Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-12-31
Egyáltalában pedig niegkellene mi den követ mozgatni, hogy városin fejlődése minden irányban lépést tárta a kor követelményeivel. Ann pedig városunk társadali életét illeti, azt nagyon Bzomornm látjuk, mert sajnosán tapasztaljuk. ho< a huszadik sziládban is még mind a katasztrendszer dívik. A világi mindeutttt arra törekszenek, hogy társadalmat egvgyé összeforrasszák, n lünk éppen az ellenkezője történik, széthúzó társadalom pedig megölő minden haladásnak, minden I'ejlődésne Ilyen képét kellett, hogy adjr városunk közéletének a mult esztend rő|. amely különben is rossz észtem volt és amelynek elmultán senkim <im-s oka bánkódni. Vajha a beköszöntő uj év nie: hozná a boldogulást hazánkra és nen zetünkre. Vajha láthatnék, hogy vári sunk fölvirágzásának egy uj stádiuu kezdődött meg ez uj évvel, amel; lelkünkből kívánjuk, mindenkinek me; i"zza reményeinek megvalósulását. * Egészségügyünk. A statiestika legutóbb egy megdöbbent datot hozott a napvilágra, Ks padig a/.t. hog lakosság szaporodása Magyarországon nemcaal iogy nem emelkedett aa »'11111111 ávekbea képes aiiein jelentékenyen esőkként. Tudjak, miosoc ggasztó tünet a/, ha egy nemzet nem szap<>n ik abban a mértékben, mint a szomszéd áll; tok lakossága. A frnucía népről hirdetik mi lindenielé, hogy degenerált a francia fajta, tkosság isáms nem nö, hanem csökken, a n sokáig tart. azzal a követ kezin.'Uvnvel kel ogy járjon, hogy a francia fajta s vele Fran< ii rsaág le fognak tan ni Enrópa szinterérőL Mi yarország egész a közelmúltig a népszaporodí •kiutet.'-I>eii egy vonalban állott a világ legeW tljesebben fejlődő népével: a némettel, de mi legújabb statisztika azt bizonyítja, hogy a mu sztendőben erősen mögötte maradtunk a m létnek. S ha ez igy tart, ha alább hagy a 1111 yar nép szaporodása, valóban kétségbe kellen -iiimk hazánk jövője lelett. Kz aggasztó tünetet nálunk nem az okozz: A nőnek ragyog a szeme a boldogságtó I közelebb simult a férfihoz. — A tieil leszek. Ks mentek tovább. Kissé elhallgatta! ualatt a 110 mintha elkomorult volna. Hirtel,lefordult a férfihoz. — Ks ha szerencsétlenség történne? II lrobbanna a gőzkazán'? A férfi is elkomorult. Igaz. erre is kel ondoluí. Hirtelen össseaaomil a szive. Ifilyei uiuyeii megtörténhetne padig a katasztrófa láne most nem is ügyel senki a munkára : apja elutazott, ö meg eljött a találkozásra gyesem iseretett volna odarohanni a telejir • meggyőződni, hogy rendben van-e minden l amint ránézett a társara. kitágult a melle. — Kem történhetik semmi — mondta é statóan szorította meg a uö karját. Aztái iádig kijebb. kijebb lépkedtek a jövő boldog g.il-ol beszélgetve. A térti ugyan kissé szórakozottan felel•tett: a gőzkazán járt az eszében. Ha felrob ilillil, vége lenne lllilldellliek. Kimehet ne egyéni gyári munkásnak, s akkor nem nn-nn, py.zá a nö. Vagy legalább is azt hitte, hog\ •in menne hozzá. Kgy darabig töprengett ezen, ikösben igen furcsán felelgetett • társa kérdé;- ami Franciaországban. Xálunk a faj degenerálóL dáaáról nem lehet szó. A magyar faj erőteljes és egészséges. Két más nagy ok játszik itt közre, Az egyik a kivándorlás, a másik közegészségi állapotaink visszamaradottsága. Elmondottak már sokszor • lesz még al kai* inunk az évről-évre erősbödő kivándorlásról 1 i' helyen elmondani nézetünket. Kzuttal a nagyohr bik bajjal, a rossz közegészségi állapotokkal aka! ruiik f 'glalkozni. j Egyetlen egy város van Magyarországon. melyben megtelelő közegészség] szolgálat van. Kz a város természetesen Budapest. Mint minden téren, ugy a közegészség tekintetében is a székesfővárost halmozzák el minden jóval és . szükségessel s a vidékről megfelejtkeznek. Itt ; vannak a nagyszerűen berendezett magán- és közkórházak, a klinika, a poliklinika. itt vannak • a mentők éa híres, nevezetes orvosok, akik bizvást megállják helyüket az orvosi tudomány VIlághirességei között, Budapesten ingyen orvost kaphat minden szegény ember, ha elmegy a köz* - kid házakba, vagy a mentőkhöz. A nagyobb vi. déki városokban is tűrhető még a helyzet. A városok saját költségükön nagy erőlködéssel ^ modern köakórháaakat létesítettek, melyekben ugyan felette magas ápolási dijak vannak, hiva' táauknak mindazonáltal félig meddig megtelelnek. Mi pápaiak aránylag még az elsők között állunk a vidéki városok sorában, jó és egészséges ivóvizünkkel. De aem modern köskórházunk, sem csatornázásunk nincsen és igy városunk a közegészség és köztisztaság terén bizony hátramaradt. A Illegve lakossága még tűrhetetlenebb helyzetben van, bár orvosban egy-két kört leszámítva, nem igen mutatkozik hiány. Da az országos nagy átlagot véve, a falvak, a puszták, a tanyák, ahol elvégre a magyar nép zöme lakik, alaposan el vannak hanyagolva. Ingyen orvosréd szó sincsen, de még jó lenne, ha pénzért is kapna a beteg orvost. 5—10X000 lélekre esik egy doktor, étkinek éjjel nappal talpon ke]] lennie, hogy a legsürgősebb látogatásait elvégezze. A körorvo* fizetése4—600forint évente l S nevetséges összegből persze llelll tltd megélni, hanem Csakis a privát prakszisból. Első sorban tehát erre fekteti a súlyt, akarva nem akarva elhanyagolja a Szegény beteget, aki még a köteles egy koronát sem tudja neki megfizetni. S el.-te világában 40 — 60 év körül hal meg a legtöbb szegény ember, csapa olyas betegségben, melyből gondos orvosi ápolás mellett kigyógyulhatott volna. S ugyanilyen baj a gyógy szereknek közmondásossá vált drágasága. A szegény falusi embei seíre, majd elhatározta, hogy szóvá teszi a dolgot. A no éppen azt kérdezte.' hogy nem] lehetne-e megröviditení a várakozási időt. A fOrfi ezt lelelte l'á : — Hozzám jössz f A lei csodálkozott. — Hogyan? Kételkedsz? — Nem. de . . . de ha szerencsét lenség ér. akkor is hozzám jiissyy — Hozzád. Átkarolták egymást, s a nö csókra nyújtotta az ajakát. Hosszan egymáshoz tapadtak s mikor ajkaik lágy nesszel szétváltak, a térti súgott a nőnek. — I»e akkor csak egyszerű munkás leszek ss dolgoznom kell daróc ruhában a mindennapiért, durva lesz a kezem és akkor te sem leszel nriassaony, hanem csak egy napszámosnak 1 a felesége. I A BŐ is lUgott a tértinak. ' — Igaz. de akkor nem kell várni egy évig. 1 hogy a feleséged lehessek és ha a kezed. Illeg a ruhád durva lesz is, sima lesz az ajkad s 1 nem bánom akárminek titulálnak is — nriaszszonynak. vagy napszámosnönek — az csak a to. hogy a tied leszek. nem tudja megvenni a