Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-01-21

M • K j a 1 H 11 i k ni í ii .1 e n \ n • ;'i i- ,, a | Szerkesztőség. Jokai-utea 19, nála, Kiadóhivatal: Qetdbetff Gyula | :i|.irkeivsl;c,|.-..,.. i (fridetéaekal agyecaég laerint felraai a kiadóhivat* Választás előtt. \ árosunk polgársága holnap isme egy nevezetes aktus előtt áll. Város képviselőkel választ a képviselótestii tétbe. Városunk életének minden moz z.mata annyira összeforrott velünk, hogj annak irányításába, már csak mint köz életünknek krónikásai is. be kell. bogj folyjunk. Nein akarunk itt szót szaporitan i polgárok jogairól, melyeknek egyil legfontosabbika a szavazati jog, nein csak akkor, amidőn az országgyűlésbe küldünk képviselőt, hanem akkor is imidőn a város képviselőtestületébe vá lasztunk be tagokat, akik a mi szükebl íröekeink képviseletére hivatvák. Ez ól tudja minden polgára városunknál •s gyakorolni is fogja ezt a jogál mind igyik, annál inkább, meri nemesak jogo gyakorol, de kötelességei is teljesít. Mái pedig a város érdekében valé köteles végteljesítés a polgárok egyik legszebl livalása. Már most, ha így fogjuk fel pol yári kötelességeinket, jogaink gyakor ásában és lia hivatásunknak megfelein ikarunk, akkor számot kell. hogy ves. iünk magunkkal, miként és hogyan tel esithetjük legjobban a város és annál lolgárai etilekében kötelességünkéi min TÁRCA, "öiddm gangon. Ga.ési kernvík- • csodálatos — űzt beszéli in felelem: Jía ia? török a maaasba. (S}*fl nacjv "költő" lesz belőlem! ßoszankedem . . . £ih. vearo is Solt iaazsdcj va^V^n benne, flOorl UCJV hőnap rcae fclö £»JV fi'V' n vI sincs •— a zsebembe . . . Tuba Károly. A tudós nőkről. - A ,.P á p a i I. n p • k' 1 <• r d t i tar a á j a. — Irta Schor Ernö. II. A tiök badákoaaégét senki KD oatoroata egyetleneblml, mint Kotiere, ki eme itiénuii.ak zenteltc legkitűnőbb Vígjátékát .A tudói nok--et. i legpuarabb fénnyel itt caillog Síoliere lei­ében HZ a/, isteni szikiit, melynek tüze még vszázudok mtilvii is viláirit. tnelei'it nziit.iii. hogy Felelői szerkesztő: KÖRMENDY BELA. leil olyan kérdésben, mely vámsim! közérdekéi kiválóan érdekli. liry tehál a képviselőtestületi tagol irálasztásáná] is megfontolással kell, hogj djárjunk. Nem szalud, hogy a válaszú polgári sem ellenszenv, sem rokonszenv vezesse. Xcm szabad, hogy a politika pártállási mérlegelje. Sem baráti, sen rokoni kötelék, sem semmi mástekinte ie legyen előtte irányadó akkor, amidén leadja szavazatát Eirvedül és mindii •sak a város érdeke lebegjen s/enn •léin. A polgári állási meg éppen neu ehet serpenyőbe vetni, meri végre i­lékünk nem tudósók kellenek a kép nselőtestületbe, sem Bzónokok, hauen Ttelmés, komoly gondirikozásu polgár<>k ikik jól tudják, hogy hol kell takaré coskodni a város vagyonával, de _j<> adják azt is. hogy a takarékoskodás •supán konzervatív gondolkozásnál í'»gvi i túlzásba vinni nei.:. lehel, de nem ii szabad, amikor a varos fejlődéserői laladúsáról van szó.Nekünk olyan város cépviselők kellenek, akik mindnyájunk ehát a városösszpolgárságának érdekeit ehát a közérdeket szivükön viselik, akii nagáuak a városnak modern előrehala lásán, kulturális fejlődésén csüggenek ikik hivei mindolyan eszméknek, me . költő porhüvelye visszatért az anyaföldbe, HÍ ;ezünkl>e vesszük ezt, a munkáját, szinte értbe étlen előttünk, hegy hogyan lehet az einher onikságot annyi körülvevő sallangtól meglősz­ani, hogyan lehet az emberi fonákságokon éppei zokat a vonásukat kiválasztani, amelyek őröl (mások, melyeket a minduntalan és őrökké 1 vál­OZÓ divat sem