Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-07-30

M e g j e 1 e u i k m i D <1 e ji v a a á r n a p, Szerkeszloség Jókai utca MB, szám. Kiadóhivatal: linlillicrtr Uvula : oT Jik.•?•<k.-.iI-'ű-tör. Unó,-léseket egyezség szerint Celvasz s kiadóhivatal. Jövő évi költségvetésünk. A városi tanács a polgármester elnöklete alatt, folyó hó 27-ón tartót! Lilésébeti foglalkozott a v. főszámvevő által beterjeszteti 1 í H M ;. évi városi költségvetés előirányzattal. Az alapos tanulmányra ós kiváló szakképzettségre valló alapos és nagy elaboratumol legközelebb fogjuk bőven ismertetni és érdeme szerinl méltatni. Mosl csak a tanács praktikus javaslatairól emlékezünk: meg, amelyekel legutóbb hozott a jövő évi költségvetésünk tárgyalása során. Városunk jövő évi háztartásának realitására nézve igen fontosa költségvetésnek alapos és indokol! megbirálása, tárgyalása és elkészítése, Kp ezért valahányszor alkalom adódik, kívánunk mi is hozzá szólni a köz érdekében. Ezt tesszük a jelen alkalommal is lapunk főhelyén, midőn a tanácsnak figyelemreméltó javaslatail közreaiíjuk. amint itt következik : M

A városi tanács a szükségleti résznél a marhajárlatlevelek kiállítására még egy, '2 koronával fizetendő napidíjáénak, azonkívül a 20 hirdetési oszlop helyet! i'sak Iii. és 2 árubódé építésének felvételéi rendelte beállítani a költségvetésbe. Egyidejűleg a szegényügyi kiadás emelkedésére való tekintetekből szükségesnek tartotta a szegények névjegyzékének alapos átvizsgálását, bogy nincsenek-e azok közötl olyanok, akiknek viszonyai változtak, és nem szorulnak többé segélyre? A revidiálással a uiizgyám elnöklése alatt a városi g'azdát ós a rendőrőrmesterl megbízta. Minthogy továbbá kétely támadt arra nézve, hogy az állatorvos megbírna felelni az összes levágandó sertések megvizsgálásának ogy, hogy még a vágóhídi ellenőrzési is tudná teljesíteni, tekintve, hogy csak gyalog végzi a vizsgálatokat, a közgyűlés pedig ennek gyorsabb lebonyolítására lófogat tartásai tette kötelezővé az állatorvosnak, ennélfogva felhívta a rendőrkapitányt, hogy a vizsgálatok tényleg megtörténtéről tegyen jelentést. Az utak építése és javítása céljából pedig a városi tanács utasította a városi mérnököt, hogy a város utcáiról és annak javításáról 5 évre kiterjedőleg egy táblázatos tervel készítsen, nevezetesen: melyek azok az utcák ÓS uttestek, melyek elsősorban kijavitandók, megépítendők ? mekkora ennek k<"» 11sége? melyek azok az utcák és uttestek amelyek a következő évben, éa igy tovább javítandók ki? Mára jövő évben kijavítandó uttestekről részletes javaslat F.-|.-lo, sz.-)k..-/.to: KÖRMENDY BE LA. A tendő, hogy esetleg a költségvetésbe ; özgyttlés által beállíthatók legyenek.' Még egy nagy horderejű kérdéssé hajtunk foglalkozni jelen cikkünk kere •hon; moly kérdéf. mondhatjuk a leg intosabb lesz a városi költségvetésnél égleges megállapításánál. Ugyanis a httfelekezeti segélyei i111» 11 eddig felveti 2ü ezer koronáró an szó. Tudvalevőleg 1902. évben i áros képviselőtestületi hátán izatábai imondta, hogy e tételi utoljára szavazz; leg; .", évre. A 'A ó% a folyó óv végévé •jár és a tanács a hivatkozott köz yttlési határozat értelmében a 2fi0(M oronál a jövő évi költségvetésből ki i: agyta. Hogy mii jelént számokban ez! öunyii rá a felelet 26 ezer koronává evesei

