Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-10-08

Városi ügyek. = Tanácsülésből Legutóbbi ülésében a tanács elhatározta, hogy n Papán folyó hóban tartandó Mlatdijaaáanoa pénsbelileg is hozzájárul éa SO koronát ad jutalmazásra. — Elrendelte a tanács, bogy Török Bálint utcai bérházának egyik földszinti helyiaégébe, bérlő kérelmére, a villamvilágitást bevezessék. - - Qaal Jánosnak Török Bálint utcai házépítése alkahnából, a rendőrkapitány jelentése következtében, a taná szakérteiket kéri fel annak megállapítása céljából, vájjon az épitkezés s rendes útvonalon történt-e? A bizottság az építést és as nt.-avonalt szabályszerűnek találta, amit a tanács is tudomásai vett, mivel azonban utcatér foglalás állapíttatott meg, a városi mérnököt utasította, hogy az elfoglalt területet mérje tel és a teriilet megváltására s becsértékére nézve tegyen javaslatot. = A zeneiskola uj helyiséire A városi óvoda helyiségei az óvoda céljaira is szűknek bizonyultak, ami arra indította a tanácsot, hogy a zeneiskola számára csak f, évi november hó ;10-ig BUgedi át, SS óvodának termeit. Azon idŐD tul pedig az ó-kollegium béralt helyiségeiben nyújt otthont a zeneiskolának. — Alngcsóvczés. A belvárosi utcákban létesítendő alagcsővezés agyében pénteken Pápán volt Vigyázó Emre, i kulturm >rnöki hivatalnak főnöke és helyszíni szemlét tartott és útbaigazítást adott aa alagceővezéai munka latokra nézve, melyeket, ha az érdekeltek a költség viaelésére kötelezik magukat, meg is kezdenek. Telepengedély, ötvös Sándor és Horvát István a kálváriái szőlőhegyből] Somogyi-féle telken sertéshizlaldát akarnak felállítani. A folyó hó ö-én tartott helyszíni tárgyalás alapján a tanács a telepengedélyt kiadta nevezetteknek. = A hus drágasága ellen sok a panasz mindenfelé az egéaa országban. Jogos és indokolt a fogyasztó közönségnek felháborodása eme nagy serelem ellen, melyei orvosolni eddig nem voltunk képesek. Sokan abban találjak a mariin- éa borjukul drágaságának okát. hogy a hazai állatállomány egyre fogy, mert túlságos nagy mennyiségben szállítják ki a tiatal marhát küllőidre. Minek következtében aa állat létszám nem emelkedhetik és aa élő marha ára folyton magasa Iii, lesz. Hűnek megakadályozása szigorú rendszabályok életbeléptetését telt.'telezi, mely — a külföld mintájára, mint ezt mar Franciaországban is megtették — abban állana, hogy a földmivelési kormány ;{. esetleg (J hónapi időtartamra eltiltaná B borjuknak élő, Vagy leölt állapotban, külföldre, az ország határán kívül való szállításút. Városunk is álljon a mozgalom élén és a hazai városok es községek egyesülve indítsanak akciót | saját jólfelfogott erdekük védelmére. Kérjék az elmondottakat és siker fogja koronázni lépeseiket. — Akasztott embert — mondja és esak túrva tiikad. Akkor mi mar tudtuk, hogy aa István megfojtotta a betyárt és odaakasztotta a Mihály sirja tövében ágaskodó nagy akácfára —• elégtételül a bátyjának. Korgó elhallgat éa hallgatunk mi is. Qecse nein kérdezi tovább, tudjuk, hogy ezzel vége a mesének, (.'sak a lobogó tüzet nézzük és sötét sejtelmek szálldogálnak ii lelkünkben, mintha abból a lobogó tűzből egy sírdomb emelkedne ki, lábánál aa akácfa, rajta a betyár. A szellő nem hoz hűvös, illatos üdvözletet a folyam felöl. S SS éjszaka meg Sötétebb ha kacsint von töleiik. hogy még jobban eltakarja azokat a gyáván lopakodó szellemeket, melyek körülöttünk járnak s nyomasztó érzést raknak a keblünkre. Sokáig ühik a társak közt némán és elgondolkozom. — Milyen Inresa is az. hogy igy sötét éjjel félelem kerülgeti az embert s a legegyszerűbb történet is lesújtó hatást gyakorid a lélekre. Milyen furcsa, hogy ezeket a duhaj legényeket igy megindította ennek a csíkosnak annyira mindennapos meséje ezen a koromsötét éjszakán. — Talán nem is annyira a történet, mint