tud űrökre eltemetni, hogy hogyai pliPt éppen azt a divatot kit'ürkészni, mely leg­ohlian tapad ez örök vonásokhoz, amely M idők olyamán csak külsőleg változik, de lényegileg übbé nem. Azt mondják, hogy Moliere vigjátékúuak lakjai valamennyien Moliere kortársai voltak: izonyára igy volt, de est nekünk, kik Moliere [kötéseit ma, teremtésük után évszázadok múlva lvezzük. külön meg kel! mondani, mert mi a ti környezetünkre ismerünk ez alakokban, a nu ortársainkra i innen van, hogy Moherénél hatá« DSabban ma, évszázaduk múlva sem lehet pel" ingerre állítani a tudákoaságot, mely a tértit rejétol, a nöt pedig nemcsak erejétől, hanem •gdrágáhb kincsétől, bájosságától is megfosstja. Leginkább négy jelenet ragadja megfigyel' lünket, melyek kösül kettő szorosan hozzátar­iáik a oselekményhes, kettő pedig episód i aséii em mondom, hogy csak episód, mert nem CSül Klöliz.'t.-sck és hirletési dijak a lap kia.lóltivataláli.iz kiiMeniir.k. lap ára: ag*ai évre l_' kor., félém ti k., eagjreéevM •'• KirycK utáül ára 90 lillér. lyek a város jólétének emelésére sz<> gálnak, szóval, akik fel tudják fogn hogy a város kormányzata mikor, hc ús minő helyes utakon járjon, amiko a köznek létérdekérő] van szó, íme .iJjJLai városi képviselők kell* nok nekünk, akiknek mindegyikét maga meggyőződése vezesse és ne áHjo egy sem befolyás, gyámság és vezeté alatt, hanem saját elhatározásával széiljtt | bele és döntsön a felmerülő kérdésekbei Ha a választók ilyen városi ké] viselőket küldenek a képviselőtestületbe akkor nyugodtan elmondhatják, bog érdemes inunkat végeztek a város érdi kélten. --(/. Választási mozgalmak. Városi képviselőtestületünk választott tagji egyrészének TI évi mandátuma A mtdt év végév> LEJÁRT. K/.EII bizottsági TAGSÁGI HELYEK tahi betöltésre VÁRNAK. MÁSRÉSZT PÉTIIG, A VÁROS LAKOSSÁGÁNAK LEGUTÓBBI NÉPSZÁMLÁLÁS szerűi! történt saaport iLÁSÍI KÖVETKEZTÉBEN 1890. évtől L'.MKI-IG A VÁRT népessége 14200-RÓL 17400-ra emelkedvén és KÖZSÉGEKTŐL SZŐLŐ lssi;. ÉVI XXII. T.-.\ 32. %• értelmében — minthogy A -KÖZSÉGI K.'j.\ Í•<• • 1 •» ! SZÁNTÁT A népesség SZÁMA SZABÁLYOZZA, T. I. MII DEN 100 lélek UTÁN egy képviselő SZÁMÍTTATIK — A VÁROS képviselőtestülete MÉG MULT évbe ELHATÁROZTA, MISZERIN' A \ARUSI KÉPVISELŐK SZÁNNI epizód. Az első ,A tudós nök" cimü vigjátékna is első jelenete. ITT szembe állítja A költő AZT. nőt. kinek egyénisége Kaját meg nem homályt sitotta el A hiúságnak tudákossággá való eltaji lása. avval A növel, aki különben ragyogó iaépsé( kinek lelkét azonban már kikezdte ea az einlitei betegség. Amint beszélnek, az egyiknek szépség.' valami különös dicsfény megsokszorozza, A niási szépsége tóié pedig valami szürke köd borii melyen rukotiérzésünk nem bir áthatolni. A egyiknek minden szava növeli lényéért való LEL keseilesiinket. a másik minden szava megerősít bennünk azt a gondolatot, hogy itt valami gonos hatalom megcsúfolta a természet szépségét. Armande a tudákos, Henriette a csak jóas eszével gondolkodó leány, aki egészen termé szetesen a leányélet határának a férjhesmenél tekinti. Armande-ot boszantja az a tu,lat. hog testvérének vőlegénye, ki pedig eleinte neki tnlva rolt. teljesen elhidegült tőle. Küzd benne a hiti ság egyik neme a másikkal, de a divatosab tájt gvoz: érzi, inert ereznie kell testvérének igaza' de az ajka mást mond. ss ellenkezőjét annál amit szive érez s szinte beleakarja magát gyí' törni abba a meggyőződésbe, hogy amit mont szivének sugallata. Szinte kiri ez, amint testve rének mondja:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom