Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-10-07

fenséget harmóniájában, a magyar nem zet nagyságát, dicsőségét, szabadsága hirdetve Kárpátoktól-Adriáig! Ifikor i turulmadár, nemzetünk büszke jelvényt előtt tisztelettel fog meghajolni az égési művelt világ! Mi még csak álom mindez. Alom melyről nemzetünk nagyjai álmodnál csendes, >iii nyugalmukban ... Ne háborgassuk ezt az álmot! Ta karja el egyelőre újra szenvedéseikel az a bizonyos fátyol. Mi pedig járuljunk kegyelettél az Ünnepi oltárhoz, midőu i mai napon szent emlékezetüket felidézzük, s kérjük a Mindenhatót, szánja meg sukat szenvedett, szegény nemzetünkéi ex segítsen meg bennüuket szabadságunkért folyó küzdelmeinkben a jövőben is. Tekintse az <"< érdemeiket nemzetünk megváltásául s ez érdemekért hárítson el tőlünk minden bajt, szenvedést és nyomort. Tegye nemzetünket, mely ezeréves fennállásának SZÍÍrny ü küzdelmeiben megbűnhődte már a multat s jövendőt, szabaddá, megelégedetté és boldoggá! ügy legyen! ikmkováe Alfréd. Árpád emlékek. Mayer Gyula m. kir. országos levéltári k. igazgató, a székesfővárosi limit. I ker. választmányának tagja, ezen választmányhoz inditváuyt nyújtott be, melyben a honalapító Árpád emlékezetének megörökítésére több javaslatot tesz. Az indítványozó a „Pápai Lapok* szerkesztőségének is megküldte előterjesztett indítványát, mehet alább kivonatban köztünk. A hazafias és az e^ész országol érdeklő indítványt, bizton hisz-zük. hogy városunk közönsége és képviselőtestülete hazafias ürömmel és a legnagyobb lelkesedéssel fogja felkarolni, melynek teljesedésbe menésével a magyar nemzet nemesik kegyeletének fogja tanújelét adni, hanem egv rég tartozó kötelességét is Ingja leróni. — Hu íni a bajf — Délben ott voll • talusi doktor. Azt hívtam «'1 hirtelenében, mert a méltóságos or nagy MI jajgatott Bánta a Fejét a doktor ur. Azt mondta, bogy valami iuoilinoália történt. — Hol, János f — A lábán — szolt bátra s kocsis, mikőston a lovak kosé csördít .-tt az ostorával. A ruganyos kocsi uyilsebeseu száguldott •.-gig az nton. ''l\kor megsökkent egy-egy vismosta árokban. A fekete sár magasra fecsoseut, i lovak isatakosak voltak, de azért repül t ek, mintha éreztek volna, hogy gazdájuk eletéről . an *só, A wfirke páráaatbol már kirajsolódtak a testéi} apró tornyai, amikor befordultunk az • i 1, Hátradőltem a kocsi tekets báwonyuyal tevoat támlájára és merengve néztem szét. Az lton tört gulyák hevertek szanaszét, a sárga évelek egáss kis dombokéi alkottak. Beljebb,a Ihar derékon tört ketté egy tölgyet; tömbkőméin a földet érte, Itt-ott panaszosan osípogott gy veién. Talán a tiéikáit kereste... Az egyik fordulónál hirtelen nagyot löktél I • kocsi, s nyomban utána recsegés hallatZott. — Tv uh. az áldóját! karomkodtá el magát János é- visssarántotta a lovakat, aztán egy itfrással a tuldön termett, hogy a re. Bsajjáj okát Az indítvány, melyet az említet • székesfővárosi választmány egyhangú i lag elfogadott, a tül>!