drága gyógyszereket, nem tudja fizetni az orvost, kénytelen-kelletlen kuruzslókhoz folyamodik, akiket hasztalan üldöz a törvény, mert a nép nyomorúsága termeli őket. Ugyanezen oknak tudható be a nagy gyermekhalandóság is. Ebben a tekintetben, sajnos, az első helyen áll Európában Magyarország. Szászezer és százezer gyermek pusztul el hétéves koráig olyan betegségekben, melyeknek egyetlen orvosi látogatás elejét vehette volna. Nem csekély mérvben járul hozzá a közegészség dekandenciájáhos a saegényebb néposztály lakásainak egészségtelen volta. A nép jó része olyan lyukakban húzza meg magát, hova egy jóravaló állatot sem szabadna elhelyezni. A szellőztetés meg mindig gyenge oldala a magvar falusi embernek s a szabad levegő becsét sehogy sem tudja értékelni. Ezért veszedelmes mindig a tél a közegészségügyre. Azonfelül egyes vidékek állandóan fészket különféle betegségeknek. Kgesz falvak, járások vannak Magyarországon, melyeknek lakossága a bujakór által van megmételyezve. Ugyanígy vannak egyes falvak ós járások a tttdővészazel, trachoma val és egyéb járványos nyavalyákkal. Tisztára ezeken az okokon múlik, hogy Magyarország népének szaporodása alább hagyott. Prága és ke\és orvos, drága patika, rossz lakasok, a gyermekhalandóság és a járványok. Baaken az. országra szóló, mélyen gyökerézéi bajokon csakis egy radikális reform segit : a közegészségügy államosítása, vagyis az ingyen orvos, ingyen patika, ingyen bába. Nincs az az anyagi áldozat, mely nagy lenne ezért a korszakalkotó üdvös újításért. Akik ezt a reformot megcsinálják, örök hálára kötelezik le maguknak a magj ar népet. Városi ügyek. • Városunk eléfogatl pótilijütryc. A város által kiszolgálta! ot t és ki is tiüelelt eloiutfatok után járó pótdíj aknák megtérítését a vármegye alispánja megtagadta azon az alapon, hogv a város a távolságokat nem a miniszteri kimutat as szerint, hanem ettől eltérőleg, több kilométerben és magasabb összegben saámitotta tél. Városunk az alispáni határozatit megfelebbeste, azt hoZVS fel indokul, hogy a pótdijakat mar tényleg kiűzette igénylőknek és a hivatkozott kimutat ássál nem rendelkezett és annak megfelelőleg a számadásokat nem i- állithatta össse. Legutóbb a vármegyei közgyűlés ezen kérdéssel foglalkozván, a városnak felebbesését elutasította és az alispáni határozatot hagyta jóvá. Az Utolsó szónál szétrebbentek. Fülrepesztő dördülés rázta meg a levegőt. Kgy pillanatig egymásra néztek : mindakettö olyan volt. mint a fid, Aztán a térti nagyot sóhajtott, valamit akart mondani, majd megfordult a sarkán és rohant a fa-or lel.'. A .-ö elsikitotts magát. — A gőzkazán! A férfi utána mormogta. — A gőzkazán! — Ks rohant, Imgy a nő llíg győzte kiivetni. A fasorban eléjük akadt egy fiákkor, a férfi ebbe beledobta magát, aztán a nö is utána ilt. de egé»z észrevétlenül. A térti csak akkor vette észre, mikor lozzásimult és a testével melegítette. Ettől a Hidegségtől kis-,- magához tért. de egyelőre sak -óhajtozni tudóit. Majd e-z.'be jutott, iogy ö most égé-zen koldus, nincs egyebe, sak a két karja, meg ,-z a nő. Ellágyult és elil-gVe ölelte át a társát. — Hat látod, a kata-ztróf.i bekövetkezett, íegtartod a szavadat '? — És te? — l'gy segéljen! — Amen !
