Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-02-26

I Papai Önsegélyző Egyeslletl Szövetkezel. K ftfttet, még cseh k.-t évre visssapillaal pénamtósetank, kezd tényesővé ráki a helybe pónapiaocm. Működési koréba az ngynevezel ../ÓVJ emberek' 1 -i vonván be, uem akar vetélj társa knaí a helyben' tskarékpénaiáraknak, ka MH »»kal az elemekel vonja magához, am. ly-k a régi pénsintéaatek köretén kivül fogbüta helyei és így mintegy kiegészítő szerepet játszi a udtarékoaaag éa hitelnyújtás terén. Hogy erre a kiegészítő saerepvivöre MÜS •ég vi-lt. mutatja az intésetnek II. évi működé léről közzé t.-tt rnérlege, A.mérleganerínt ugyani két év alatt a li.ti betétekösszeg* 124,010 K-r emelkedett, Kz az összeg nagyobb restében, tel jesen elkallódott, azaz nem takaríttatott vobi meg, ha az intézet élesbe nem lép. mitán ez vianonylag nagy összeg, heti 50 olleres tételek Ind gyűlt .".s^z..-. túlnyomó részben olyegyénektő kik csakis fillérekben képesek takarékoskodni. A hitelnyújtásnak képét a kötelezvénye állaga matatja, amely két év alatt 11828 koronára rag. Kz a hite] túlnyomó részbe: 1000 K aluli tételekből alakult, tehát i-mé oly egyénektől vétetett igénybe, kiknek hite igényét esak ily intézet képes ki.-légii..ni életrevalóságát ennek az intézetnek aa » körül meny is biaonyitja még, hogy a lehető leg kisebb költséggel működik, egészen «lij nélktl teljesítvén az tgszgatóság az intézetnek neu csekély munkái adó és nagj körültekintés igénylő vezetését. A mérleg szerint az l'.xi-l. év végéi mutatkozó haszon 3529 kor. 82 lik. aíhel összeget felosztva a befizetett beti betétekre a Imii betétek ;!.7 kamatoztatását mutatja. Városunk lakossága kezdi is mind nagyobi mértékben ennek az intézetnek üdvös volté b. látni, mit biz. .nyit az a körülmény, hog; 1904. év végén az intézetnek 520 tagja vol 3348 betétrésszel. Városi ügyek. Kossuth utca megnj Itass. Mimiéi ezen kérdés lesz a legfontosabb tárgya a mároin i'i-án tartan.lé. városi közgyűlésnek. Kzen okbó alkalomszerű, hogy mi ís behatóan foglalkozzon! vele. A Kossuth Lajos-atoa déli vége megttyitá sának tervében négy hástelek szerepel, melyek nek kisebb-nagyobb részben való megvetek feltétlenül szükséges. A hazak, illetve ház telkei Niin cs.nla tehát, ha gyógykezelés bijján oly soi állat pusztul cl Kz a szégyenteljes állapot majdnem mindéi faluban uralkodik. A pap, a tssitö, a jegyző a gazdatiszt világosítsa (Öl a népet, liagyaráaza mrg, bogy a menykőnek biti kének mi volt • rendeltetése. Mégis esak szégyenteljes állapot, hogy civilizált országban ilyen ostoba babona, ily négy mértékben él még most is. Azokat a köveket, melyeken nines lyuk. a nép lapos mennykőnek mondja, a lyukasai pedig lalieos menykőnek Azt hiszi, hogy az utóbbiak láttára fusötten esnek Is az égből. Mar pedig azt a lyukat a kőbalta, vagy kőoeákány nyele részére huták. A kőeszközöket gyűjtsük nasse. Ha a faluban •t •) iiieg asszonyt és csordásokat kérdezünk meg, megmondják, hogy ki tartogat rflenykővet. Még az mi osztály is érzéketlen a régéSSSt iránt. A legtöbb intelligens embernek nines fogalma arról, hogv mik voltak azok a külömböző színű, lapOS, gömbölyű, lyukas, hosszúkás kövek. Kzéil szabályként esak azt állítjuk (Öl, hogy Saasa kell gvüjteni tnindaaokal a köveket, amelyekel a nép meny köveknek hisz. Igen nagy szolgálatot teszünk ezzel a magyar kultúrának ! megszerzésére nézve polgárin.