Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-07-09

II e g j 1 e li i k in i ii il r ii v a | a v n u p, Szerkesztőség: .I.Vkíti-iit.-a 969, szám. Kiadóhivatal: QeJdbwrg «iyula papirkarmkedes«, PTS-ter. Tt-li'fon-szniii 41. Pályaválasztás előtt. A halálos kimenetelű párbajok utá napi-, heti-, politikai éa társadalmi la] jaink hasábokon keresztül szoktak IÖL lalkii/ni a párviadal káros hatásává annak eltörlésével, idéznek szakérti véleményeket; pro és kontra vitatkos nak. de mindezl esak pár napig, azutá hosszas hallgatás áll be a legközelebl siilvns végezett! párbajig, ahol isim' minden szóbeli és írásos akció elUlnl kezdődik. Ugyanígy vagyunk a pálys választás kérdésével, amely főleg most az érettségi vizsgálatok után aktuális iimst foglalkoznak ezzel a különfél irányú lapuk a legbehatóbban és leg részletesebben. Ha mi sem zárkózunk e a kérdés taglalásától, tesszük ezt azérl mert ugy véljük, hogy kötelessége teljesítünk akkor, amidőn rámutatunl egyes tényekre, amelyek utmutatáskén szolgálhatnak az ifjúságnak jó eleve i uehéz probléma megoldása előtt, amiko t. i. maga dönl az egész életere befő Ivással Iliiéi lépés fölött Szervezeti nemzeti államban az erői egyenletes elosztása szükséges. A munki felosztás elve alapján bizonyos hivatás szerű csoportoknak kell alakulniok,ezel szolidaritása, erűinek kifejtése és har moniája biztosithatja az ország igaz jólétét. Ideális viszonyok között, első sorbai a nevelés által kellene a gyermekbei az egyes pályák iráni előszeretetei kel leni. feltárva azok előnyeit, vagy hátrányait Természetes, hogy a nevelés által beszílt ilyen és másnemű eszmék a gyermek növekedésével más világítás! nyernek. Az ifjú, műveltsége előrehaladtával a sajal szemével ítél, megismeri önön* magái és megmérve erői értékét, megállapítja, bogy mely szakon volna lehetséges képességeit leginkább kifejteni mind a maga, mind a társadalom javára és hasznára. ^- A valóság azonban egészen más képet mutat. Az érettségi Után pályaválasztás előtt álló ifjak igen nagy része, vagyoni körülményei miatt, nem mehet azon pályára, amelyet leginkább szeretne választani. így a szegénysorsuak közül csak kevés megy orvosi pályára, mivel az orvostanhallgató idejét teljesen lekötik a tanórák és Igy ki van zárva a mellékkereset, mely a megélhetést biztosithatja. A műegyetemen ugyanez az akadály. Állás Budapesten az ismeretlennek, főleg protekció hiányában, alig-alig akad; a napilapok apróhirdetései inkább esak arra valók, hogy az illető hirdetők a sok ajánlkozó közül a legkevesebb díjazási kéről 'alkalmazhassak irodájukban, vagy gyermekeik melle. Az európai összes művelt államokban jelentékenye i mérsékelt, sől pld. Svájcban az ingyenes közoktatás, nálunk elérhetetlennek látszik: egyetemeinken nagyon sok a tandíj, amit az elengedések, a tandíjmentességek nem ellensúlyoznak. Csak kél é\ előtt történi az a nagy por! felveri esemény, hogy körülbelől I < M » egyetemi hallgató a budapesti egyetemen nem iratkozhatotl volna be, ha egy fővárosi ismeri mecénás: Brüll Alfréd :>«».<MM> K-val nem segít rajtuk. Akik pedig vagy mi viszonyaik következtében nem szorulnak segélyre, azoknak meg a pályák zsúfoltsága okoz elég sok gondot. A bölcsészeti karon pL szakvizsgái tett és végzett tanárok állás nélkül kénytelenek .'!—1 évig janii, a ha előbb jutnak kinevezéshez, azt bizonyára salamely befolyásos protekciónak köszönhetik. A jogi kar túlzsúfoltsága mindenki előtt ismeretes ('•«- mégis az ifjak legnagyobb része e pályára megy, mint olyanra, amely — szerintük — a legkönnyebb és amelyen leginkább van alkalom keresethez jutni, még a tanulási évek alatt is. Ami a jogi pálya könnyűséget illeti, az egyszerűen mesebeszéd; sajnosán tapasztalják ezt azok. akik közelebbi információkai nem szerezve mentek e szakra. Hogy kereset a tanulás mellett lehetséges, ez igaz, 'le nehezen szerezlletö a kereset. Vidékről a fővárosba kerülőknek nagy része ismeretlen, egymagában áll a iagyváros forgatagában, se rokonsága, *e protekciója. Ez eredményezi azt. hogy egnagyobb részük év elején felmegy , tgyan Budapestre, d« pár hói múlva liláshoz nem jutva hazajön, kedvéi 'lvesztvén a tanulás iránt. A statisztikai i nlatok szerint azonhaii miii'lez nem , iasztja vissza az ifjakat : kél eV Óta a budapesti egyetemen mindössze csal 100—120-al apad! a jogi -zakón a hall gatók száma. Nem veszik Bgyelemb* azt a körülményt, hogy pld. az ügyvéd diploma megszerzéséhez, a katonai szol gálát nélkül 7 év kell é< ha végre ; kezükben Van a diploma, az ügyvédei nagy szama miatt épen nem Liztos. méi a kisebb mezővárosokban sem, az exis tenciájok. Az tény ugyan, hogy a jogi pálya nak számtalan ágazata van. amelyei, megélhetési nyújthatnak az ifjaknak. d< éppen a pályázók óriási száma mellett mindenki álláshoz nem juthat és az. ak -ok viszontagság után bejut, az előlép tetési viszonyuk nehézkessége miatt a hosszú és küzdelmes évek várakozás? alait. megőszülve és jóformán megtörve érhet el annyit, hogy nem ugyan gom nélkül, de nn'-nis megélhessen, Hál bizony mindez egy csöppel -em igazolj* iz ifjúságnak a jogi pálya iráni vak ily nagy előszeretetét, Itt vau azonban az ipari és keres leedői pálya. Manapság a boldoguláshoz vezető ul leginkább e pályákon van meg. Természetesen az érettséginek, mint magasabb fokú képzettségnek megfeleőleg a magasabb fbku ipari és kereskedelmi kurzusokat értjük alatta. Mindtél szakon ma mar a szakoktatás magas okon áll. A kél éves felsőbb kerescedelmi kurzusok, a gépész mérnöki. Kanins felsőbb ipari iskolák stb. mind ura hivatvák, hogy müveit, képzett izakerőkel neveljenek. E kurzusok iránylag nagyon rövidek s azokat 'égezve, könnyen jutnak iljaink biztos •s igen jól jövedelmező állásokhoz, meri z ilyen szakerőkei keresve-keresik, Szakítani kell végre, a középkorba áléi előítéletekkel, amelyek ezenfelül nég jogosulatlanok is. Tóduljon ifjuágunk e pályákra, melyek hiztos exisenciát adnak az elet nehéz viszonyai űzött js. s ezzel nemcsak a maguk asznát. de az ország felvirágoztatását s elősegítik, mert az ipar és kereskede•ni föllendülésével van összekötve az rszágnak és nemzetnek jobb jövője, üdvnek megíngathatlan alapja lesz az tarosok éa kereskedők művelt, -zaképzetl ét tudásban bővelkedő társa* alma. ff, r.