>el< között igv szól A magyarok Istene, a Hadúr küldöttje vol 5 ö, megmenteni, megtartani az emberiségnek az a bibliai őserőt, a mit Isten u magyarba oltott Isten iránti ns/.telotet, önfeláldozó honsseretete és alattvalói hűséget, amelyek elválaszthatatla Ossicforrott lánossemet képesnek ezeréves törté nelmi életünkben és lét leltétele leelel a követ ' kezö évezredeknek. t Félistenként üdvö.zöplhetjük ö benne a Árpád uralkodóház megteremtőjét, bonnnk meg alapítóját, kinek alakja; méltó keretben mindez ideig, érthetetlen módon, még nem állítottál az utókor elé. De a mit elmulasztottunk eddi) 1 és elmulasztottunk főleg 1896-ban, arra alkalma nyújt nekünk W07: Árpád fejedelem halálánál sser éves évfordulója, Esek előre bocsátásával tisztelettel indít ványosom: I-ször. hogv a ma; Bat. Gellért téren Árpái i fejedelemnek, szellemének és nevéhez füzöd< nagy eseményeknek megtelelő monumentáli ' szobor ameltossák. A történelmi hagyomány szerint őseink Kelenföld vidékén keltek at i Huiián. tehát annak is megtelelve, a szobor tél állítását n jobb-part jogosan magának követel 'heti. hisz Pannónia megvételéről szóló história I éiiek igy szól : .ásnád juta magyar néppel, Kelem íeMéii a Dunán elkelem k." J-.-zor. hogv a inai Szí. Gellért-tér „Arpá fejedelem*-térnek, valamint a jövő Budánál egyik legszebb utja a FVhérvári-ttt „Árpád feje delem-ui--jaiiak neveltessék el. ;{--/..>r. indítványozom, hogy a jelenleg — elég sajnosán! — nem létező Bárosfttrdő újból fölállításakor .Árpad tejedelem fürdő- nevet nyeljen. Gyógyhstása ismeretes volt ennek ai egé'sz kontinensen: hadd lengje át az égés; országot és a külföldet is a magyar ssivbei laké, kegyelet érzés nagyjai iránt •l-szer. s mert nem szabad elfelejtenünk hogy lIKHt eves múlttal dicsekvő nemzet hazájí megalapítójának szerény méretű emlékművet nem állíthat, itt monomentálís korszakot alkot. ! műemlékről lehet esak aló, mely művészein! alkot., erejét megihleti s a méltó verseny mövá sz.eti fejlödésfiuket előbbre vissí, inditványoaosn hogy anyagi oldalát j"l megvessük a dolognak Miért .s véleményein szerint szükségünk van: a) Törvényit 'Z.'.s utján megszavazandó adoI mányra • aszol kapcsolatosan a Bazilika sorjegi kikutassa, Nem kellett soká keresgélni,.. Az eist kelekek egyike kettétört A lliss törés lehelen reménytelenül villogott ki a kocsi slóL János néhány pillánál ig bambán nésta ; gúnyosan vigyorgó küllőket. — Hát nem mehetünk tovább? —kérdeztem, mikösbes bossusan íwálltatn Is a kocsiról .János szomorúan bökte ki: — Kzzel ma' nem ! — Hat esak hozd valahogy rendbe _ mondottam gyors elhatározással — én addig gvaloj, besietek a kastélyba. Hissen alig félórányira rai már innét, — Az ám — jegyezte ineg a k-.esis _ csakhogy nem nagyon biztonság..s »•/. az enK ilyenkor, alkonytájba. — Ne félts engem — szóltam mosolyogvi — el vagyok látva minden eshetőségre. Ks a köpenyem zsebéből kivettem a revolveremét. Azzal útnak indultain. Az esöviz már kezdett beasikkadni a földbe, nyirkos levegő suhant keleszt 111 a lakon ; egyediként mélységes csöml voll A köpenyemet Sessébb fogtam s rátértem a gyalog ösvényre, amely a kocsinttsJ párhtuuv |mosan kigyósott végig az erdőn. Az átázott, -sárga lev.-h-k lépteim nyomán val mi különös, ,siró hangot hallattak. mintájára Árpad fejedelem-sorsjáték szerv.-•ésére ; I, az orsság összes törvényhatóságainak hozzájárulására : e orsaágos kOzadskozásra. 5-SSÖr, hogy jelen indítványom a székesfőváros tanácsának, nagyérdemű kösönségének, az összes vármegyei- és városi törvényhatóságoknak s az összes társ ker. választmányoknak megküldessék, azon hsssfiss kérelemmel, hogy a maoyar törvényhozáshoz felirattol élni szíveskedjenek, kérvén, hogy az ügyet magáévá tenni el ne mnlasssza. A nemzeti kegyelet és ragaszkodás kéri ezt. mely érzi nagy adósságát honalapitója, Árpád fejedelem iránt. Végül 6-asor, indítványozom, bogy 1907, június S-án tartassék meg az Árpád fejedelem szobor alapkőletétele. Történelmi kutforráasink alapján 1907. évben lesz 1000éve annak, hogy Árpádfejedelem meghalt. Alkalmunk vau tehát " iránta a bakit leróni és széliemét a kegyelet koszorújával körülövezni. 1907. ev június s.-a le ez egyszersmind dicsőségesen uralkodó Cs, es Apostoli királyunk ii Felsége I. Ferenci dózset 40 éves uralkodásának jubileuma, tehát ujabb alkalom a király és nemzete közti szent kapcsot egy közösen átérzett orsságOS ünnepély Ivei szorosabbá tenni. A kegyelet érzése az emberi terméssel .•gyik legszebb megnyilatkozása. S minden orsság kulturális emelkedésének fokmérője az. hogy művészeti fejlődésének, bogy tud áldozni. Azt hiszem, mindnyájunk szivéből beszélek, midőn a jelen kiváló alkalommal művészeti haladásunkat honalapítónk: Árpád lejedelem alakjában óhajtjuk kifej esve látni. Az Önképző Leányegyesület. Büsskén irjuk le ezt a címet, mert var.

.sank egyik számottevő kulturtényesöjét jelenti. Ami soha eléggé el nem ítélhet., társadalmi széttagoltságunkban, valóságos összetartó kspcso* képez és egyhangú kisvárosi eletünk megélénkitéséliei nagyban hozzájutu!. Most. amikor az osz elején megkezdi az egyesület ez ev i miikö.lés.'-t. 1,elyén valónak találjuk — saját, jól felfogott érdekük szempontjából — néhány gyakorlati tanácsosai szolgálni. Mindenek eh.it azonban az elismerés hangján kell szólalniuk S régi tisztikarról, különösen a majdnem 2 évtizedes munkásság Után ép most visszavonult elnöknőről SS az idegenbe számútMár vagy egy negyedóráimra haladtam az Hton, amikor oldalt a süniben gvanus nws támadt. Mintha emberi léptek lettek Voln i. Megálltam és hallgatódstam. Bemmi! Eh, gondoltam — bizonyára egy gyik siklott keresztül a cserjéken, vagy talán egv nviilat ugrasztottam ki a búvóhelyéből. Ily ttodon megnyugtatván önmagamat. tovább mentem. Alig haladtam tis tizenöt lépést a zörej a bokrok közt megismétlődött Senki sem foghatja ram. hogy ijedős természetű lettem volna, d«- amikor ott álltam egvedül. egy ismeretlen srdő kell-.s közepén, a mind sűrűbbre váló esti szürkületben, önkéntelenül megrettegtem. Kesémet zsebembe mélyesstve, ujjaim göres isen tapadtak oda a rev.dVetesshes, Néhány lépést tehettem még. amikor a bokrok közül t.dém ugrott valaki. Kiáltani akartain, de a hang megakadt a torkomon. - A pénzedet* _ kiáltotta táinadóin. • megragadta a Bellemet. Csak a villogó szen.eit láttam. — Odaadom — szóltam rekedt-n s a zsjebemböl kirántva u rev,.|v eremet, kereszt Ettlőttem a Iekét, Megtántorodott. Szemeivel csodálkozó, fájdalma,, szinte megrázó pillantás- vetett telem, aztán összeesett. En pedig folytattam az uramat. | az a tekintet, amelyet a halálra s-besúit ,.,„1,..,- team vetett, „em hagyott nyugodni. A legkülönfélébb