--törünk kezeiben vannak kötelező nyilatkozatai az illető háztulaj­donosoknak, l'gv. hogy már esak a köagyüléi szánk, ii'.ja hiányzik ahhoz, hogy a szép éj célszerű, a városi ssépéssel és rendessel tekin­tetében kiválé. fontosságú terv megvalósuljon. Számadatokkal fogjuk kimutat ni. hogy a terve­sett uteauyitas oly csekély anyagi áldozatot fog igényelni g város részéről, hogy az arra fordí­tandó költségről asólni sem érdemes azon hasznokkal éa előnyökkel szemben, melyek I városra hárulnak az ntcamegnyitással. Mint mát emiitettük, négy ház. az, melyek a tervbe bevonandók: I. Krompecher-léte ház. melyet megvett Qaál Gyula, aki kötelezte magát, hogy az ut.aieriileiliez eső részt luizabol diimenteseu átengedi a városnak, cserébe kéri a köziét háza hosszában. Telkén uj hazat .'pit. 2« Adamovich i.ázárné háza, melyet 24 etST koronára beesni a tulajdonos. Az utcához int; -öl terület esik ez.u hastel.-kbol. Amennyi ezen összegből a fenti nagyságú területre esik (körülbelül 7000— iluii korona), annak lüfiaetéséi kérj a várostól. A megmaradt területre emeletes házat épít, .*!. Gulyás-féle ház. melynek vételára 25 ezer korona. 4. A Kelts, most Böröosky-féle has, melyből Kis -,.1 terület esik az atcarésshez. Kzt hajlandó tulajdonosa a városnak 120011 koronáért, az egész hazat :|li ezer koronáéit átengedni. Kz utóbbi házra nézve a pénzügyi bizottság a város pénzügyi bizottsága azt java­solja, hogy a \,ir..s a házat vegye meg. mert akkor az utea terület alig fog akkora Összegbe kerülni, mini amennyi: most azért a tulajdonos kér. Ugyancsak az utóbbi 2 épületre vonatko­zólag a pénzügyi bizottságnak az a javaslala. bogy azok a városi szegényalap terhére megveendők mert az épületek jelen alakjaikban is többet jövedelmeznek, mint amennyit a takarékpénztár a szegény tőkealap mán 4" u-os kamat fejében ma a városnak tiz.-t. Általában a pénzügyi bi­zottság a létesítendő utca nyitás keresztül vite­lét melegen ajánlja a képviselőtestületnek, mint­hogy ezen terv mosi a legkisebb kiadással megoldható, amennyiben csupán 7 -siXHi korona készpénzébe jönne a városnak. Ezen kész kiadás tehái oly jelentéktelen, hogy ezen áron nyugodt lélekkel belevághat a képviselőtestület az utea­uyitas tervébe, mert ha most esetleg mellőzné, később tetemesen nagyobb áldozattal volna ke­resztülvihető. Sok és számtalan az előny, melyek ezen utcarendezés folytán előállana. Közleke­dés tekintetében az ut a postához közelebb esik: a kocsiforgalom a Kossuth-ntcábsn köny­nyebben ős kényelmesebben lebonyolítható. Közegészségügyi szempontból is fontos az. hogy a „Cinca" be lesz boltozva. Városunk esak szé­pülni fog, ha a nyitandó uj utcában saép, uj épületek emelteinek. Megszűnik a lakás mizéria. lesznek modern bolthelyiségek is. amiket ma nem lehet kapni. [Jtcarendeséa dolgában pedig hatalmas lépéssel menne előre a város és a téren való fejlődés utján való haladást'ssépen dokn ineiitálná. Meg vagyunk győződve, hogy a kép­viselőtestület a lenti alapos érvelésekre támass­Itodva nem zárkózik el eme szép terv meg raiósttáaa elől és mindenáron azon lesz, hogy i Kossiith-utea déli végének megnyitása, mely 'gvaránt nagv fontossága S városra és lakos­.ágra nézve, tényleg valóra is váljon. Piacunk drágasága ellen. Mint halljuk. • árosunk életre való házi éa gaz. laaSSOttl ai iioagaimat indítottak a piaci slövásárlók és elő­vásárlások ellen. Kérelmet lógnak intézni a városi latósághoz, hogy a piaci elővásárlásokat meg­endszabályozzák. Nehogy a fogyasstó közönség eljeseti kilegyen szolgáltatva az ö kényük k>-d­iiknek és ne legyen kénytelen a rendesnél Dágasabb áfttkon beszerezni a fogyasztási eik­iek.t. Piaiunkat ez teszi egyedül drágává, mely isszael.'.seken a hatóság kell hogy mielőbb tegitaen a nagy közönség érdekében. Az üdvös UOZgalom ÍUtézÓi most gyűjtik SS aláírásokat [érelmükhöa. Minél többen csatlakoznak • mozga­omllOZ, annál nagyobb súlya és sikere l.isz annak. Városi közgyűlés. Folyó évi március hó 8-án d. u. o órakor l városháza nagytermében rendes közgyűlés lesz. melynek tárgysorozata a következő: 1. Rnpp Károlyné pápai lakos kérvénye » váfOl tulajdonát képeső Ni7. szánni ház bérbevétele iránt. % Városi tanáes jelentése • képviselőtestület -zárnának megállapítása erdemében. .*!. Városi tanács javaslata a Kossuth l.njos-utea déli régének megnyitásához szüksé­ges terület .s házaknak a szegény-alap terhére leendő megvétele, esetleg uo.knnk lljabbi ela­dása tárgyában, l. Rótt. kath. hitközség iskola­székének kérelme az alsóvárosi elemi iskola épületnek tulajdoni joggal díjtalanul leendő átengedése iránt, ö Városi tana. s javaslata, li..o\ a Csatorna-utcában fekvő, úgynevezett Moravek-féle hazat a varos vegye meg. lt városi tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíj­alapja terhére, fi. Illetőségi ügyek. \ villamvilágitáal bizottságnak ülés., volt t. hó 33-en Mészáros polgármester elnöklete alatt, melyen /»lauer István mérnök, városi szakértó is résztvett. Tudomásul vétetett polgármester jelentése egy uj fűtőnek alkalma­sásáról, 24 uj utcai lámpa felszereléséről, a telep-órának a Ganz-cégnél való kicseréléséről. Neiner Kérem- füto gépészt vizsgál tévén, segédgép kezelőül alkalmaztatott. fizetése havon­ként 72 K-ról '.m-re emeltetett. Kost van 881 utcai lámpa felszerelve, melyek közül 177 tél­éjjel és 21(1 egész éjjel égő. K lámpák -zárna a szükséghez képest még ö-el szaporítható. Kimondta a bizottság azt is. bogy • lámpa szaporítás folytán felmerült költség többlet dacára, nem kéri a közgyűléstől a közvilágítási tétel felemelését. Élénk vitát keltett a Ganz­.égn.-k átirata, melyben 7-'íim koronának meg­térítései kívánja a várostól a gyenge áramú vezetékeknek óvó berendezéséért. Hosszabb eszmecsere után. melyben több biz. tag részt­vett, Igliiaer főmérnök és dr. Antal Gésa indít­ványára kimondták, hogv a követelt összeget a város nem tizeti meg a cégnek, mert jogilag ss nem jár, a szerződés alapján nem követel­hető, miután a cégnek a címen költségvetésbe vett tüNI koronás tételét a vár.^ kielégítette és többet tizetni nem köteles; arról sem tehet, ha a cég a tétel alatt esak IM 10 koronát irányzott elő. Kz az ö kára és nem a városé, méltányos­ságot pedig i) bizottság nem hajlandó gyakorolni. M.-gliizi.i a bizottság polgármestert, hogy as ajkai kösaénszállitáara kössön szerződést, jutá­nyos feltételek mellett, egy évi próbaidőre, „Vállalkozók Kapja- által kért | J'.l kor. kőslési dijat nem téríti meg g bizottság, meri a közle­mény közlése a lap ssellemi részében történt éa azért díjazás nem jár. erről a szerkesztőség a közlés megtörténte .-lóit nem értesítette a várost. Elfogadták Hanauer Zoltánnak ason ajánlatát, hogy amennyiben a városi Qzem­,-ezetöség a megrendelők határozott kívánságára < lámpákat is szállítani tartozik, ilyeneket ••ls.i iorbau a Ilauauernél raktáron levőkből szerei ie. aki azokat a városnak gyári áron szállítja: i lámpákat azonban bizományba nem veszt át. K/.iilán köv.-lkezett a városi villamos telep 1904. évi zárszámadásának üzleti jelentésének árgyalása, A taámadások szerint a telep !»• vé­éi,-'volt 42876 K 11 t. Kiadása 23893 K 81 f.: ivers üzemi jövedelem llí'.IS.'! K ;!;| I. Iloz/á­nlva énhez az árammérők évi bérét l'.W t K ,j t. és a s/.erelés utáni nyereségei 79H9 K H f. . i.ssz.s nyert jövedelem 27286 K 8B C \bböl tokekamatra kiadatott 18578 K II t.. örlssztésre 2997 K 46 f. Oaaasaen Hil7ö K Mt t. b'ell.h-lk.-zésre álit tehát NIM K J'.l l„ iielvbol a keresk. törvény P.m. s. értelmében z elömonkálati költségek 1 .-. resae lenására brdittatott 8752 K 78 f., értéktörlesatésre pedig ','!.">.'! K öli f. a bizottság határozata Merínt, A zamadásokat. melyekel a fossámvsvő is felül­izsgált és helyeseknek talált, elti.gadták és Ihatáiozlak. hogy a telep 7—8 alkalmazóttját. -t M t kor i jutalmazásban részesítik, Major ivula üzemvezető hsstését, egy évi próbaidő

Next

/
Oldalképek
Tartalom