Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-09-17

M e g jelenik ni i n ,1 e n v it | ii i- n a [ Szerkesztőség: .lékni-iit.a 17. -/ám. Kiadóhivatal: Goldberg Uvula , a,.„kereskedése, l-ü-t, 11w.l.-t.'---.-U.-t egy, Zfí

(.g nzeriiit i, lv< -/ » kiail . "J *&. kolera. i. Legnagyobb szerencsétlensége a; emberiségnél, a háború. De ez rendé sen nein elégszik meg a borzaszt vérengzéssel és azzal, bogy százezerny családot dönt nyomorba és kétségbe esésbe, meri van rendesen egy kísérője valamely járvány. így a jelenleg bevég zett japán-orosz háborúnak is meg vai a maga kísérője, a kolera. Már évekkel ezelőfl Indiából utual indull a kolera észak felé; ezen orszá gokban a közlekedés még a legprimi tivebb, ezért a kolera elterjedése i: lassú volt. Már kél év előtt feltépet Perzsia déli részén és a mult évbet átlépte a perzsa-orosz batárt és Geor gia tartomány sok helységében puszii tolt. A bábom tartania alatt, a mozgó sitási kiterjesztették ezen tartomány n is, és ily módon elcipelték a bajt ; Kaukázusba és Oroszország <léli tartó mányaiba. Ilyen utou jutotl a kolen Mandzsúriába is. almi a hadsereg köré ben meglehetősen elterjedt. Oroszorsságban háború nélkül i: nagyon rossz lábon all a kÖZÍgUZgatál általában és még rosszabbul a közegész TÁRCA. felkiáltójel. (Ünnepi história, l — A á p a i I. a p •> k" t á r e á j a. — Irta Osehov Antal. Karácsony éjjelén Perekladin Tomica Efim egy tizedik rangoeatályu hivatalnok, megbántva süt megsértve feküdt le aludni. — Hagyj békét, te gonosz lélek! — ordi« tott rá dühösen a feleségére, amikor ea kérdeate, hogy niiert rOSSS kedvű. A dolog ugy idl. hogy ö épp az imént jött haza egy társasági ed. Ind sok kellemet len és sérti) dolgot, beszéltek ta nézve, Kleinte a művelődés hasznáról beszélgettek általánosan, azután észrevétlenül átmentek a hivatalnoki kar műveltségének a mértékére, mi kosban sok sajnálkozó, megrové). sőt gúnyos szó esett annak alacsony volta miatt. Itt is. amint az minden oroaa társaságban történni szokott, az általános dolgokról átmentek a személyekre. — Vegyük például, ha esak önt is. Tomici Ktim, — fordult oda l'erekladinlioz egy tiatal ember. — OB tisztességes állást foglal el és milyen nevelésben lésaesttll "'li! Felelős szerkeszti,: KÖRMENDY BÉLA. ség. |-"o-\ óly országban, ahol a lakossá 84/»'-a írni-olvasni nem tud, nem is leht ez máskép. A jé' közegészségügyi adm nistráció megköveteli az t-o-ész lakossá hathatós közreműködését, 'le ez eg műveltség nélkül való lakosságnál leht tollen. így nem csmla. lia a roppai kiterjedést! Bikságcn át, a kolera elér! az utolsó hetekben Lengyelországol it Orosz-Lengyelország és a szomszi • Ins nyugal Poroszországnak nevezet tartomány között öagyon élénk keret kedés áll lenn: ép ugy Lengyelorszá és Posen, valamint Porosz-Szilézia ki ziiti. A közlekedést főkép a Yisztul folyó közvetíti, mély Ausztriából ere és Krakkónál Lengyelországba megy á majd Imsszu folyás után Poroszországbi ahol a keleti tengerbe ömlik. Megdön ln-lleniil be vau 1>ÍZ"Hvit\a. hogy a VÍ8i lula folyó közvetítette a kolerát, mei Oroszországból jövÓ tutajosok beteged tek meg Kulin városába 11 és annak köt nyékén. Ep oly közismeretes, hogy Hamburgban előfordul! kél kolerüese Oroszországból jövő kivándorlóknál foi 'lllll .'l'i. Tizenöt év óta ismerjük a kolera okozó kommabacilus természetrajzát: «'i nek folytán vannak hatalmas fegyverein — Semmilyenben. De önöknél nincs i szükség műveltségre. — válaszolta szerénye Perekladin. - - írjál helyesen és ennyi az egés; — Ea led tanult meg ön helyesen írni? — Megszoktam. Negyven évi szolgálat alat meg lehet szoktatni a k.