Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-10-01
Megjelenik minden v a I ú r n a rj Szerkesztőség: .lókai-utr.i 17. „ z ám. Kiadóhivatal: Qoldberg Uvula pspirkeresksdése, t-Y.-n Hirdetéseket ((rvezség szerint felvesz a kiadóliiv..ta A magyar ipar jogos követelése a nemzetállam szempontjából. A „nemzetállam" teóriája! kévései ismerik. Legfeljebb politikusaink sjogá szaink. Ezeknek is csak igen csekély töredéke. A „nemzetállam" teóriája ogy szólván egyedül áll. Megalapítója Kuru Ignác, a kolozsvári m. kir. tud. egyeten politikai tanára volt; kit életében, d< ínég ma is kevesen méltányolnak. Kunz több mint két évtizeden keresztül hirdette az egyetem katedrájáról a nemzetállam eszméit, szemben az nralkodd politikai felfogással, az u. n. társasági Illám rendszerrel, mely minden magasabb etikai célt, idealizmust mellőzve lisztán az egyének sommázata érdekeinek önző kielégítésére helyezkedik. A nemzetállam sokkal magasabb sontra emelkedik. Ez a rendszer az illainot. mint egységes etikai személyt ekinti. mely mint öncélú lény elsősortan Önmagáért él, hogy a benne rejlő -zellenii és anyagi erökapitalist a többi íllamok, mint szinte személyes lények torában kellő érvényre juttassa. Emellett i nemzetállam — saját öncélja keretében — polgáraiért is él, kiknek mindegyike naga a nemzet A nemzet pedig maga iz állam és megfordítva : az állam naga a nemzet. TÁRCA. Éljen az általános titkos választói jog. (Tréfás monológ, i - A „P apai Lapuk" eredeti t á r t á j a. — Irta Radius. i Előadhatja 14 -±í eves éves hölgy, ki kék talagcsokorral piperésett, teher ruhába Bltöiött s lehetőleg (.iretehen-frizurút hord. i Lelkesedéssel. Megvirradt a szabadság nap* ngaras hajnala! Mienk • diadal! Kivívtuk a gyö••linet. Ide édes leányok I Gyűljetek körém, bontatok zászlót velem! Kljén a isabad jövőnk! Ilijén az általános titkos váiasstói jog! Kljén! Kelve. Csakhogy sikerült az anyás oldala mellől iiegsziiknőin. Csak észre ne vegye. Csak meg ie tudják, hova illantam a iialonbél. Pajzánul, •e most ugyan már kereshetnek. ED itt vagyok! tt. felébredt érövei, megújhodva, szilaj lélekkel (mesélni s megválté csudát, mely • leánysaivekbe eset Van már jogunkI Ea aa én beseédem léivege. Vegyék valahára tudomásul az urak, hogy tost már mi nők is bírunk olyan jogokkal, mint >k. Bisony bimnk! Tudom istenkém, eltűnik E helyütt jól megkülönböztetendfl a nemzetállam, a nemzeti államtól. Ez nt'in egyenlő két fogflom! Más az egyik és mást jelent a másik. A nell^tiRálkrfn lebet nemzet- és társasági állam; miy a nemzetállam esak egy és pedig a fent körülirt értelemben veendő. Nemzetiről közönségesen olyan államban Szoktunk beszélni, ahol több nemzetiséé,' van. melyeit közül egyik akár történelmi hivatásánál, múltjánál vagy egyéb erejénél fogva kiemelkedhetik és saját karakterének s intencióinak bélyegét nyomja a többi nemzetiségire, miáltal nemzetivé válik. lg,\ van ez velünk is. A magyar mint nemzetiség emelkedett ki a többi (román, horvát, szerb, tót, ruthén, német) nemzetiségek közt. miáltal nemzeti állammá fejlődött. Tehát mindennemű homály eloszlatása végett elég legyen ennyi e két fogalom megkülömböztetésére! A nemzetállamnak gerince, lényege az. miszerint a polgár maga a nemzet, melynek gondolkodása, akarata és belső életprocesszusa a nemzetet alkotó polgárok milliói, együttvéve mint egysé« ges. erkölcsi személyeslét gondolkodásának, akaratának s életprocesszusának felel meg. Ha a polgárt minden egyes gondolajkukról az a szánakozó mosoly, melylyel