Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-10-08

Megjelenik in i n il e n VHS á r n a Szerkesztőség: .lókai-iit.-a in. Mán. Kiadóhivatal: Goldberg öyuls pardrtworiudflsp. Hirdetéseket egyezaég szerint felvesz a kiadóliivii A betegsegélyzö pénztárakról. Ai 1881. évi XIV. t.-e. alapján l't Ulitotl és ií csoportra osztott betegs u-élyzö pénztárak legnagyobb részene képes megfelelni a létesítésükhöz fűző várakozásnak. Az egyes személyek] i napi keresel után kiróni megengede I. illetve Ö'v-lt'.l aem tudják azok a kii »rdeket olyan mértékben szolgálni, mii tminőben élűre remélni lehetett Fok sott mértékben vonatkoznak a/, elrnoi lottak az 1803. év elején létesített I területi betegsegélyzö pénztárra, mely< <t'iziil 80—-70 cjük jjgy tud fizetési köt ezettségeinek elegét tenni, ha a ján ékokat a legnagyobb erólylyel bajtat )c s ezzel szemben tartozásait a lejár, min fizetheti. Értesülésein szerint iapai betegsegélyzö pénztár is sokai cttzdött a kezdet nehézségeivel; Nem szabad a vázolt sajnálatosjelei légei figyelmen kivttl hagyni, me I—500.000 ember jól felfogott órdekévi 11 az közvetlen kapcsolatban Igassáj alán volnék, lia azt állitanám, bogy ténztárak az okai ezen áldatlan állapo tak, meri közismert dolog, bogy ami páros* és kereskedő osztály olyan mé ékben veszi igénybe azokat, aminő nin< lelyes arányban jövedelmükkel. F.zt'ii rendellenesség okát felkutatt s megszüntetni, nemcsak a pénztára rdekébeu kívánatos, hanem a hazai ipat s kereskedelem jövőjének biztosítás TÁRCA. 1849. Világos után. Suidosoja loszok a rüáanak, ßeioajo tn porba h""t vháatuú% telacjvarcrszaa. szabadadba Cotipcrra F^rba, sdrba Cll b.orvadoz az aradi rdrba". Rabja v.-.vjvok- UUgSTI crszaanak. ßcscroztak eszlrdk katonának, Vidd cl szcüö Uzoiiítom, Gvdszoljon Bl*| a kodvosom, Slrjírvadck a kufsloini vdrba'. Lampérth Géza. őszi dal. ij szivemnek a levelek hu.'.ásc: /fordulnék, hogy a szemem ne .'ássa. e hiába, mindenütt csak azt látom: 'ervadás van, bánat ül a világon. ull a levél, száll a fecske ezrivel, 'ej. de nem hull, hej, de nem száll anny: el, r

inl a hánytól megszeretném üzenni: 'ogy kívüled rjem tudok mást szeretni. Felelős szerkesztő: KÖRMENDY BÉLA. i. szempontjából is. Tapasztalatból álliloi hogy beteg ember nem sajátíthatja 'teljesen mesterségét, nem fokozhat önműveléssel szellemi képességét vagyont nem szerezhet. Ha a beteg* kedés egész csoportokban állandóéi akkor a csoportok tak nemzetgazdasá szempontból vett értékük csökken, s jazok teherré is válhatnak az állami bá tartásra nézve. Részint a hivatalos kim tatások adataiból részint Szabolcs, In Zemplén és Bereg 'megyéket magái I foglaló körzetemben tudósítóim ;ilt foganatosíttatott megfigyeltetés alapjt | arról győződtem mjeg, hogy a megbet gedések legnagyobb rés/e nem vélt lenségből kifolyólag jön leire, hane az illetők szervezetének foglalkozásuk való alkalmatlan voltából erednek, iparosoknak csaknem lelő része egét életén át betegeskedik. A segély: pénztárakat a tagok azonban esak súlyt haj esetén veszik igénybe, mert kiset fokú betegségnél CSak háziszereket has ' italnak. Nines olyan ipari pálya, aniel esak egy emberi szervet venne igényb Egyes ágazatok a legkülönfélébb les reszt-kei veszélyeztetik, amelyről azoi hau niucs tudomása a nagyközönséguel Ma például a kovácsoknál és bozzáju basoulé tüze> tárgjakkal dolgozók ns mitelazokat alkalmasaknak tartják, aki erős karral bírnak. Nem veszik tekii tétbe, hogy az ízzóanyag nézése és Korgó, a csikós. — A „I' á ]i a i I. n p o k" eredeti t á r i- & j a. I: • i Boga