az egész pusztát befogó szurok sötét hatott rajuk annvirs. = Az utrák uj elnevezése. Ifult számunk >an jeleztük, hogy az utcák uj neveit közöln Ogjuk, a régi név megemlítésével. Alább veszi! dvaSÓÍnk az Itj elnevezéseket s csupán az egyezzük meg. hogy azon utcáknak, amelyei tt elősorolva nincsenek, a régi nevük meg naradt. — l'j elnevezést kapott tehát: az Ai <k >s Major-utcákat a „Fehérlő" vendéglőin'1 banisekötó* utca. mely eddig névtelen volt : Ányoi -Vtf-Utca; az l'jv áros-utca: Batthyány Lajos-uim i volt Sörház, most Török Bálint-utcával szem len a l.eiuer köteles és Korit schöner Józse uiza közti utca (eddig névtelen volt : Bezerédy ltoa: a meetermalomtó] balra a faiakoláhoi i-ezetö utca névtelen volt : Bercsényi-nUn : •. "égi Laki. most Somlói-Utról balra bemenő lí-il ttca névtelen volt): Bocsor /s/vd/l-utca; Halas itca: CsdAy-utca; Padoa-utca: Czuczor Gergely utca; a mestermalomtól jobbra, a Zápolya-utcáhoi vezető utca (névtelen volt): Döbrüntci-n\<A 3zinháa-utoa: Főiskola-iom; Kristóf-utca: Kuruc utca; az uszoda mögött a ligeti-ut |névtel, i volt) Liget-nu-ii; a mestennalomhoa vezető utót névtelen volt): Affl/offJ-utca; Kereszt-utca Márton lstvdn-\in-n : a Vak-Bottyán-utca végéi uyugotra elágazó utca névtelen volt): Pacsirta ltoa; Uj-utca: Rákóczy—utca: a plébániai há. melletti utca (névtelen volt: Ruszck-utm •. Via ltoa: Szentilonoy-W'H ; Tórjmeg-utca : Szladik itca; a volt Deveeseri. most Vak-Bottyán-utcá bi'il a Virág-Utcán felül balra beágaző tltc; névtelen volt : Szondy-nu-.i ; l.aki-ut : Soilllói-w i volt Laki, most SomlÓi-utat a Veszelle há mellett a Tamás-utcával összekötő utca -név telei volt : St/s-utca: a Batthyány-utcából baht bemenő zsákutca, úgynevezett Suttyom-utca Sdrkdny-nu-n; a Bosszú-utcából balra beméin zsákutca névtelen volt.; Szarvas-uirn; a rol Laki, most Somloi-uti vámtól a Celli-Uti várni; terjedő ut névtelen volt : Sorornpó-MU A ; a Sör utca: Torok Adűffr-utoa; Enyvköz-utca: Tapolca utca : a városmajor tarkától az Ar>>k-utcábi ve/.eto utca (névtelen volt : Tüzoltó-n\KB,: tanító képző mögötti utca névtelen volt•: Telcki-M'ü a volt Laki, most Somlói-utrói balra menő elsi utca névtelen volt -: Verböczy-nUa.: Kalap-utca Voycla-nna: Deveoseri-utca : Vok-Bottydn-VLtca Kis utca: Zrinyi-nud; a Bástya-utcát a város major előtt a Korona-utoával összekötő uto [névtelen voll : Zárda-nuw: a Kisfaludy-utcábó balra a Peruiz-t'.-le inunkásház mellett bement utca (névtelen volt : Zápotya-utc*; a terel közül csak egy volt névtelen, mely most Been Benedek-tél- tievet kapta. Szeptember 80-án kezdte meg Mioaey F Qyörgy az előadásokat színházunkban. Közön "égünk nagyon vegyes érzelmekkel, ét eleinte nagyon tartózkodóan fogadta a társulatot es a előadás első napján csak télig töltötte meg i nézőteret. Egészen telt házat csak „János vitéa

1 éa a Bolond 2-ik sónaelöadása csinált. A társulat egyébként eléggé' jól szervezet és eddigi működésével, ha minden irányban nen is elégítette ki az igényeket, de azért megálljt i helvét. Mindenesetre figyelemmel vagy unl irra. hogv egészen újonnan van szervezve a tar <ulat s hogy igy még ,,összeszokva" nincsen. d< reméljük, hogy hova-tovább, mind jobb és jobl •Kiadásokat fog produkálni. K reményűnkre föl jogosít az, hogy az első hét egyes előadásait meglehetős sikerrel oldották meg a feladatuka lainésseink és egyedül L'riel Acostában, ha nen is vallottak kudarcot, de bizony gyenge előadás mutattak be. amiből azt következtetjük, hogy i irama meghaladja erejüket, hacsak később neu lógják ennek ellenkező bizonyítékát adui. Mii »z operettek jol sikerültek, sőt Csiky (.»ergeh ,(>rök törvény" cimfl színművében és „Himfj lalai"-ban elfogadhatóan játszottak. A karszem. lyzet ellen kifogásunk nagyolj jára nincs. Ami van, azt a kezdet nehézségeinél tulajdonítjuk. A zenekar pompa- és Bihari karmester mesterien dirigálja. L'j darab csak kettő került színre, l'riel Acosta és Himfy dalai, a többieket már láttuk színpadunkon. L'ri<l Acosta sem uj, csak miiünk nem játszottak eddig, bár inosi se játszották volna. A darabot tragédia és énekes színműnek jelezte a színlap. Beleszőttek dalokat a „Bűvös vadáaa*-ból és zsidó templomi énekekből, bogy talán tetszetősebbe tegyék. Hát az igaz. hogy a zene nem rontott semmit, de a szinész.