Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-04-02

mezőgazdasági cikkeinkre reá van szí rulva, az nagyon is téved ; <•! fogja s Diagát látni máshonnan is olyanokká p. ii. Ázsiából Bukovinán keresztül, La Plata államokból stb, nem ke Ausztriái félteni, az meg h'sz nélktllUnl de hogy mi meg leszünk-e nélküle, ;i nagy kérdés! Akárhogy tagadjuk hazánk okvei len exportra szorult, mert mezőgazdi Sági Ország Volt, most is ;iz ÓS lile sok iilií fog kelleni, hogy megszünjö ;tz lenni ós talán soha sem is írsz mái már Fekvésénél, termószetalkotta visz< nyai és népének ;t mezőgazdaság iránt hajlamainál fogva, melynek nincs me a gyári munkást jellemző* tulajdonsága hol van az az idő, mikor márnemszi rulunk kivitelre és fogyasztásunk itthoi oly kiterjedt lesz amely, megengedhei nekünk azt a fényűzést, hogy iparún] megvédelniezóséért elzárkózzunk Auszi riától anélkül, hogy mezőgazdaságunka tünkre tegyük, mert ennek termékei már itthon fogyasztjuk el? Kz még min< a távul jövő zenéje, most egyelőre ad junk hálát az [gtennek, hogy nyerstei menyeink számára hizios fogyasztás piacunk van, mert máskülönben halálo ítéletet mondunk mezőgazdáinkra ó im'-^is mennyire propagálnak, — mer. hisz i'z most népszerti — az önálló vám terület mellett olyanok, kik lehetetlen hogy be ne lássák annak káros követ kezményeit! Ismerek -zámos kitünó gaz dát, sokszor beszéltem erről a kórdósró velük, mind egytől-egyig azon a vé leményeu van, hogy csak olyan gazdi lehel az önálló vámterület híve, kinél vagj amúgy sincs már veszteni valója vágj pedig nem érti a dolgot. Ilógj tehát a jövő teljesen bizonytalan gaz iláiiikra nézve, az már kitűnik a haszon bérleti szerződések említett n.j fejezeté bői is. tehát óriási felelősséggel jár a: Kriv aztán ii nagy Irigység megnősült é oltárhoz vésette a Saerelmet, Nemsokára pedú felépült a/, első bid. A nag* Irigységnek volt egy mostoha testvére, a kis Irigység, Es igyekezett időseb) bátyjától eltanulni a feHalálás titkait, de csal valami robbantószer! tndott összehozni. li- ;i Irigység barom bombát rákot bid ski (A böki ember felesége.) Volt egyszer egy bölcs ember, akit a j. tnlajdonságs dacára királynak saemeltek ki M.rt volt in-ki egy kristályjogara és egy perga mentje, melyen kitűnő királysaabályok állottak A soronásás napján a bölcs embernek i nép "•lé kellett vobu állania, és magasfái tartvi a kristályjogarát, .1 pergamentről leolvasni ; király-szabály..kai. Eszel a/tan megkesdhetb volna nralkodását. A bölcs ember azonban mielőtt meg nen Dem volt .1/. megházasodott, a/az téleségévi tett egy nőt, Kz végtelenül örvendett a korona záx ünnepélyének. Koronázási robaját a paris Wórth-oégnél készítette éa mindent felkutatott nem-e talál valami Ujabb dolgot, iin-K di-/ii iso Igái hatna. A koronázáaelőestéjén meglátta skristály