»I» lesz a jöVŐ évi szükséglet óf intek következtében 12--.il kevesebl •sz az I'.HHÍ. évi községi pótadó ^zá aléka. Nem tudunk-az egé-s/ hazábai árost vagy községjet, mely esak egj llt-ri is áldozna hitfelekezetek segélye ésére. Csak mi vagyunk olyan gaval •i'ol< dacára, hogy a segélyt is a pót dóból fedezzük. Az eddigi szép áldozta ozatal elég volt már és tekintve a várót • •In z anyagi helyzetét, könnyitsünl lár egyszer magunk, a különben é ulyos helyzetünkön. Kz esetre 58—6051 ótadó helyett esak 4<>—l8J*'-ol fogunl zetni. A hitközségek pétiig' az eddij Ivezett segélyösszeget vessék ki sajá itközségi tagjaikra, ami végtére egé zen mindegy nekik, ha nem a várót asszájába pótadó címén, hanem köz étlen a hitközségeknek egyházi adt •jelien fizetik meg' a rájuk es«í járaté okát. Szíves figyelmébe ajánljuk a város épviselőknek jelen sorainkat. Városi közgyűlés. — 1905. jnliu* 14. — Úgyszólván, két tárgy körül, széles meder MI és nagy arányokban megindult heves é • sszti vita foglalta le .'t órát) át a héttői város izgy ülésnek egész idejét. A két kérdés, melyei ánt. dacára a nyári melegnek, a szép SSámbsi iszejótt városatyák annyira érdeklődtek, i ó kórháznak ügye éaWsltneTManónak Kossuth vai építkezése volt. Az előbbi tárgyhoz a: osdókon és polgármesteren kivtÜ <>. az utóbbi >Z plane 12 képviselő S/adott hoZZii. küldendők. p ára: egész évre 1- kor., leiévre •; nezyedévrs 8k Kgves sxAm arsTaO ÜTfín Mindenesetre érdekes képet nyújtott a közgyűlési terem <• két. nagy- e- mérges ásóban ilatt. Érdekesek voltak a szónokok pro cs kontra '•r\oi. ,|c tok derültséget idézett elő több, szel* ieines és kevésbbé szellemes közbeszólás és meg< jegyzi'- is. Az cm érdektelen, bogy mindkét tárgynál a bnmoroaabb I.e.K-ben levőknek M ihaja t"ljesiiii. Nemcsak [Kdgármesterünk, ki sgészen belefáradt a csengetytt rázúsba, bogy .-.•íi.h-t teremtsen, de a városi képviselőknek /.."•nie is türelmetlenkedett a bosszú Ívre eresztett viták itii.it*. melyeknek végtére mégiscsal régé szakadt és megkönnyebbüléssé] sóhajtott lel mindenki, mikor a gyűlés ii őrs felé', végrevalahára befejeződött. 11,. hogy a dolog lényégére és érdeméré i'átérjünk, elsősorban meg kell. hogy jegyezzük a mostani közgyűlésen tapasztalt ama sajnálatot körülményt, melynek magyarázatai adni egy« általában nem tinijük, hogy t. i. az ellenvélemenyen levő szónokokat néha* alig akartál meghallgatni és alig hagytak szóhoz jutni egye—k. Kg\ komoly testület tekintélyével sehosrvsen b-r össze az ilyen eljárás: hiszen S SSÓlássz&bad tág a legszebb joga egy városi képviselőnél s csak dicséretes dolog, ha valaki c jogává minél többször él a témtos közügyek tárgyalásai uál. Legyünk • ellát- ki—>> 'üi-"hw wjbbefc N SZÍV bdjük meg a felszólalásokat, akár a mi véle menyünket tolmácsolják azok. akar az eilenkezt álláspontot védelmezik, Így kell, hogy legyei ez mindig városunk képviselőtestületi üléseibei és ne szállítsuk le azokat arról a snén é magsa színvonalról, melylyel eddig büszkéi licseke. Illettünk. A mi a női kórház ügyét illeti, hely.-sei járt el a képviselőtestület, midőn elhatározta hogy néni epit. ilyent. A mostani helyisége i kórháznak a Besenbach-iéle városi hasban, tel jesell lllegte]el ,1 \i< '• V et e ) m él IV e kll ek jelenleg mra a aatép telekre számos uj épületei lebe még emelni korházi célokra, ha arra szüksé| lesz. Fölösleges pénzkidobás lett volna, ha mos a város a Martoiilitlvav-nie telken 411—\~, aze kor. költséggel a női korházak részére u epületet emel, mely még olyan sem lett volna mint a jelenlegi kórházi épület. Ha majd rároa közegészségügyi viszonyai követelik éi pénzügyi helyzete megengedi, egy- általános nagyszabású közkórháznak az építését. akk<»: kell építkezni megfelelőleg, pár száz eser korom költséggel. Weltner Manónak megengedte a közgyülé többsége, h"g.v a Kossuth Lajos Dtcában a rég utcavonalban épitkezhetik. Az engedély megadási kivételesen es méltányossági SSeinpontból tör tént. Szerény nésetünk szerint építkező csak L altban a tekintetben érdemelt méltányosságot hogv különben is azük telke még kisebb let VOlttft, ka épületének Utcai falát 70 cinéterre neljel.li kellett volna építenie a mostani utca vonaltól számítva. Azon ténye azonban, hog^ inas tervet adott he a városhoz és mást a; építőmesternek, éa az egyik terv- szerint utca főfalát nem szándékozott lebontani, a másodil «zerint meg igen és a varoshoz benyújtót