-k játéka gyarló volt. A „Himfy dalai~-ról már jót mondhatunk. Ks most szóljunk a társulat tagjairól. Knekes primadonna bőven van, köztük Marge» Zehna, aki a „Magyar Színház" tagja is volt. S/.ep növésű alak: kellemes, bár nem nagyon erös hangja van, de igen jól tud vele bánni. Játéka kifogástalan, A János vitéz címszerep.'•ben és a Boregérben. mint Adél, a szobalány, nagy sikereket aratott. M. gj.gyezzük. hogy a János vitéz huszarjeluieze bar igen mutatós primadonna jelmez, da bizonyára nem korszerű. — Hajós Elza a második énekes primadonna, akit mar Ballá színtársulatából ismerünk. Akkor meg a kezdet-kezdeten volt ,'s elmondhatjuk, hogy énekben, játékban nagyon sokat haladt. A „Bolond" és a „Tavaaa* operettekben láttunk tőle nagyobb szerepeket játszani jól. Hangja nem terjedelmes, de szépen cseng. Különösen a Bolond Bimbillájában volt elég tág tere hangja iskolázottságáról, mig elég temperamentumos játékáról a „Tavasz" Annájában nyilt alkalma bizonyságot tenni. Székely Anna koloratur énekesnő, olyan hatalmas hanggal, amilyent a mi színpadunkon Kányái Aranka óta nem hallottunk. Bőséges hanganyaga Valiiban csodalatosán iskolázott: emellett ami ritkaságszámba megy a koloratur énekesnőknél,játszani is tud. A János vitel királykisasszonyában. l'riel Acostában a „BŰVÖS vadasz* opera egy áriájának eléneklésében és a .Tavasz" operett Margitjában élveztük igaz gyönyörűséggel enektudáaat és hangja szépségeit. — Meg három énekes primadonnája van a társulatnak Köv i Juli-ka. Bévésa Helén és Vidor Gitta. Mindhárman fiatalok, kedvesek, s/.epek éa ügyesen játszanak, de nagyobb szerepben még nem láttuk őket. lmgy teljes véleményt formálhassunk róluk. Annyit megjegyzünk azonban, különösen a két utőbbiröl. hogy az intoiiáláskor nagyon feltűnően várják a karmester pálcájának intését. Ezt a köaöneég nem | volna szabad, hogy éaarevogye. Kövi Juliska egyébként a Jánoa vitéz Iluskájával próbálkozott meg és elég sikeresen megjátszta. Persze a Haraszti Mici alakításai nem aaabad,hogy mértékűi vegyük. A drámai uj színésznők közül Jávor Arankát emlitjük töl első sorban, l'riel Acostában, mint Judith, az Örök .örvényben, mint Sylvia .s Himfyben, mint Baegedy Róza tett tanúságot arról, hogy jeles ereje a társulatnak. Nagy hatással játszott különösen aa Örök törvény J-ik fei« vonásának ama jelenetében, mikor a vőlegénye, Alberti szemére veti az anyja múltját. — A naiv s/.ei.pkor Caendes Aiicenek jutott, akiről ezúttal még nem nyilatkozhatunk, mert nem akarjuk rovására írni eddigi szereplését, mely bizony alakító képességét kedvező színben éppen nem tüntette tol. Ali ez tVdeg a lliinty dalai Buy Annuskájának szerepére, melyet teljesen tévesen játszott. No de várunk még végleges Ítéletünkkel. Ugyanezeket mondhatjuk B. Polgár Fanniról, aki az anyasaerepkörl tölti be, eddig nem sok sikerrel. — A komika Tarnai Lidi. János vitézben a gonosz mostohát taemélyesitettemeglehetős jól, bár többet vártunk volna. Más szerepei is voltak, de azokban nein sokat mutathatott be. — A régi tagok közül Mi. seyné a Bőregér Boaalmdájában lepett fÖl, alakításával énekével nagv tetszést aratva: igy Tordai Etel is, aki az Örök törvény Marcelnéjét nagy drámai erővel, hatásosan játszta meg. Valóban csak sajnálni tudjuk, hogy az operettek lenge kothurnusában is látnunk kell öt.