Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-04-30

lása függött a falon, a legszembetűnőbb helyekre a a legjobb világításba helyezve. Egy másik kiállításon vagy harminccal haladták meg hazai művészeink képei­nek számát az idegen piktorok vásznai. Ebből a sajnálatos arányból önként következik az. hogy miu' a mi festőink a legszükségesebbet, ián még a napi kenyeret is kénytelenek nélkülözni, addig a magyar képvásárlók pénzén az idegen festők hada hizik a bálából a markába nevet s mindez történik a szecoessió, e divatos, társadalmi kór, mondhatnánk hóbort miatt, mely kizár minden komo­lyabb alkotást s ferde irányba tereli az ízlést és művészetet; mint a valódi hala­dás ellensége pedig sok szép és nagy tehetséget parlagon heverni, elsorvadni kényszerit Ébredj óh magyar Genius! líázil le bilincseid, mit a nemzetköziség minden aazafiasságot eltipró szelleme rakott reád. Mutassuk meg, hogy nemcsak nyel­vében, 'le művészetében is él még a magyar e hazán. A pápavidéki nyelvjárás. |{.'k<- IIIII'MI tanárjelölt, városunk szülötte i Smionvi Zsigmond sserkeastette Nyelvészeti Füzetek 17. számában foglsJkosik a pápavidéki nyelvjárással igen behatóan. Veszprém megye 57 községéi járta be, bogy a vidék nyelvjárásá­nak sajátságairól allatukat saereaaen. óriási leladal voll ez és elmondhatjuk, hogy derekasan megfeleli annak. Hogy valaki e feladatnak meg­telelhessen, nem elég hogy a nyelvészet terén tudományos képzettséggel dicsekedhessek, de ayeivérsekkel kell. hogy bírjon, mert a nélkül nemi sak. hogy ítéletei nem tud alkotni maga­sak, de Ogy szólván föl sem tudja isinerid a ayelvaajátságokat. Ks szerzőt épp' kifejlett nyelv­irzéke segítette legjobban munkájában, amint •z könyvéből kitűnik. A füzet igen könnyen áttekinthető fejese­tekben tárgyalja a pápavidéki nyelv sajátságait •s rendszerében réssben a tankönyvek mód­izeréhes alkalmazkodik. Így kezdi a hangtannal, le itt foglalkozik a magán és mássalhangsók, sigázó tűrtök, derekán hófehér, térdig érö öv. 3 amint a lány elé ér. amint összevillan a Mfémük, rsak egy máshoz simulnak s a tündér íljegysi a tündérlányt. A többiek körül lebegik iket ritmikus járással. íassu. andalító táncban. — Kz a menyegző. Aztán egymást átkarolva, a közepén letér­tet a tündér és a tündérlány a hajnallal szem­:ien. A többiek félkörben körülfogják okét. Kz i hódolat, anyjuk, a hajnal előtt. Krre az egéss pirosló égbolt boldog mosolyt Uraszt szert- s hatalmas fénysugár tör elő a ttiborpirosság alól, mintha örömtüset gyújtottak lolna valami hatalmas királyi palota udvarán, agy szerre ragyogó nappal lesz a világon. Kegaaületett az uj király ! Egyszerre megmosdnl minden. A madarak lattal, a virágok illattal köszöntik az uj urat. S a tündénkf — Azok eltűntek a fény óbbanásán. A szerelem elmúlt — következik - amit alkotott : a tény. a pompa, az élet. Fehn sudok kábultság,,mind. Kent. a lapály­ián bire sims a ködnek, helyette szivárvánvos tarmatcaeppekke] teleszórt, virágos mező. melyen nost a sárgafejű gólyahír az uralkodó. Mintha iekhimes. zöld, selyempaplanra aranygombokat ,-arrt volna valami tündér és munka közben Irömkönyeivel telesirta az egészet : — azért tlyan harmatos, szivárványszínben tündöklő most i nap mosolygásátóL Kgy ideig még elnézem a napot, a mezőt. a magas es mély hangok és ajakműködés válto­zásaival. Kzt követi az alaktan, majd a mondat­tan. Mindenütt a leggondosabban kitérve n legkisebb asócskára is éa figyelmen kivül nem hagyva semmit, ami esak I nyelv sajátságait föltüntethet i. Esntán a s/.