p József. Sotet, , sillsgOC nyári estén a folyam inéi télien legeltetjük lovainkat s mig az állati jóízűen ropogtatják a harmatos füvet, leheveriiii a tűzrakás körül, melyet Korgéi gyújtott, a véi ilereshaju c sikús. I'ip.i/.g.itimk -s eis/, rakozva bámuljuk CtípUi tüzlángot. ineiy merészen helohog gyáva éjszakába. Távol óriási fitketeségbe vé.« minilen, mintha borzasztó nagy kémény lentn Talán télénken lopakodó szellemek járnak az i takarója alatt. SMUSMMIK, melyek rettegnek napvilágtól, melyek titkon, orozva szoktak a emberiség megrontására törni s talán ez a nagv tékete éjszaka is esak arra való, hogy gyáva eltakarjon mindent. — Mesélj nekünk. Korgó — mondja (iees a fiatal pajtás — te sokat tudsz, sokat tapasz faltál. A ven Korgó kiveszi szájaled a pipát végigsimít ja raatag drétbajsssál s mikdsbei egvre a tüzet bámulja, halkan dörmög. Ha neu volna akkora csend, senki sem értené a szavát .Komótosan" * -j t í ki a szavakat s amint tél könvökére támaszkodik, a tüz világánál olyan mint valami cstkósruliáha öltözött tüzisten. Klőlizetések és hirdetési dijak a lap kiiidéhivatalálioz küldendők. lap ára: esess évre Ifl kor., félévre tl k.. asgyodéTrs •'» k Kyyes szám ára 30 lillér. keletkező l'iisl jó szemet kíván. Az órásoknak pedig nem esak hibátlan szem szükséges, hanem megfelelő erős testalkat is. mert a gyenge szervezetüek, a folytonos ülés következtében elsorvad* inak. A betűszedőkre vonatkozólag azt tartják, hogy a legkönnyebb mesterség, mert a hetüknek alig van stilva. Kzzel a hiedelemmel szemben a folytonos állás és az ólomporos levegő a legerősebb szervezetei lg lin-u\iseli. A többi iparágaknak is megvannak a nagyközönség előtt ismeretlen bátra* nyaí. Az iparosok között akad olyan lelketlen einher is. aki szükségből és azon hiedelemben, hogy tanulója később megerősödik, rosszhiszemUleg is felveszi tanoncnak, az alkalmatlant, sokszor azonban esak szakértéi orvos tmliiá megállapítani, hogv egyes foglalkozások minő szerveket he ti i| yási '1 nak károsan és a felvenni kívántnál azok a test* ' részek elég erősek-e ? Az elmondottakból is kitetszik, hogy ngy a betegsegélyzö I pésuM '"• nak. mint B mnnk'.képlelf.iek eltartására kötelezett illetőségi községeknek elsőrendű érdeke, hogy a szervezel gyengeségéből eredő megbetegedések ''"-a minél kisebbre szoríttassák vissza. Javaslatba hoztam az elmondottak alapján a kereskedelemügyi miniszteri niniiál. hogy a betegsegélyzö pénztárak székhelyén azok orvosai, a vidéken pedig a hatósági körorvosok, ingyen Gyerekek vagytok még, hát méretitek a mesét. Usszetessitek a keséiteket és hallgattok, mig én beaaélek, aztán azt mondjátok a szavaimra, hogv mese. Johli lenne, ha felszednétek a gúnyátokat, aztin világgá mennétek keletnek, vagy nyugatnak. Azt hiszitek, hogy becsületesebbek maradtok, ha egy helyen ültök és pipáztok ? — Már megint kezded a ssémbelődésf vén Korgéi — szid hosszasai! (terse — jobb h-sz. ha mesélsz. A csikós könyöke alá gyömöszöli a subáját, aztán egy darabig lomhán szipákol. Mindnyájan lesMik ií szavát s alig mukkanunk. Nyugatra a folyam felöl snhogó saellö siklik felénk s langyos parázatba burkolt üdv üzleteket hoz a lágyan OSODOgÓ habok lakóitól, meg a parti virágoktól. — Soli'se törődj te azzal, ha zsénibelödöm — telel a vén Korgó — eredj inkább Bsémbe* lödj te is. Szerezz tapasztalatot, meg cselekedj a magad hasznára ugy. hogy másnak is maradjon, mikor magadnak jut. aztán szidd össze nz olyat, aki esak ábrándozik azokról, amiket te véghezvittél. Qscss hátat tbrdít a vén csikósnak s elgondolkodik. A többiek unszolják. — Itat mesélj már! Mit prédikálsz! Majd elmegyünk mi is. ha az esztendőnk letelik. Végre Korgó elkend mesélni. Áhítattal)