1 jogarakat, — Milyen lerak térjem \an - szólt mat> tlégedetten éa wa\§jk\o* vette a jogarát. Még azoi .jjel nyelnek alakította at koronázási ernyőjéhez önálló vámterület forcirozása és akik azt mondják, hogy igaz, az átmeneti időszak válsággal jár gazdáinkra nézve, de utóbb be fog következni ezekre is az aranykorszak, azok nem számolnak avval, hogv hány existencia fog az átmeneti korszakban tönkremenni, hány ilyen tönkretett ember szorul majd ismét állami kenyérre, mert hát mitévő legyen az a sok bukott gazda, ki más foglalkozáshoz se nem ért, se anyagi tehotsége nincs arra. hogy valami uj vállalatba kapjon, mini hogy az államhoz fordul, nviijtsnn ez neki módot a megélhetésre és ez egyszer azt jogosan követeli majd 1 <> 1«•. mert neki köszönheti tönkrejutását! Milyen ujabb, nagy teher lesz ez hazánkra, melyben a terhek súlya alatt amúgy is nyög már a nép! Ne képzeljük, hogy csakis azok a jó hazafiak, kik mindenáron önállóvá akarják tenni hazánkat, vannak még mások i-*. legalább is olyan hazafiak mim az előbbeniek; akik ép ugj szeretnék hazánk boldogulását, önállóságát, 'Ii- mindenek előtt oly állapotokat kívánnának teremteni, melyek képessé írszik hazánkat az önállóságra, de ezek beállta előtt azonban m-m akarják beugrasztani, csupa népszerűség hajhászásból, egy ismeretlen jövőbe! A lapuk legnagyobb része pedig ugy nyilatkozik mindazokról, kik 114*111 hívei ;>z önálló vámterület rögtönös megteremtésének, mintha ez egyforma lenne a hazaárulással és csak azok bérelték volna ki maguknak a hazafiságot, kik mindenáron a teljes különválás mellett vannak; hál csak lassabban az agarakkal, mert ezek az urak sem csalhatatlanok! Majd csak elválik, kinek volt igaza ! Gyönyörű dolog a függetlenség, az önállóság, magán embernél ép ugy, mint egy e^é-z országnál, <l«* mindenekelőtt anyagi tehetség kell ugy a magán A koronázás napján a ruha próbálásánál kilenc szabónő segédkezett neki. Ekkor azonban kitűnt, hogy a vállán alkalmazott díszítések nem állanak 'lég szilárdan, hanem ide-oda fityegitek. Erre mind a kilenc varrónőnek egy-egy pofont adott éa magánkívül kirohant a azobábóL Már egészell kétségbe Volt éSVe, midőn térje ifossstalán megpillantott egy nagy pergamenivet, \ ísszatért szobájába, egy-egy . ukorkát adott mindegyik varrónőnek és a pergament segítségével nemsokára nem fityegtek a díszítések. Midőn azonban másnap reggel a koronásásnak meg kellett volna kezdődnie, a bölcs embernek nem volt ae kristályjogara, ae pergamentje, melyen a kitűnő királysaabályok állottak. Erre aztán mást koronáztak meg helyette és teleségének le kellett vetnie divatos koronázási ruháját. — Kár. — mondta mély sajnálkozással. — A koronázásnál kedvező alkalom lett volna egyszer előnyösen öltözni. (A: ó/a./ A szobában színtelen félhomály van. < 'reg, fehérhaja házaspár ul Omló, szürke kereveten. K>t karjuk egybefonódott, — Emléksael apus, ötven év előtt atyád agy nagy Inda rózsát küldőit nekünk és mi beborítottuk kocsinkat telidesteli, illatos, hamvas rozsával s ugy hajigáltunk belőle, a kiv am-i. az őrömrivalgó nép közé, — Emlékszel apus. őss hajú, aggastyán embernek, mint egy országnak, hogy elérhesse azokat a ezt ne tévesszük szem előtt! Ezért törődjünk többel a közgazdasági kérdésekkel és ne csak katonai és közjogiakkal, mert mit érnének majd az e téren elért viviiiány ok. ha gazdaságilag koldusbotra jutunk. Városi ügyek. Városi k&ZgyfllésI tárgysorozat. A folyó hó lóén d. u. ;! Órakor tartandó városi közgyűlésnek tárgysorozata a következőt 1. Az árvaszék beterjeszti l'.mi-ik évi gyámpénztári számadások megvizsgálásáról BZÓ1Ó jelentését. _'. Kriszt Jenő pébánoa kérvénye a S/.t. Ilonái apolds után kirótt községi adok elengedése iránt. S, Kovács István ápoldai gondnok kérvénye az kpolda után kivéteti községi adók leírása érdemében, 1. Iij. Horváth József és Molnár Kálmán pápai lakosok ajánlata, Pápa város tulajdonát képező házbirtoknak JÖIHHI K vételári összegben leendő átengedése iránt. •>. A villám világítási felügyelő-bizottságjavasoüa, hogy a \ illamtelépre sgy harmadik gép még a t'. év folyamán szereztessék be. (I. A városi tanács jelenlése az uj női kórház á lapotáról. 7. Több pápai szőlőbirtokos kérvénye az általuk fogyasztott bot után járó fogyasztási adó elengedése és szőlőbirtokaiknsk községi pótadó alól leendő felmentése érdemében. s. A városi ügyész javasolja, hogy a gyám- és ilnpitvánvi pénztárban kezelt értékek kamatja V'v-ra azáUittassék le. 11. Bottka .lem", és társainak kérvénye alagcsatorua kiépítése iram. lo. A lárosi tanács jelentése s húsárak szabályozásáról, II. Építkezési ügyek. ÍJ. Jelentés az átvonuló catonaság számára emelendő épületekről. Tiizrenili s/.eti szabályrendeletünk. Városink tűzrendészet i szabályrendelete megérkezett 1 belügyminisztériumtól, de nem jóváhagyva, hauem lényeges módosítás végett, A szabályrendeletet, melyet majdnem egészen át kell dolgozni, a tanács a rendőrkapitánynak adta ki. lOgy 11 szükséges és számos módosítást teljesítse 1 szabályrendeleten. Katii, legényegylet kérelme, A pápai latk. legényegylet kérelmet intézett a városhoz, iogy a Csatorna-utcában, sz Utca rendesés után fennmaradt ntcaterületet díjtalanul enge<üe át 1/ egyesületnek azon célból, hogv ezen terület felhasználásává] mostani körhelyiségét kibővitiiess... A tanáo közgyűlés elé terjeszti a kérelmet. >ap t.tte össze remegő kezünket, az a SZelid treu öreg pap. és mégis az o nyugalmas öreglege oly szépen ho/.záillett. n mi nyugtalan, loinpá/.i'i fiatalságunkhoz! Emlékszel eptts, aztán útra keltünk s •gv asép napon a tengeren ébredtünk tel. útban Palermo felé. Akkor hajnal volt. most — sötétlő ilkony ! . . . — Emlékesem — szólt a férfi 1 a fali óra nélv. érces kondul ássál szólt bele a beszélgetésbe. — Tik-tnk. — Apus — szólt a nő. — milyen gyönge, nilveii félénk hangja van a tali Óránklkak — udlgasd csak. pedig egykor, hogy zengett, lángos volt loh' a ház. S az i'ifa tOVábfa ketyegett. — Tlk-tak. .Mintha belőle az örök ige beszélt volna: i'ik-tak. Ti vagytok csak változók, emberek, z én beszédem egyforms mmdig-mindör?kké, (Az üdvari bolond, meg az udvari próféta.) Unalom ország királyának. Nagy Ásitó irálynak udvarában Rikkantó volt az udvari lolond. és dortk az udvari próféta. Nagy Asitii király minden reggel kukoritó nijnallnin napi parancsot ad ki. Azontúl estig gy ülőhelyében a tróntermében ásítozik. Az olt pedig a legújabb paranesban, hogy dórik 1 ulvari próféta szerelmei verset írjon, i'j •gyen. de szerelem is legyen benne, .lórik