Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-01-19
.•zi ti*zt>-lt polgártársaim? Mondom aaert, mar oá jól emlékaaem roU nun- olyan kormány, amely mtlkOdeeánek ntolaó idejében bizonyos isohli klauzulát akart behozni. Egészen tiatal képviselő Voltam akkor. most is el.illem van azaz irté.zaMIS ililemma. amelyben akkor jutottam. Kmlék»zein az álmatlan .'szaka küzkö.lésein-, emlékszem minő karcot vívtam magammal, n dön úrról vok ssó, hogy támogasssm-s tovább azt a Bdnffy kormányt vagy pedig elpártobak töls I evvel — akkor ez volt a helyzet. — elvesztem politikai pályám legkeadetén mandátumomat, 9 azt határoltam, hogy inkább tiporodjék el aa én érdekem, inkább lankadj neg .-nesz politikai pályám, de aa ország érdeke es joga nagyobb nálam - annak engedelmeskedem. Miután többen gondolkoztak igy az ischli klauzula és a kormánv megbukott. Kzén mondom, hogyha lenne olyan kormány amely ilyen lekötési szándékozna az ellen most - mindörökre tiltakoiuom kell • azért mondi m, hogy én nem váttoitatoin nézeteimet, hanem miudig tisztességgel alárendelem minden egyéui érdekemet hazánk közcéljainak. Harmadik el Itételeisvan annak tiszteli uraim, hogy mai Ínséges állapotunkból kivergödjfink, Már ősszel bejelentettem azt, hogy aa én nézetem szerint minél előbb >-l kell vágni azon kapcsot, amely a magyar parlamentéi az osztrák Reíchsrathhoa köti, amelyből egy vesnedehnea méreg az obatructio jutotl itt hozzánk. Meri osztrák portéka, ezt ne tagadjuk. Ks lelkem mélyén él aa a rendíthetetlen meggyőződés, hogy Ausztria és Magyarország közöti az foga másik lelet! hatalomra jutni, amelyik hamarább megszabadítja országházai az obstructio legvadabb kinövéseitől. Meggyőződésem az is. hogy mindaddig amíg megvan az osztrák Beichsrath uekíinkkettőzött,óvat.isságra vau szükségünk ésha Ausztria hamarább rendbe hozza és munka* kettessé teszi s maga parlamentjét, mint mi i mienket, akkor olj veszteségekel fogunk megérni, amelyeket talán ki nem luve-, ünk - .ha. i me'yekre, késő bánattal fogunk \ isszaemlékezni. Ausztriában most történnek a rendbehozásra a legnagyobb erőfeszítések. Mi tebál nem várhatunk, minden perc kérlelhetetlen veszteség lebet, Baerl kell munkaképessé tenni a magyar parlamentet s k.-llo határok között biztosítani azt, hogy a nemzeti akaiat munkát, hozhasson létre. Ezért k.ll meggyógyítanunk a magyar parlamentet i nincs nagyobb képmutatás mintha azok. akik folytonosan mérgei CSÖpÖgtettek ebbe a szervezetbe. akik fekélyeket gyulaaitottak rajta: ugyanezek honi,mentőknek adják ki magukat, baak azért, meri a legégol.l. fekélyeket <-! kell távolítani a nemzeti akarat érvényesülése érdekében. Kz a tó szempont és semmi más. Most már égésien világos, hogy ha a közelmúlt eaeményeii látjuk, mindenki, még a legellenaékibb politikus i> elismeri, hogy az ••lieuz.k rendkívüli hibát követett ti akkor. liii.lon a házszabályul...losito bísottaág kikül.let.sét is megakadályoata. Ha a többségnek meg inditványoió jogát is kétaégbevonjuk, akkor nincs több.- se parlamenti, se egyházi, se .ársadalmi él.-t. Ha pedig megállapítjuk azt. hogy az ellenzék Sit a hibát elkövette, akkor a többi fejlemények ebből oly vaalogikával következnek, mint a görög tatám; ha a hálónak agy nemét kibontják, s többi magától ittánns bomlik. Az ellenzék éveken át taposta a házszabályt : a többség egysz.-r visszatiporta. Az ingát ha kinyomják erőszakosan az egyik oldalra, viszszakell lendíteni a másikra, hogy végre közepén nyugodtan megállapothaeeék. Most már okoskodjunk ez.n tiszi.