyújt a társa* dalom kila-ziiotijainak. — Nagyságos aaasoayoaal a diesérel mindi" i"l .s:k. mert hiába tagad nők. van I «ennünk eVy biiisag is. de a nagyságod el is ró szavai engem káksskévé és boldoggá leesnek, Kn nem tcsiom í'-rzélmeiiiiet tettetni, eltitkolni sem tinim, a/l, iaare vehette aagyaágoa aassoayom, hogy engem Sarnstall • h u-át-ág k..i sklwa t hsakon, de tőbh laaál, egy olyan árséa, amely boldorgá vagy boiloglalantiá tehet enge.irt "-gést életemre. — Szaladi ! A gazdasági helynél taampontjábél kell uegitélni azt a viszonyt is. a mely »z slkoholpar és a muukasz dgiitatás, ille.töleg a munka* lér.-k között fen dl. A statisztika bizonysága izerint az alkolndipar az. mely tőkebefektetését réve tekintetbe, a legkevesebb munkásnak ad tenyeret, és a legrosszabb munkabérrel köti le I munkásokat, viszont azonban a legnagyobb ivereséggel jár. IIa az alkoholra kiadott ŐSSsemket egyéb célszerű ét hasanot ipari vagy mező* razdasági eélokra fordítanák, legalább is ö millió imber nyerne foglalkozást és ezzel megvolna köny« litve a munkanélküliség kérdésének megoldása Mindezekkel szemben azt aa ellenvetést uillani leggyakrabban, hogy az állam nem nomlbat ie és nem nélkülözheti a szessadó Svédelemből befolyó milliókat. A tény pedig z, hogy minél jobb módú a nép, annál nagyobb isszegekel tizet egyénei sdóbsn s minél inkább Idoz az ivásnak. aui.ál kisebb azoknak szama, kik egyenes adói tizetlolnek. Az alkoholizálttá SZOOiáÜS és gazdasági insztitásait tapasz'ah

Ii. önként tolal előtérbe z a követelés, hogy az alkoholizmus elleni tűzdelem ne csak a társadalom egeaaaégfigyi agy ethikai mozgalma legyen, hanem ismerje z állam is kötelességeit, és téladaliit, amelyek kérdés megoldásában reá várnak. Ks éppen lelliZet gazdasági sz-liipollt hi'd kell részt Vennie ,z alkohol fogyasztás i s az általa okozott károk aökkentését, megszüntetését célzó akcióban. Az államnak, mely az egész nép jólétét an hivatva előmozdítani, át amely nem akarja, ogy a népek világversenyében visszaszoríttassék .•ni szabad az alkoholellenes küzdelmet a turadalom magánügy 'nek hagyni i és a h uvot isztán a to: -tilalmi egyesületekre bízni. Azt az Ham. a köz ügyének kell megtennie! Osak az lyan állam h-het erős ét szilár I. amelynek tesileg, szellemileg, erős, ép ét egészséges polgárai annak, ilyenek megteremtésében pedig mindéekelötl ki kell küszöbölnie azokat a tényezőket, melyek a degenerációt, at erkölcsi es tesii ,dijuhí-i elősegítik. Ks ,• terén nem is tisztán gészségügyrendőri ténykedőére van szükség, íint inkább egészséges azcoiális viszonyok léte* ttésére. Messzemenő mnnkáavádeletn, a lak isság lelraeaési s lakásviszonyainak, a szegény- és - . — - - , mi . . — ,ii r.— Kérem neseakiteon léibe. Keletien nekem «muten, na azt luondi naiu: meretem, ha azt nionl.maiii. hogy sgyetksa vágyam, hogy hitv mmá -gyem, akkm is megmaradna véleménye meHettf Megmaradnék .Szandii, akkor is Nememk ,.aj un miatt, d" légióképpen a kis hányom érdcLében. Az én drágaságom <dső nercben megéréate aagáhaa a jó embert, őrül ha jön éa búsul ha ávozik. Kn anya vagyok, Szaládi. jó anva. a gveraekemnek aa&áségs van apára, aki aaeielni fogja I, ugy mim az édes apja szeieit,., :l

kj megóvja z élet kiizileimeiheu .-s éies szemmel áil őrt, hogv KMUSJ n*férkőzzék a bánat, a csalódás, u kétsegl.ess. amelynek gyönge l.aiivs.iv annyiszor ki van •ve még akkor is, ha olyan anyja van. mint én agyok Btérl hallgatom én meg magát Szaládi cs ttérl felelek a kérdéseire épp oly ayittsággsl, mmt ihogy a kérdés |e| voll téve. — .Yigvsagos a—zoiiyoiii ! — Klara!... QU lold.gga tett. IIa volt életeiniiek nymi e.-.-lekedcle miely jutalmat érdemelt - most megkaptam, /á/szotosan. , z, r.-'fic-ci, tizet.-it meg a t;otnlvi• át Feleségem leaa Klara, az. én édes, drága kis álaségem, ők mossljt ad még ssryaser, meri nem tiilom elhiiuii