Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-12-24

ez Ilié;

1

/ a lanáes * -1 11 >em jöhet számításim, lia komolyon akarja az utcarendezést, IIVHI'IMII ügyekben a városi tariácsnak vezetőszerep jut, és ha komolyan akarja, a közgyűlés többségéi magával i ragadja és helyes útra tereli, mini azt már több ízben tapasztaltuk. [Je mivel 1 nagj'on is észrevehető, hogj' a tanács maga sem nagyon respektálja közgyűlés által elfogadotl és a minisztérium által jóváhagyót! utcareudezóst, nem csoda, hogj' ezen áramlat tUmeul a képviselőtestület tagjainak túlnyomó részébe is. Kz érlelte meg a tisztelt tanács azon javaslatát, hogy a még alig életbelépeti utcarendezési szabályzatai hatályon kivül helyezzük Az ily eljárás teszi érthetővé, hogv a közgyűlés építkezési dolgokban igeu nagj többséggel, a város érdekével hotnlokegyeuesl ellenkező határi »zatokal hozott. Sőt ezen évben már több ízben tapasztaltuk, hogy azokat, akik a város jól felfogott érdekélten emeltek szót, meg sem akarták hallgatni, Látható ebből, hogj' a tanácsnak vouia föladta a közgyűlési nevelni, helyes uiia téríteni ós azokat fölvilágo siiani. kik az utcareudezések iránt érzékkel nem bírnak. Kz aebéz föladat, 'le hálás. Klső sorban szükséges, hogy a tanács ismerje e tekintetben kötelességót, akkor majd néhánj év után oly kedvező helyzetben lesz, hogy nem fog "|\ sok akadályra találni, mini jelenleg. Dr. Lovy László. i i. — Igen. igy hívjak mi Eosearinnét, nett mindig lángvörös a ruhája s mindig izzón vére. De akik berepülnek ebbe a lángba, szárnyaper-1 aeelten hullanak el, mint gyertyatüztöl égeti sznnyogok. Vigyázzon '• A/ uzsonnánál a ni/, asszonya mellé kerültem és igen boldog voltam. Köiötiyösebb < 1.11 1 gokról, a szeutimentáüzmnaról, Schoppenhaaer |. jsximizmasáról, majd pedig Boorgetnek egyik regényéről beszélgettünk, amelyben a/t tanítja, hogy annak az uszonynak, akinek természeti • ka van reá, joga van megcsalnia R térjét. — Iliit maga szereti-e a férjét? -kérdem halkan, hnnvngul. Összerezzent s villogó, metsző tekintetével caaknom jéggé fagyasztott. K pillanatot m-m vot> tatn képes átérteni a szinte nem is tehetett elemezni. Hasonlított ahhoz, mint mikor asszonyát a térj illegeti szerelmes levél Írásánál kapja. Hasonlított :i rajtacsípett tol\aj tekintetéin/, és szemérmei lánykának első csók ntánpümló,téveteg nézéséhez is. Uzsonna után visszaültünk a fuge bokrok ko/.é s vidáman mnlattunk • társasjátékok bohóságain. Kstel.olett. Készülődtünk haza. Mindenki kiváltotta a játékkösben zálogul adott gyűrűjét, testijét, óráját, atttk Fosc ariné húzódozott. Könyörgött a hirótiiik efi°v kövéren, szóké asszonynak, hoirv A husinség és husdrágaság. Napról-napra kínosabbá válik a bosmizeriz, tud egéas Enrópa sajtója foglalkozik e kérdései, álunk is tanácskoznak, ankéteznek. de azért íii.doii marad a régiben, ha pedig a meddő verödest Izzva szóvá teaszttk a házinyúl tenyészne és annak télkarolását, mint expedieust ajánlik, sajnos legtöbb esetben süket Fülekre találunk. Pedig a Kijön sürgősen segíteni kell, ez Utalómmal azonban kénj telén vagyok kijelenteni, tiazerini min daz ami eddig • buzkérdéaben tör•nt. esak félrendszabály volt, melylyel a prob•mát egyhamar megoldani nem lehet. Tekintsünk .".riil és iátni fogjuk, hogy a lóhoz árasitásávaJ z egéaa kontinensen észlelt hnsdrágaeágot nem n\hitettük, ezzel elértük tigyzn, hogy néhány áros lakosaágának egy része L* •*! éven át jut lesó Inislioz. de azontúl annak ára is emelkedni ig, mert mint tudjuk, a lóallományuál vágásra lkaim as anyag naak elvétve található, ha pedig még munkaképes lovakai vi izük a vágóhídra, gj ilyenekért nagyobb árt kell majd fizetnünk, liul a szarvasmarháért. Tengeri halaknak pia. rahosataiával is segit.'tünk a lakosság egy töredékén, de a ftép miiéin, akik a jelenleg uralkodó huadfágaaágot Otmar elviselhetleiinek t.u-tják. -se a lóbus. -a tengeri halak kimérése, sajnos segíteni nem épes. Szeretnék rOSSZ próféta lenni, de azt liszeut, hogy a jövő n< k«ni fog igaza' adni. nidőn honfitársaimat arra figyelmeztetem, hogy ;edvezöbb áralakulásokra többé ne számítsanak, marha- és sertéshús, nemkülönben a szárnyasok raiuál árcsökkenés csak az esetben állana elő, iá a külföld határait elöttttuk elzárná, de ilyent ia/.aliasMii ér/a'' einher inon kiváiihat. \ á/olt viszonyok között népünknek nem uarad egyéh botra, mini vegetáriánussá lenni, agj Qolens-volens a házinyúl tenyésztést rendéi óglzlkozásaí közé felvenni Ami a házinviil busának diátetikus értékél 11.-t i. az köztadomáanlag oly jelentékeny, bőgj) i birka és szárnyasok hnsával egy sorba helyeztető, bogy azonban népünk e hussa] szembei idja viasza neki az ékszert. De hajfhatatlai naradt. A társaság is zajongva követelte, bogy i <"> 11.'• i.• it mitideukiuek teljesítenie k. II. meg kel 'séikoh II engem, ba osak a homlokomou i-. Nem állt rá. \ társaság megunta a várakozást, ot hagyott minket. Készülődtek. Már a biró is elhagy/hagyta félelmes trónu -át. amikor a tüz asszonya hirtelen hozzám lép izzó szenvedélylyel átkarol • hosszú, fájd elmei édes, halk csókkal fedte be ajkam . . . Csaknem leestünk a szenvedélytől. Kehi' fogsorán vér gyöngyözött. Az ajkamból szívta Igy égetett ez a CSÓlt, lllilitha izzo alanva nyomtak volna a számhoz. Folyton égetett. Ezerféle gondolattól savarvz • • szenvedé lyességtől támolyogva kísértem haza a társaságot A kővéres szőke asszony mutogatta Fos. ariné záloggyürüjét. Felségesen csillogót a gyémánt az esti sötétben. — Sohasem adom vissza e/t. Fosén. Ii ll.lli teljesíted itétoletoinot | — t rófálk"7.ot t kis molett. — 'fartsil meg! En nem csókolom meg ftt Ks rám nézett • sötétben sokáig . . sokáig . . . * * F.gy iöldzsindelyes szállóban laktam. Nei akartain ébren tölteni az éjszakát, inert másBI eltognlt, onnan ered. mert eddig csak oly egyedeket látott, melyek a tenyésztéstől inkább elriasztották. lia azonban niiudeii községben egy in-miieg korrektül v.zctett nyultenyéaztés, például a tanító portáján létesülni fog. minden hasznosén lelkesülni nnh'i népünk ezen gazdasági ágai bizonyára tel fogja karolni, OZak ZJÓ példa legyen megadva. Aki ezüst szőrmén] alakból: I hímet és 4 auyanyulat tart. évente 100 igen szép és jól értékesíthető proliiét I vagv IMI -klgr. i/.lctes, finom húst nyerhet, Ugyancsak keresztezósi állatokból, ha a középnagyságú fajokhoz tartoznak. 1 hím és 1 niiyaiivul illán legalább |IKI klgr. hu-t nyerünk, végre ki fajnynlak tenyéaztezére adja in agát, az anyagát bizonyara jól érl.kesitheti s igv bármely arányban ftzötl tenyésztés minden körülmények között csak hasznot fog hozni. N'etn tartóin feleslegesnek megemlíteni azt, hogy a házinyúl húsáért Wienben 80fillért.fittéinek s a bőr is mindentélére feldolgozható, A lájiiynlakéri pedig mesés árakat lehet, elérni, buzdításai szolgáljon, hogy egy oaehországi tenyésztő a/. 1905. évi wieni házinyúl kiállítás alkalmával bemutatott .ll-lgi óriásért

11 Inn koronát kapotl a ez alkalomni.il 80 60 nás árban akárhány liytll kelt cl. Vajda E. Viktor. Tuba Károly verses könyve (Hallgassatok meg . .. Köttcméuyrk. Irta; Tuba Károly. Budapest, íiiu.i. iij. Naget OttóTwiomAitra, Ara - Ki A jó vidéknek neveznek bennünket oda fönn. a nagy metropolisban, amolyan félig szánó mosoivUal Ks á jó vidékben benne van az egész ország minden népe, akiknek nem jutott az a szerencse, hogy az ország szava fogadja be tahti közé. Hat nagyon sokan kívül rekedtek ezeken u lalakoii és mint valami elátkozott lelkek bolyonganak ide- s tOVU. Néh i megcsendül ,a dal a bolyongók ajkain - -/ól Szépen, -/ivnlidt ét lenül utaznom kellett. De meg nem is bírtam volna. Ugy égett az ajkain . . . ugy égett . . . Roppant kimerült, fáradt voltam. Rögtön el is aludtam. . . . Egyszerre megrezzenek. Mintha egy kép esett volna le a tálról, nii111hit valaki fülem melleit összecsapta volna • tenyerét. Megfordulok. Felakarok kelni, nem birok: Mégis olyan könnyen énem magam, mintha nem is én j feküdtem volna "tt. Szinte láttam önmagamat. Ezerféle gondolatom közül egysem tud érvényre jutni. Hallok mindent é* látok, de mégis mintha nem érzékelnék. 'falán harangoznak valahol! Hallga! . . . Éjszaka harangszó. . . pedig az. ll"gy dübörögnek a hordós szekerek, vizel visznek il tűzhöz. Futnak az emberek. A téglával rakott járda döng a lépésüktől . . . Ha. sípolnak sok hangon ' vagv csak a szél} Il"gy sajnálom azt a szegény embert akinek a háza ég. Valami ugy kattog, mint a szivattyú! . . dehogv ! . . . az óra ketyeg. — Jaj, már a nagy t üzolt ó-ört omny is ég. Milyii világos van. milyen nagyon ég . . . Nekem Is oda kellene futnom. Segíteni másokon a szerencsétlenségben. lh'g.v dolgozik a szivattyú, ugy szeretnék egy kis vizet inni. — Adjatok vizet ! az ajkain nagyon ég . . . Nem adtok vizet? Ni. mennyi asszony, és egv i csomó gyürü az asztalon. Hiszen én ezeket