-li uraim. Az egyik kérdés az. hogj aa alkotmányt, hogy biztosíthatjuk jobban Ausztriával szemben is. A máaík kérdés az. hogy mit akar a többség eme jogával, amelyhez most felhatalmazást kér a nemzettől. Az alkotmány védelme azt jelenti, hogy bl sikerült a nemzetnek lH4H-ban nagy küzdelmek árán kivívnia a nép képviseleti, alkotInaiivt ..LL.it- lt-ev.'ii is ..],'... »»1 s-y:'. .. t mí. rn >. b nt.l .... hogy ezt mi magunk épségben megtartjuk >-s mások által is megtartatjuk. Nem akarok most arról szólani, hogy némely nagy hangú politikusról micsoda mentelmi ügyek • micsoda bűn* lelő pörök sídnek ki. I>e igenis szólanom kell arról, hogy mindenféle házszabálynak a oéya iz, hogy taná.skozni lehessen, mert ha nem ikartak volna tanácskozni, akkor nein csináltak rohU házszabályi. Igen is ki kell jelentenem izl. hogv olyan országban, ahol az adózok tlléreibő] tartják fenn a :il miihói parlamentet, •tt nem azért líz.-ii a képviselőket, hogy ne bogozzanak, hogy egymást és az országol akadályozzák a mnnkában, bogj sz-lexel csinálanak, amelynek vége kétszeres adófizetés. Soktsor szoktuk énekelni azt Magyarországon, lOgy „Kossuth Lajos azi iz.-iiio . . .- Mit iz.-nl i;it Kossuth Lajos? Midőn 1848-ban .. pénzigv in in iszl er v..|t s a kisebbség erőszakoskodni o-zdeit. (elállt Kossuth Lajos, megrázta öklét . hatalmas hangján dörögte: „Némuljon <-l a lirpe minoritás!'' En Kossuth Lajosnak ezen égi izenetét követem, n.ni pedig ' szövetkezet] dlenzék választási uj szózatait. Második kérdés; Mit akar a többség .vv.-l i jogával, min- szabad azt felhasználniaf Feleetem az s ezt magamra nézve kötelelőnek te[intem, hogy a többség ez) a jogai másra, mim iz ország erdekeinek érvényesítésére fe] nem tassnálhatja A kormány határozott iger.-t.-i tett ii.i nézve, hogy az országgyűlés munkaképeségének h.lvr.-alütasával az eddigi nagyobb ránvu és szélesebb nemzeti politikát fog követni, nemzeti joguk fejlesztésével] Bhei aiígérethez ;öl'">in magamal én is. Mos: már tisztelt polgártársaim ea barátim, lássuk részleteiben a nemzeti munkának zt a programiuját, melyei ez alapon megválóithatuuk. A közigazgatás reformját azért tartom Urgösnek, meri szükséges, hogv városunk minél óbban kiszabaduljon a vármegyei gyámság alóL Cgyiküukuek sem érdeke az, hogy vármegyei lésedelmekért bármi jóakaratot tapasztaljunk *i l mindnyájan, mindegyre felelöaségre vonásunk, arra kell törekednünk, hogy Pápa városa ninel fok-.zottabb közigazgatási köiponttá \álék. Meglehel csinálni a közigazgatás nagy reörmját éppen u^v, amim meglehet csinálni azt. \agy a magyarság, a magyar sziliem és a mayar hadi dksóség máéi Jóéban érvényre jusson i hadszervezetben. Bs • mostani bonyodalmak u.-g n.-in Kavarnák tekintetünket, minden magyar inber belátná hogy a Tisss kormáuj a két évi atonai tZolgdlaí belio:utiiliiviil és a magyar lionédtüzérség felállításával ennek a haaafini célnak esz rendkívüli szolgálatot, A közigazgatás reformjával kap.-s.. latos így részi a tisztviselői fizetések rendezése, máaészl az adóreform kérdése. Az állami tisztviseők tiz.-t.s rendezésén. 1 igyekeztem megfeamtett unó kával szolgálni hivatalnoktáraaim ügyét, A eii.l.zési nem tartom befejezettnek. Kívánom .ír.- a kormány ígéretet is telt. hogv az állami is/t v iselóknél az első három fizetési osztály leg elsőbb fokozata okvetlenül betöltesaék ás a asuti iiszi v is.-lok joi.b előmenetele bistoeittaaaék. \ iv áiioin. hogy a városi tisztviselők és a felekezeti anéirok és tanítók fizetése méltányosan rendesessék, Pápa város magasabb lakbérosztályba étessék s kívánom, a mint aa orsaággyülésen s követeltem, hogy a szolgálatipragmatka megeremtessék. Az adóreformra vonatkozólag nyíltan kinoiidoin. hogy én (/ progressiv adózás behosealát. akarom. Kzt sürgettem már akkor . |s., irograninibesz.'d. Iiiben is. amikor érte némelyek srociálistának éa földosztónak tartottak, amikor '"kan n.in fogadták el ez eszmét olyanok, akik BÚ nagy hanggal hirdetik, kövelelem pedig izeit, mert ha általában igasaágos az. hogy i gaz hígabb ember arány lag többet tiz.•ssen. mini i saegény, akkor különöeen Magyarorsságon k.-ll .rogressziv adózást kívánni, mert in a fogyásaásí sdók nagy súlyai nehezednek a SZegéliv.bb Hatályokra s valósággal megfordított progresz-. szio van. Sót én tovább megyek a tekintetben s azt mondóin, hogy nem esak az egyeiiesadoknál kell igy eljárni, hanem át k.-ll alakítani az örökösödési adórendet is. A legnagyobb igazságtalanságának a mai társadalmi rendnek azt láttam, hogv olyanokra szálljon távoli örökség, akikre az illetők nem is gondoltak. Az én nézetem az. hogy a legkisebb örökséget hagyja békén a tiskus. de annál nagyobb adót rójjon ki. mennél távolabbról, mennél többéi örököl valaki : |o\ bevisszük id.- a progressziót és államiéi összefüggő tervét állapítjuk meg a gazdsági rendűek, mert bissen ntéltóatatnak látni tisztelt uraim, hogy ez a tervem ii.-m a választásokra Összeszedett s hirtelen késifiit jelsaó, hanem szoros összefüggésben vau avval amit a parcellázásról mondtam : avval, hogy a patv.dlazas jogi es pénzügyi akadályait el k.-ll távolítani. Mind a reformok mellett, kulturális politikánkban az egvházak autonómiájának gondos megóvásával, fokozottabb nemzeti politikát kell követni. Magyarországon esak egység.s magyar középosztály kifejlődését szabad alőmozdítani; de azután becsüljük is meg azokat, akik ebbe a köz.-poszlálvba beleolvadnak s ne engedjük csufoudárosságokkal megbontani a békességet. K programúiban tiszteli uraim minden magyarnak egyet kell érteni. S bigyjék meg nekem azt. hogy mikor mindnyájunk lelkében egyforma sz.ni eszmék élnek, akk.u- nem azok a nagy hazafiak, akik ezeket az eszméket mindig kitálalják a v iláe előtt. Kern azok a nagy hazafiak, akik közül némelyek, miként a lapok törvényszéki rovatában olvassuk, becsületüket foltozgatják a izenl t-szimkkel: de még azok -.-in a közérdekben cselekesznek, akik arra használjak fel a vágyódásokat, hogy önmaguknak népszerűségei gyártsanak belőlük. Nekünk .••in magunkért, nem a magunk népszerűségéért, i.meni ha keli még a népszerűség arán is, még Bgyém áldozat arán is csak az ország érdekében szabad dolgoznunk, mert erre van szükség, nem pedig arra, hogv a politikusok boldoguljanak. Sokkal többel használ a magyarság ment eszméinek az. ki keble mélyén érzi >-s melengeti őket, aki nem rakja ki őket nópizerfiségéén romlásnak éa pusztulásnak. Igv kan amint már Araiiv dános olv szépen nieg•n.-k-lie : ...Win láttak a kebel néha mit palást,.1. II..i.K.iii közöny havát es irnnv iegét: Hogy ..vili gyönge csirái! (agyastól i trisss életssstó meleget." Tisztelt uraim, igv k.-ll bevallanom, ln>gv >-z i mai Magvat oi szag nem az én Magvarországom, nem az in ideál un. Kz a inai Magyarország • Ivan mint a paraszti szoba, ahol akik fel ikarnak emelkedni, gerendákba ütík be fejtüket. Az en Magyarországom egy más. fényesépület, smelybeu egyesek i társadalmi osztályok munkáinkkal ugy lminak emelkedni, mini a jé. kéne ny kűrijében a felszálló szikrák. Kzért a Magyarországért kell dolgoznunk saon tervek alapján, melyekről most beszell.-m. S a felelllelkedést szolgálnunk k.ll a választási jog reformjával is. Kin- nézve a képviselőházban akk.'iit nyilat kosten s ez az én pátensem, hogy az adóreform megvalósítása okvetlenül magával fogja vonni a Választási jog reformját is. Miért? álért mert i létminimum adómentességével nn a progresszív (dóval megalkotott adóreform folytán, sokan uloi nem fognak tizeini. ,*agy kevesebbet fognak Űzetni, mint ma Sietnek; ez.-k léhát a mai válasstási kul.s alapján, elvesztenék választói jogukat. Kzt meg fog kelleni sksdályosnismáskép megakadályozni, mit a választási jog kiterjesztésével nem lehet, Kzért hsrcoltsm azért, hogy tokoaatosail ujabb és ujabb rétegek vonassanak be i magyar alkotmány akácaiba. Kz a célom <•/.itanra is. s rálaastási jogot kívánok fokozatosan mindasoh szamára, kik a magyar állameszm.'t szolgálják. De mar aztán abba bele nem megyek, hogy internal ioiiális jelszavak hatása il.ut. a magyar áll un eszme \eszélyeztetésére használtass, k f e l a választási reform.