ókines és nyelv hagyományok tejeZete kö V.-1 keZ i k. K.Z kitelj. ••! lllilldalTa. 81111 esak az einher életével valamelyes összefügg 0 l.ett van. EgésZ szótár es a része a tűzetnek, az érdekesebbnél-érdekesebb tájssólái tömérdek szavaival teilen. Itt eniliti meg sZelZo. hogy talált s.,k oly szót. mely az irodalomban is közhasználat,,'s és .sak azért sorolja föl, mert az irodalom nyelvének, mely szókincsét a nyelv­járásokból meríti, egy fogalomra több kifej esése lehet. Igen , -in.,- éa ügy--- rajzban és magyará­zattal közli a aserső a kocáit ós ekét telj.-s szerkezeteikkel. KeV.S telünk Vall hozzá. hogy még bővebben ia loglatkossnnk Beke Ödön könyvével ós épp' ezérl ajánljuk, különösen megyénk értelmiségének, bogy e füzetet szerezze meg, mert a nyelvjárás különössége mellett, amely olvasmánya] is nagyon érdekes, megismeri még magát a népet, essejárását, -ajátsá^ait. természetet, szokásait is el.l.ol a könyvből, aminek pedig az a haszna is meg lesz. hogy közelebb férkőzhetnek a nép szivéhez. Mutatóul közöttük az alábbi apróságot. Egy párbeszéd. (Elmondta Petirf l.aj,,s. eves.) Efiáluba \u.',t kiégy gyerek, jaó barátok vuótak Bggyütt, de utóbb osstáu Spártútak éggyik a másikátú; belekerül tíz esstendttö, mire talá­kosstak. Assongya osztán a aéggyik néküjé: — Szerbusz pajtás! Aszouygya: má nem saerbasa pajtás. — De sszonygya — mer pajtás;­- Mer - sszonygya — mékházosottam. — Ejjuó pajtás. — Nem jaó pajtás. Miér ném jaó pajtás? M.-r vinasazont vettem Bé, Kn ném jaó pajtás akkor. — 1 >e — assonygya - .sak evvuót juó pajtás, mer sok pizé vuót neki. — Ej jnó vtii'.t pajtás. — l>e nem VUÓt juó pajtás! - De miéi ném vuót jaó pajtás? — M.-r házon véltünk rajta. — Km még-még jnó pajtás, 1 '.• bison ném jnó pajta-. Ham miér ném jnó pajtás? Mef léigetl a ház. Km még-még ném juó pajtás. — D« — assongya — juó pajtás. — Hám miér juo pajtás? — M.-r a fin asszony is ben nigét t. (K.-(i.,r/.s,,iiv.i a fákat, s hallgatom a pa.sirtát meg a fecskét, aztán telkelek a fatönkről é- megindulok. A barackfa előtt, mely alatt Utam, még elohh megállok. Agai olyan vastagok a virágtól, mint a karom s — amit eddig; észre nem vettem — a szirmok közt isorgalmas méhecskék döngi­csélnek. Olyan jó ezt hallgatni. Mintha valami ifja lány andalító nótát tanulgatna ezüst dorombon. Ssivom az éiles illatot, melyet fűből, fából kiesal a nap langyos melegsége s a harmatos túlién fölfelé megyek a dombra. Kgy lue sok les Z ,.k, mire elérem a kavicsos utat. A cipőmön katica-bogárka mászik: — épp 1 reggeli fürdőjét végezhette i ha nii.itl<an. mikor megsavartam. Fel, sipetn a tenyeremre. Először összehúzza magát, mintha halott volna, majd lassankint bátorságra kap ; — megmozdul. Aztán végigfut az ujjatnoii, s a hegyén megáll, mintha gondol­koznék. Tapogatósva indul meg egyszer egyik, másszor a másik oldalon, de aztán ismét megáll. Egysserre hopp ! Kitárja szárnyait és elröpül a nap felé. Isten veled katiea-bogárka ! Ldvözlöm a napot — a királyt! Igen a királyt, mely egyre magasabbra tör, mely az imént született csak trónörökösnek és már is király, mert ö uralja az eget, s ő oszt minden jót a tőidnek — egy napig. Akkor meghal, de másnapra uj király születik két tündér szerelméből. Városi ügyek. A kSsvttágftáal feligyelő-Wsettasg t. bó js-án d. u. Lamptiih íísjos h. polgármester elnöklete alatt Ülést tartott, melyen tudomásul vett.k. hogy a Ganz és társa, valamim a Láng eég a városi villamos mfiné] szükségelt nj