-z.-t. Az igaz. .-leint nehezen ment a dolog, csináltam hibákat, d később megszoktam . . . és nincs baj . . . — Hát az Írásjelek'/ — Az Írásjelekkel sincs bej. Helyesen alká másom, — Ilin. jött zavarba a tiatal ember, — d a megszokás teljességééi nem annyi, mint a neve lés. Az még kevés, hogy 5u helyesen alkalmasa iz Írásjeleket . . . kevés! Ontndssosan kell alkal mázni. Ón alkalmaz egy VSSSSŐt és tudnia kel miért alkalmazza . . . igen! Az ön öntudatlan. . reflex helyesírása egy garast sem ér. Az csak cg; gépies munka és több semmi. Perekladin nem szédt, semmit, sőt szerényei mosolygott a tiatal ember egy államtanácsosnal volt a tia és magának is joga volt a X. rang laStályhoi . de most. hogy lefeküdt, teljesen erő rett rajta a méltatlankodás és a düh. — Negyven évig szolgáltam, — gondolta magában — és senki szamárnak nem nevezett tt, meg ni, milyen kritikusok akadtak ! i'ntudat a kolera elterjedése ellen. Tudjuk azt, hogy a kolera bacilusa nagyon érzékeny a szárazság iránt, és lmgy a kiszáradásnál gyorsan elhal, Ep ugy tudjuk axt. hogy a különféle savaknak nem képes ellentállni és azokban néhány pere alatt elpusztul. I >e TtKrJÖlc azt i-. hogy kedvező talajon nagyon gyorsan elszaporodik. Ezen ismeretek szabják meg a védekezési módokat. Háromféle módon terjed a kolera. Elsősorban a betegek Ürülékei által : másodszor viz által, és harmadszor a különféle tápszerek által. Bizonyos az. lmgy a levegő által nem képes tovább terjedni. Ily módon meg van magyarázva, hogy mér! terjeszti a Lengyelországból jövő Visztula folyó a kolerái Poroszországban ós mért a leghatalmasabb terjesztői a kolerának az emberek. Mint minden járványos hajnak, ugy a kolerának i-. meg vau a lappangó stádiuma 4—5—6 napig. Ezen i> 1 - - alatt, ha valaki már kolera beteg i^. még jól érzi magát, inig' a betegség rajta ki nem iii. Eme lappangó időszakban az illetők szabadon mozognak, utaznak és terjesztik a kolerái anélkül, hogy ez! tudnák. Ez a magyarázata annak, bogy Isnul!... Reflex ... Gépies munka! Ah. bogy az ördög vinne el! Kn meg talán többet is tudok. mint te. ámbár nem jártam veled az egyetemre! Kiöntve gondolatban a kritikus cimére minden előtte ismeretes szitkot és megmelegedve a takaró alatt, Perekladin kezdett megnyugodni. Tudom, ertem gondolta magában elteié aludva. — nem feszek oda kettőspontot, ahova vessző k.-ii. tehát értem, tud MU. [gen. .. . Ugy van az. tiatal ur, ,. Előbb élni, szolgálni kell é-s esak BCUtán Ítélni meg az öregeket. Az tilvé. félben levő Perekladin lehunyt szemében a sötét, mosolygó fellegek közül, mint a meteor röpült végig egv tüses vessző. I"tana egy másik, egy harmadik és csakhamar as egéss határtalan, sötét alapot, nn-lv képzelete előtt elterült, repülő VCSSZŐk sitrü tÖBMgS lepte el. — Vegyük csak ezeket a Vesszőket — gondolta magában Perekladin. érezve, mily édesdeden némulnak el tagjai a fellépő álomtóL — Nagyon jól ismerem okét. Mindeniknek megtalálóin a helyét, ha akarom öntudatosan, nem vaktában. F.kzauiinálj nn-g és meglátod. Vesszőt ilkalmazunk különféle helyeken, ott is ahol kell, at is ahol nem kell. Mennél zavarosabb nz irat, innál több vesesöre van szükség. Vesszőt teszünk i „mely és a .bogy" elé. Ha az iratban elő-