bennünket oly tokssor illettek. l»e heuréka 1 és ujra heuréka! Mostantól kezdve tehát nem leszünk mi sem liéketürő Jóhuk, mi is erőre kapunk. Hajh! ugy érzem, mintha egyssejTS más esillagxat szüléittei lennénk! Miesoda lelkesítő g"iidolat ! Nem packázhatnak velünk a lértiak. d>imádni fognak! Ugy fordulnak felénk, mint a pápa a ssentély felé. ügy bisony! Pedig mi, a lelkemre mondott, nem is igen lógunk törődni velük. Host mar az is mindegy nékem, hogyha Béla úrfi a Klara néninek forgatja a hangjegyeket, avagy ha talán udvarol neki. liánom is én, hisz választhatok! No nem igaz? Béluska azt mondaná: nem. Pedig éppen 8 olvasta fel ii Klára néninek meg az édes anyuéinak, hogy végre megkapjuk az általános, titkos vilasstói jogot. Jaj. de repesett a szivem, mikor ezt meghallottam. A Klári néni meg lelkesedett, tapsolt örömében. Ssukkebltiség lett volna tőle nem lelkesedni. lli>z o is érdekelt fél és micsoda változatokon ment keresztül még mindig szimpatikus ábráaata. Először bek pirult s pápasaeme, Után I két orcája és végül, mint aki rászolgált már nagyon is erre az örömre, sirni kezdett. Kz kérem mint egy intoj.-l volt nékem. Menten kodásában, tettélten a nemzet öncélja vezérli, akkor az a nemzet és aktiv államalany s mint ilyen életerős fejlődésre mindenkoron készen áll. A polgár léte a nemzet léte, a polgár vagyona a nemzet vagyona, melyről az — mint személyesléte fenntartási eszközeiről, tnikéut az ember — önönmaga rendelkezik. A nemzetállamban mindent a nemzet öncéljának kell betölteni, a termőföld egyszerű művelésétől kezdve, az emberi agy legszebb megnyilvánulásáig. Es ba tovább menve az állami lét többi ágazatán, a törvényhozásban, kormányzásban, bíráskodásban, iparban, kereskedelemben,mezőgazdaságban,szóval minden foglalkozási ágban, minden polgár lelkében a nemzet öntudata él. — akkor beszélhetünk igazán nemzetállamról. Hogy ez az í«1 *"> valóban bekövetkezhessek, ehhez első kellék az emberek magasabb szellemi fejlődése s tisztultabb arkölcsi felfogása. Ha az iparos eme említett szellemi kifejlődés s erkölcs mellett keze munkájába, kalapácsütéseibe. a nemzet leheletét viszi be. ezzel a nemzet öncéljának t-tt eleget. Ott kell lenni minden magyar páros müvében a nemzet öntudatának i bélyege, miként az megvan az angol negértettein a nagy dolgot. Tehát csakugyan .'álaszthattink térjet ? Választhatunk általánosan • Mind az összes leánynépség! Fiatal, kevésbhé iatal. szép. nem szep. esunva. mind. mind v áaszthat, ez a fö! Ks titkosan! Kzt nagyon halkan nondom, mintha titok lenne. Pedig Isten szent mese nem titok. A kedves mama is tudja, kinek iár volt ugy sietni a férjhez menéssel. Most. ,-égre élhetne a jogaival. De sebaj ! ö ezért már igy se csordit könvet. Most úgyis már rajtunk i sor, Rajtam éi • Klára nénin. Pajkosan. Csak SSSSn tipegjen, esak okosan a Klara néni. Most nár választhat valami jóféle féljet. Csak aztán 'ontolja meg ám jól ezt a fontol lépést. Ha már .•árt ütvén évig a szive halványára, el várhat most nár tovább is. Böt most már várjanak az urtiak, nig majd Klára néninek eszel..- jut választani [ÖSttlök. Ez az igazság. Klára néni nem olyan eányzó. hogy elvehetne akárkit is térjük Nem ninden parvenü tértinek siegödik az oldalához, lypu módfelett tisstei hölgy, mint as éa néni* tém, nem minden bokorban terem. Tud jól haris iyitt kötni, szép divtinpárnát hímezni. hájjal •nekelni. Ezek mind-mind olyan nemei tulajIonságok, melyekért megérdemli hogy az az úrfi, ikit ö elvesz, talpig gavallér legyen. Mindene