dynanio- es gőzgép szállítására vonatkozólag niiir korábban Leadott ajánlataikat iisssavonták. A lianz-rég a pályázathoz szüksége- adatok közlését kéri. míg a l.ang-eóg a nyersanyagok­nak időköziién beállott árváltozása következtében kérte ajanlata \ tSSSftküldését, miután az ajánlat esak f. bó lö-ig bírt hata'yiyal. félő, hogy a nyilvános pályásat kiiráaa következtében, melyei a közgyűlés rendelt el. a bizottság rendelkezé­sére bOCSátOtt ÖSaSeg nem lesz elégséges a gépek l.eszerzéseiv. mert a pályáz g-'k maga­sabb ajánlatokat adnak majd he. — A telepnél alkalmazott egyik szerelőnek kérelmét fizetésé­nek állandositása iránt, nem találta a bisottság teljesíthetőnek; mig két fűtőnek fizetéséi havi 12—12 koronával felemelte. — Révész Arnold v. mérnök által bemutatott ellenőrzési napló mintát elfogadták es az üzemvesetői atasitották, hogy ezen napló Vezetését JÖVŐ In' elsején kezdje meg. V. mérnök indítványára kimondta a bisottság, hogy a telepen ,-gy tüzesapos víz­vezetéki kutat állíttat tel. minthogy nincs ott iv.'.viz visfogáskor a gépeket különben sem leheti,.. vízzel táplálni. A kot felállítása 900 koronába kerüL — Végre több biz. tag felsaóla­, lása után elfogadták dr. Antal (Józanak ason I indítványát, hogy az árammérő-Órák használati dijának niers.kle.se. esetleg; megszüntetése tár­gyát ián a v. mérnök és üzemvezetőség konkret javaslatot készítsen éa terjesszen a bizottság elé. Miniszteri döntés a ker. betegségi lyzó pénztár Igy ében. Emiitettük voll annak idejét,, hogy a vármegyei ll-od fokn iparhatósága papai ker. betegaegélyaő pénstárnak 1902. évben tisztet viselt igazgatósági tagjait in kontumaciam 80 K pénzbírságnak megfizetésében marasztalta ai, • pénztári orvosok működésének ellenőrzése körül felmerült mulasztás miatt. Kzeti ügyben most jött meg a városhoz a kereskedelmi miniszternek határozata, hova a kérdés felebbe zés folytán került. A miniszter a ll-od fokn marasztaló hatá­rozatot (eloldotta és kimondotta, hogy az igaz­gató-ág mulasztást nem követeti el. inert kellő idohen megindította a vizsgalati eljárást s igy ennek követkestében pénabirsággalnem sújthat". A Magyar Remekírók uj sorozata. A magyar irodalom remekiróttak nagyszá­llást! gyűjteménye, amelynek kiadását Magyar Remekírók címmel ne gyed félév vei ezelőtt indí­totta meg a Franklin-Társulat, betéjeséaéhea közeledik. Most jelent Illeg a gyűjtemény hete. dik öt köt et es sorozata, amely Kisfaludy Karolj müveinek első kötetével, Gyöngyösi István. Csokonai Vitéz Mihály. Katona József és Teleki László gróf válogatott munkáival s Arany János müveinek negyedik kötetével gyarapítja irodai­inunknak ezt a kincsesházát. Katona József Bánk Hánját Teleki László Kegyence! egy kötetbe foglalja össze az uj sorozat egyik kötete, sz egész gyűjteménynek lö. kötete. A Hánk Bán Katona lángelméjének legértékesebb alkotása, drámairodalmunk leg­nagyobb asabásu remeke, a Kegyenc a tragikus véget ért Teleki Lászlónak egyetlen irodalmi munkája, irodalmunk egyik legérdekesebb, nagy­szabású drámai terméke. Hákosi Jenő rendezte sajtó alá ezt a kötetet, s ö irt hozzá két tanul­mányt, külön egyet Katonáról s egyet Teleki­ről, megrázó sziliekkel festvén meg ( két nagy­tehetségünk lelki tragédiáját, s a gyönyörű jellemrajzzal kapcsolatban hatalmas elmeéllel szabván meg a két műalkotás értekét és helyét irodalmunkban. Csokonai Vitéz Mihály munkáit. Bánóczi József rendezte sajtó alá s látta el bevezetéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom